Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-05-06 / 102. szám

1044, május 6. ÜB ZALAMJEGY&Í ÚJSÁG ilMliiriiirwi 1‘irrtii-Tr rri- rttrv* inmrriirir-*Tt-ri PÉNZ Á&pleilávja, május eleje. A .pap olyan meinen, és: olyan megejted jÁokfelédkezett, hogy. nem tudja Kiállni a/.' ember, hogy ki. ne ruccanjon,:- ki...ne szaladjon egv. kicsit a természet ölébe. vagy legalább is Aíáiahova, ahoi közel lebet a búzatáblákhoz, I a kukor.icav elésekhez, a virágzó iákhoz, a in- 1 T?idó .'bimbókhoz,;- a zöldberfeledkezo hegvol- * •daihoz é-> mindahhoz, amit tavasznak és nj-á- • j •juSnalc hívunk és má jusnak, az i fjóság, hónap- ' j jónak szerettünk meg életünk .korábbi re-'j szel) en ...• GÖCSEJ} EXPRESSZ» j A, »göcseji expressz« maga is észrevette a ! hirt éten meteort, mért, ha lehet, még az eddi- j ginéi is gyalázatosabb lassúsággal kocog le- j felé, Egv darabig csak nézi-nézi az ember a i tájat, de amikor félóra malva is mindig csak j ugyanazokkal -a fákkal és földtáblákkal, barát- 1 kozunk, kissé unalmas kezd lenni és minden j ember, ii ven kor cse ndesen elhúzódik a puh a ! párnázású fülke vonzó .ölébe, íekókad a fe je és I mely álomba ikerül. Már ismét egy félóra sza- j lad előre, amikor hirtéten felugrik az utas j és megtudja, hogy még csak az előbbinél egy j állomással jutott előbbre . . . VÁLÍCKA. No, de minek gyalázkodjunk nagyon. Ilyenkor mindent megbocsát az ember. El- végre kinn tavasz v an. Fenn az égen inagába- fetedkezve all és énekel a pacsirta. Emiié csapóiig a fecske és a végtelenség kéklő óce­ánjában lusta, nagy köröket ír le a magányos *ó(\a. A szürke barázdák felett gondnyűt te arcú emberek szöszmöíölnek, s a másik tagon kajlaszarvú ökörpár hasítja a kipihent \ áiieka völgyét, Sanyi, kedves barátom jut eszembe, aki szerelmese a Váiickának. Meg is értem őt. Olyan nyugodt itt még a csend is és meg­gondolt a zaj hulláma, hogy csak szeretni le­het ezt a csacska, csacsogó patakot, amelynek partján magyar őrtüzek égnek a jövendő előt­tünk homályos éjjelének hatarmesgyéj én. Ott erőlködnek a határon mind, akik innen in­dultak él, vagy éppen itt születtek a Válicka völgyében és fel-fellobbanó fényükkel próbál­koznak eloszlatni a jövendő üszkét, de haszta­lan. Talán jobb'is*így, hogy ők a világító mé­csek, a göcse ji telet szerető, tehetséges fiai sem látnak a jövőbe. Igv nagyobb a hitük és ke­ményebb az akarásuk. FEKETEÉR. Elkalandozik az emberi lélek és elme, messze tájakra, szépséges vidékekre és a gö­cseji gyors csak egyszerű ketyegéssel poro.sz- kál előbbre, mint a falusi, igába szokott ló, ha futásra késztetik. De mellénk is simul már a lendvai hegy, Mindenféle vadbőrt: •«arvast, őzet, macikéig pémnát9 borzot, wiyári ; a legmagasabb napi áron megveszek. RUDII DEZSŐ fiaira ái®" ITalaefierftxegi! Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. \!er« végvárnál yagyunk. Ajsóléndv án. A város mod még kifosztottál;írnak néz ki, mint €gy évvel ezelőtt, ipaivei az előtte álló -fákat kiii iutla az egységes elgondolásig- alkotó em­ber, Szinte látni, , hogy a. melegítő -májusi nap­sugárban a \ örös tégla apró szilánkjai szerel­mes odaadással omlanak rá az ányaföldre, hogy maguk is humusszá váljanak és az óríál- fás, a védelmezés után életet adjanak, éltesse­nek. A vár vakszemű óriás, amely óit terpesz­kedik évszázadok óta a templom szomszédsá­gában. Ma alatta iskola húzódik a part mellé. Kiesi kis szűkös udvara nem sok mozgást ad a gyermekeknek. a lakás, amit igazgatói lakás­nak mondanak, ma egv merengő lelkű, drága magsai- fiú lakása. Az ablaka két szemével figyeli a tájat, őrzi a végét és a szívével gon­dolkozik a népe 'sorsa felett. Tanító a szó leg- szorosabb értelmében meg nem értettségévei, idealizmusavtd, becsületességével és nagy te­hetségével együtt. Ott áll a vártán minden­hol, ahol a magyart kell védelmezni, ott sír, alio! a magyart kell siratni és két becsületes tanítókezét védelmezőn nyújtja ki a falu ap­rósága fölé, mint a jó pásztor, aki őrzi la nyá ját. . . VARBÓL ISKOLA. Benn a várban serény munka folyik. Mint