Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-29 / 170. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 2. 1944. július 29. tevékenység volt. .Július 28-ra virradóra 'ellenséges bombázók támadást intéztek Bukarest ellen. A bombák kórházakat, -templomokat, középületeket és sok lakóházat találtak el. Sok áldozat volt, különösén a mimkásnegyedekben. Július 28-án napközben ellenséges repülök Ploestit támadták. Több gépet lelőttek, amelyeknek jórésze négy motoros bombázó. AMSZTERDAM. A brit hírszolgálat szerint amerikai négy- motoros bombázók a Mandzsúriában fekvő Mukden városra bombákat dobtak. BERLIN. Rutel őrnagy július 28-án a 351. páncél- kocsi szétlövését jelentette. A német repülők közül ő érte el a legnagyobb sikert. 272 páncélost mélyrepüléssel, 79-et pedig bomba- találatokkal pusztított el. í _ Bajtárs! Fiatal magyar! Csak bátor népeknek lesz hazájuk s végkép eltűnnek a gyáva nemzetek! Antibolsevista Ifjúsági Tábor. Jelentkezni lehet mindennap délután 6 «s 9 óra között. Kossuth Lajos-utca 2. szám alatt. m*mAß*0*AA0***A0**0**0vmfi*mn*0*0iA0v*ß* Megváltozott a vasúti menetrend Zalaegerszeg, július 29. Július 28-tól kezdve a következő menetrend van érvényben: Zalaegerszegről indul: 4.06: motor, közvetlen Sárvár, Zalabéren át. — 4.10: személy, Zalalövő, csati.: Muraszombat, Körmend, Szombathely. 5.20: motor, közvetlen Szombathely, csati.: Kőszeg. 8.55: személy, Zalaszentiván, csati.: Nagykanizsa, Budapest déli pu. sz. — Szombathely, Sopron déli pu. — sv. — Kőszeg, Sárvár, #elldömölk, Pápa, Győr. 14.10: vegyes, Zalalövő, esatl.: Muraszombat. Körmend, Szombathely. 14.50: személy, Alsólendva. 16.25: személy, Zalaszentiván, csati.: Szombathely, Sopron tiéli pu., Kőszeg, C-oifla, Sárvár, Celldömölk, Pápa, Győr, Budapest keleti pu. 19.25: motor, közvetlen Tapolca, Ukkon át- — Csati.: Balatoniürecl, Keszthely. Z a íaegerszegre érkezik: 6.28: személy, Zalaszentiván. 7.17: személy, Zalalövő, csati. Szombathely, Körmend, Muraszombat. 7.30: személy, ALólendva, csati.: Csáktornya. 9.21: motor, közvetlen Keszthely, Balaton- szentgyörgy, Tűrj én át. 17.10: személy, Zalaszentiván, csati.: Budapest déli, Nagykanizsa sz. 17.56: vegyes, Zalalövő, csat!.: Muraszombat. 21.07: motor, közvetlen Szombathely sz. Sárvár, Kőszeg, Csorna. 22.59: motor, Celldömölk, csati.: Győr, Pápa, sz. Budapest keleti pu. Veszprém külső pu. év. Bélyegzőt Zalaegerszegen a Cserkésziioltban rendeljen Bárhol hirdetett j szépirodalmi kinyv kapható és rendelhető i Mi mindent uní egy bomba! Tud méteres j sebéket vágni a főid testibe, porba ömlaáz- { tani gyá r kém éli v eket és meggy alázni temp- I lomokat. És még mennyi minden mask is tud: j véres sikolyokat és lialáihörgést fel röpíteni az i égre, mint egy kalimpáló, veszedelmes nyilat; szétszaggatni pólyákat, korházi ágyakat és le- i tarolni ä rigók fészkét az ágról. A bomba ■.. | Fiel tudja tiírni az emlékeket, amelyekre az idő ; már pókhálót szőtt, finom szürke selyemszá- I lakból. Egy asztal, egy fiók, egy állvány, mely ■ a múltat őrzi. konok hallgatásával, felbomlik. I szárnyra engedfl ia|z élet apró emlékéit, ame- \ Iv ek megbolygatva rajzanak, mint v alami meg- í riadt g/alarnb sereg. Mennyi minden kerül napvilágra, mikor I az ember új otthont épít és körűimén fürkésző Í szemével a falakat, ahol laknia keik ahol újra. berendezi a fészkét és helyet keres az írógép ■•asztalkájának, a szekrénynek, amelyben kissé ! füstösek és porosak még a ruhák. Most látom csak, amikor megnőtt a kis j dolgok jelentősége és törpére zsugorodtak a | fontosnak hitt semmiségek, hogy mi minden Í sorakozott fel a dobozokban, a fiókokban, a kazettákban és az íróasztalban. Mennyi levél, meghívó és virág, egv szalag, amelynek már i semmi jelentősége sincs, egy kis notesz, apró jegyzetekkel, egy ceruza — azt hiszem, ezzel írtam le valakinek, hogy »szeretlek«. Egy ezüst klskés — léié lehetett? Kitől kaptam, miért? Egy cigarettatárca, benne egy féligszívoti cigaretta. V vége piros. Egy skatulya, két dátum rajta. Egyikre sem emlékszem. Egv napló- töredék, 1934. június 9-én