Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-07-29 / 170. szám

1944. jú'* jus 29.

... hogv Muítoray Mihály fcstfimíívú:zt it; .-lííyi’-s kár érte. mivel a Míicsernófc !>önábázá.y;s víkalinóv:ú a* «ft kiállított, egy nagy • yjeríí ■ gücsíi tárgyú í :• símén ve, szintén ei|mszíiúi. A hivaiales j© rates «Bérűit az állam a művésziek kárát megléríli.

... hogy ^az eSnmít heten iíííwnjárt a zaüegers ?cg>, de a gém (egyházmegyékez tartozó CyaXokay Íőiiszíéraúő. aki. jelenleg a szekszárdi plébánián. inrnt kapíicm teljesít szolgálatot. Mint meséli, a gyo- moRiava, mióta Szekszárdin Lakik, elmúlott, amit a remek szekszárdi borúiénak tulajdonít.

.. • hogy a Zalaegerszegen jói ismert Legény Elemér író nemrégen új regényt írt, amely A gárdapalota gyertyái címmel folytatásokban jelenik meg a Reggeli Magra ország című budapesti napilapban.

.. • hogy miiyen kemény kis asszonyt kapott Zalaegerszegről Szolnok Tamásy Mica személyében. Az történt ugyanis, hogy férje, Dini, az egyik légitámadás alkalmával teljesen magára volt kénytelen hagyni Micát, aki ennek következtében egy hatalmas ház óv óhelyen a város elleni hagy légitámadást egyedül élte át. A ház ■ugyan kisebb sérülésieket szenvedeti, de immár Tóth Dániebié félelem nélkül kitartott a támadás végéig.

... hogy a zalaegerszegi ifjú műkedvelők vasárnapra tervezett előadása a kui- túrház másirányú lefoglalása miatt elmarad. ,

•. • hogy ma a zalaegerszegi mozival ■kapcsolatosan hallottuk a következőket: Úgy hallom, hogy a mozi ügye hamarosan •megoldódik, amennyiben jövőre megnyílik. Ezzel kapcsolatosan felemlítjük, hogy egyre több és több zalaegerszegi lakos jön hozzánk, hogy tegyünk valamit a mozi megnyitása érdekében. Mindjárt mondtak is egy pár példát. Veszprémet, ahol hasonló, vagyis származási okok miatt vonták meg a mozi engedélyt, de a közönség mégsem maradt mozi nélkül, mivel la város azonnal átvette annak vezetését addig, amíg az engedély kiadásra kerül. Ilyenformán Zalaegerszegen is megoldható lenne a kérdés, mivel a vezetésre megfelelő szakember amúgy is megvan. A mozi viszont kell a közönségnek, hogy egy-egy keveset kikapcsolódhasson.

kkemeaüi kápolna regéje

Aki a Zalaegerszeg—celldömölki v onalon Utazik és a keleti vonatablakon kinéz, lehetetlen, hogy elkerülje figyelmét a Zala fölött húzódó hegy láncolatnak az a pontja, amelyen egy kis fehér kápolna emelkedik a kemendi Várdomb közelében. Ebben a kápolnában van az a szokatlan méretű, hatalmas Szent Kristóf Szobor, amelynek csodálatára messzi vidékiek népei idejárnak. A szobor története szorosan Összefügg a kápolna eredetével. Mivel a kápolna* oltárképe szt. .Jakabot ábrázolja, minden évben ilyenkor tan annak búcsúja és egyetlen szentmiséje is.

Ez ünnep alkalmával időszerűnek tartom feleleveníteni azt a regét, amely a nép körében él a kápolnával kapcsolatosan.

Af 176U-as években történt.

Festetits Kristóf gróf, aki akkor a környező vidéknek korlátlan ura.és tulajdonosa volt, ugyancsak Kristóf nevű vadászával útnak (indult a nagykiterjedésű erdőjébe, amely sötét - rejtelmesen feküdt a Zala-völgyben és azon túl, sűrűn benőve minden dombot és emelkedőt. Az erdő bővelkedett variakban. Ez csalta ki a két vadászt is.

Már hazafelé tartottak, amikor a sűrűn átgázolva, egy bokor alatt, kis csupasz vadmalacokat találtak, bátran föléje hojoltak és becézgetni kezdték a kis erdőlakókat. Egyezerre zörögni, ropogni kezdett előttük a cserje

ÚJSÁG

ikóriakávé

i

i

í

és egy habzószájú vadkannal találták szembe magukat. Az állat villogó, görbe agy arát vészesen csattogtatta a két vadász felé, mi kor- eldördültek a puskák. A feldühösödött állat kitért a golyók elől és a következő pillanatban a vadászok felé ugrott. A gróf kétmarokra fogta puskáját és a tusával leterítette a támadót. Aztán futni kezdett; a domb vonulat felé. Intett a vadásznak is, hogy kövesse, de az ijedtében a völgy felé menekült. A vadkan csak elszédült, hogy azután kétszeres dühvei folytassa támadását. Festetits gróf csak a dombcsúeson vette észre, hogy vadásza nem követi. De gondolkozásra sem volt ideje, mert erőtlenül, kimerültén zuhant egy óriási hars alá.

Kristóf vadász ezalatt kifújIva próbált menekülni a vadkan elől, amely időközben maigához tért és a vadász után vetette magát. Mikor látta, hogy üldözője eléri, minden erejét összeszedve felmászott egy közeli fára. A vérengző állat tehetetlen dühében nekirontott a fának és elrágta törzsét. A kidűlő fa szerencsére fennakadt egy tölgy koronáján és a rajta - esüngő vadász megmenekült. A vadkan kitombolta magát és elégedett röffögéssel visszaindult vackához. Kristóf lassan lejött a fáról, die az esti homályban eltévesztette az utat és a Zala mocsaraihoz tévedt. Lába hínárba süly- lyedt, amely egyre húzta lefelé. Vergődés© csak egyre jobban a láp gyomrába keverte. Már Valiig merült, mikor az életösztön utolsó

ereje a halál vad tusájával összecsapásra készült. Kristóf kezét összekulcsolta és imádkozott. Mikor már csak a feje látszott ki,, reményiángjának utolsó lobbanásával védő- ’ szentjének, szt. Kristófnak ajánlotta magát, ■! hogy mentené meg a szörnyű haláltól. Aztán

I elnyomta valami különös álom.. .

|

Reggel, mikor Festetits gróf felébredt a i hars alatt, maga mellett találta a melyen alvó, | nyakig sáros vadászt. Felköltötte. S az nagy ; á írnél kodással nézett körül s nem tudta hogyan | került a tetőre.

Aztán elmondott mindent a grófnak. Fes- \ telíts gróf nem kételkedett jó embere szavai- | ban, hanem vele együtt hálát adott Istennek ■ és Szent Kristófnak a csodálatos megmenefcü- 5 lésért.

I íazamenet pedig megparancsolta, hogy | vágják ki a hársfát és törzséből kifaragtatta ! Szent Kristóf szobrát. A hárs helyére pedig hálából egy kápolnát építtetett, amelyben a csodálatos szobrot el helyeztette.

Azóta az erdős domb vonulatból szőlőhegy, lett, amely zamatos aranykorral tölti meg a vakszemű pincék sorát, a Zala lapos helyén finom szénaillatot lehel ki magából a virágos j fréft s a kiirtott erdők helyén szelíd falucskák | őrzik as ősök regényét és adják tovább nemzedékről-nemzedékre ...

NOVAK MÁRIA