megírtuk már az elmúlt esztendőben, iskola lesz a híres lendvai várból, hogy teljesítse kötelességét. Valamikor harcos katonák vére folyt ezért a darab földért, most a tudománv végvára lesz. Á folyosón éppen a vakolt falban a vil­lanyvezeték csöveit vésik he. A hajdani vár- szobákból és fogadókból tantermet csináltak s hogy a szélességén is javítsanak, a vastag falból félmétert levéstek belük Szép és vilá­gos tantermek nyilának egymás mellett, fo­gadó, tanári, igazgatói szoba. A folyosón szép sor jában, katonásan teljesítik kötelességüket az apró kockakövek, a lépcsőkön pedig a meg­kopott, szuvas tölgyfák helyét új betonlép­csők vették át. INTERNATES. A földszinten lakások készülnek altisztek és felügyelő tanárok részére, lenn a pincében pedig, ahol valamikor a várrabság fekete vér- eseppjei pottyantak a nedves földre, széles, nagy, új ablaknyíláson ömlik be a napsugár. A hatalmas boltívek múltja felszáradt, .ma inkább biztos óvóhelynek látszik. Pedig egé­szen más rendeltetéssel nyitották meg a fala­kat: mtemátus lesz. Ahogy végignézem, vagy százra becsülöm az elhelyezhető diákok szá­mát. Száz diák, száz szegény magyar gyer­mek, akiknek szülője nem képes arra, hogy taníttassa a tehetségét.. VÉGVÁRI MAGYARSÁG. Valahogy úgy érzem, hogy ennek a vár­nak a múltja arra kötelez, hogy a végvári ma­gyarság internátusa legyen. Válogatott magyar gyermekek hazája, ha nem is magyar anya- nyelvvel szólította meg először az édesanyját. Sok jogos és jogtalan zokszó érte már az el­múlt században is a magyarság kultúrpoliti­káját. Most sokat helyrehozhatnánk a magunk j elleni bűnök közül. A magyarság elleni vét­keinkből. Magyar volt itt évszázadokon ke- í resztül az élet, a magyarság tartotta a hátát, e m h ' fosa sriej be­sáíb^Bti'-íor* jegyet! 4% fi pénai'e; fjpylitt nyug«lona l bsldogfi»á*gköl«ttxilK4»ti:'hfliiiába 1 ' V.-vVvv;«v.te • *>í i ffl. kir, Ahams 50,000 I | Húzás j 1 a # * í | un i .ia m 6 j \ Egészsorsjegy 4 P. ii n« Fél 2 P. így kizárólagos joga, sőt kötelessége, hogy új és harcos szellemű magyarókat neveljen... HADIK SZELLEME. . . .Az űl mellett''sárga árvacsalánok, vére- j hulló íecskefűk és egyebek kuszái ódnak a régi kövek felett, itt is omlik a vörös tégla, ár­nyékos fák hajolnak az út fölé, de a szembeni hegytetőről ránknevet egy kislány rikítós, pi­ros ruhája. Mintha villanyfény lenne, életet lehelő erő, mintha Hadik ma is meglévő teste küldte volna felénk... Lenn májusi litániára csendül a harang. A templomban felzúg az orgona hangja és én önkénytelenül a Szentháromság omladozó ká­polnájára tekintek, ügy tűnik fel, mintha a várat és a'Hadik-lovag kriptájául szolgáló ká- polnáeska között láthatatlan .kötél lenne, mint­ha Hadik szelleme lebegne a hegység felett. Őrködik most is, íiogv a vár igaz magyarok őrhelye legyen és, hogy ebben a Ids mura- menti községben becsületesen őrködjenek a magyarság felett. Mert erre itt nagyon nagy szükség van. S ma minden eddiginél jobv ban meg is van a lehetőség erre... (sz) . Nász új vizeken... Karcsú királynő [álmodok álma, csillogó vízen lebeg uszálya. Könnyedéit, lágyan suhan, mini álom, mesékben látott szigetvilágon. Mennyei napok »zene!mi nászban, csak messze onnan hol bú és gyász van! Csókok iűzében nőjön a távol, könnyben virrasztóit rút ejts zakóból. Csókok iűzében új szikra pattan, új hit nagy lángja lobog fel abban. Karcsú királynő álmodok álma, fodródzik hosszan ezüst-uszálya . •. Tegzes Lajos. mwRwwwwwwwwwwwwwwRmm — Megjelent az Ifjú Repülő legújabb száma. A magyar ifjúság kitűnő repülőújságja isme* gazdag és változatos tartalommal szol­gálja a repülés ügyét. alattunk szalad, játszit lakóival,' a halakkal, a , feketeér. Ahogy hirtelen lenézek, magam ia j letétének látom a' medrét, mintha megfestette • v olna azt a. végvári magyarok fekete sorsa, balszerencséje. kicsordult •véve, • ;• ' * LENI)YA VÁRA. j A magyar elet új bástyája szüleim Alsöiendvan ahol az omladozó várfalak között nemsokára modern, új polgári iskola nyílik zz Az zz Délzalai képeslapok

Next

/
Oldalképek
Tartalom