kezdődik, valakinek virágot küldtem akkor Égerszögre, ő talán nem is örült neki... Hogy hömpölyögnek és villognak az élet felgyülemlett apró kis tarkaságai, folynak és égetnék, mint a láva és színesek, mint a szivárvány. Életre kelnek a naptárok és vádolnak a bejegyzett ki.s tenniv alók. Megtettem-e, amit bejegyeztem, vagy elhanyagoltam-e a figyelmességeket, amelyekkel tartoztam. íme; itt az élő lel ki ismeret. Mennyi f elesleges levél és bélyeg és mennyi tétova versjegyzet, előjegyzési naptárok hátlapján, borítékon és kávéházi számlák hátlapján. Értelmetlen krikszkrakäzok, ■gyorsírási firkák, egy hangulatból, amelyeket el akartam raktározni az örökkévalóság számára. És most minden szép hevület megszürkül és vádolom nfagamat. Minek voltak a percek és az órák, amelyek henyén teltek, a napok, a hetek és az évek? Mennyi mindent lehetett volna csinálni! Elégetni húsz-harminc levelet és örökre eltüntetni rongyokra szakadt kis virágokat. Kitől kaptam; mikor, hol ? Jaj, már nem emlékszem és rajzani kezdenek a zalaparti hófehér kalandok, nyújtózkodnak és ágaskodnak az emlékek, segélytkérőn nyújtogatják karjaikat, vézna karjaikat, reszketnek és irgalmat kérnek. íz emlékekkel néni tenet es nem szabad felvenni a harcot. Az emlék a legkegyetlenebb legbátrabb hadsereg. Nekiront éjtszakáinak és új otthonukba is be akar tolakodni. Mindíff féltem, hogy cevszer fel kell ven- ítiem a küzdelmet az cin lékekkel. Hogy egyszer majd eszembe jut az osztáivfőnöki dorgálás magaviseletből, amelyet — ma is állítom — igazságtalanul kaptam. Mért őrzöm ott még most az osztály könyvből kilopott lapot, melybe beleírták, hogy »íiaráth Ferenc is kola társának bántalmazása miatt osztályfőnöki megrovásban részesült'.« Hányszor és hányszor el akartam dobni, ami keiienyetlön, kiirtani magamból, amire nem szívesen emlékszem vissza. Nem ( sikerűit. Már kezemben szorongattam a rossz ! leveleket, az osztálykönyv kitépett lapját, nap- ; táraim telefirkált oldalait, amelyekre szomorú j és remegő várakozással írtam rá, hogy: fét | ötkor a hídnál... í) pedig nem jött. Rosse j v izsgám dátumát és a számolólap >t. amely, | héthatvanat mutat. Élű bort ittam, ő íuegj ! málnaszörpöt a langyos budai romantikában, j Elment, és én is elmentem. Csak a cédula ma- j radt meg. Most aztán rendet akartam teremteni. ám \ új lakás legyen új vár. Az új várban új ember. Az új emberben semmi múlt, és semmi nosztalgia. Először válogatás nélkül összegyűjtöttem minden második emléket. Félredobtam. Becsomagoltam őket egv táskába. V ártani a hatást. Rájöttem, hogy a tárgyak megelevenednek. Éjtszaka rémült sikoltást hallottam, mintha megszólaltak volna a kis dobozok, a rozzant töltőtollak és a vásotthegyű ceruzák. Irgalomért esdekeltek. Felkeltem és kiszabadítottam őket a szenvedés purgatónu mából. A halálraítélt kegyelmet kapott. Magamnak kegyelmeztem meg. Mert ezeic az apróságok mégis csak hozzám tartoznak, az enyémek, összenőttek velem. Fájdalmas és diadalmas pillanatok hordozói, vérünk, múltúnk, örökségünk, végzetünk. Honnan hoztuk, mért vannak, mindegy. Most már nem ítélkezhetünk, hírálgathatunk. Velünk vannak, bennünk vannak, sorsközös- | ségünk van velük: egy kicsit saját magunkat | pusztítanánk, ha ezeket az emlékeket kigyom- ! fájnánk. Megtartom őket és újra kiszedem, ij mindegyiket megsímogatom. a táskából, ahol \ lezárva voltak, elhelyezem őket fiókban, asz- : tatban, dobozban. Éljenek! Egyszer talán majd megint átnézem őket 3 és végigélem a pillanatokba tömörített esz- i kendőket. Most lecsukom a fiókokat és beli zárul a múlt. De mielőtt elfelejteném, selvem- papírba csomagolva odarejtek a többi közé l még egy kis acélszilánkot. Egv darabkát a bombából, amely szétrobbantotta a régi otthont. Egy újabb, súlyom és irgalmatlan emléket... Szókimondó, független, friss és színes, katolikus újság amely mindennap részletesen és budapesti napilapokat 12 órával megelőzve közli a világszenzációkat. Ha tehát lépést akar tartani a világeseményekkel &aec»itii&8 rendelje anefgl Ara havi 346 P, BARÁTH FERENC Barangolás az emlékek között
