Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-05-06 / 102. szám

VAUJM»; v*l Történetek a kisüst körül Szép reggel lett. V nap szépen fölhúzó - «lőtt. hat én is fölkészülődtem. Vöszöm gíí tarisznyám ;t nyakamba,, a kis fejszét a ka­romra. mondok, főimének a hogy re. mögné- zöm a boraimat. Hót éppen külépök a kadis- álfásra. gyün be a kiskapun a bíró: A szongya: Jó reggelt, komám. — Jó reggelt, mondok, mi szél hoz? Beszédem van veled, aszongya. No. mondok, akkor csak gyere \r- lem, komám, mert éppeg a hogy re menek. Hazalép. kaptya a tarisznyát, kisfej szét. nszt; gyün velem. így elballagtunk a högyre. Tóközben mondja, hogy röggel má ko­rán fináncok jártak nála. Nem baj. mondok, nem töbetnek Söm- mit. mert mink megelőztük ükét. raá teg­nap bévöttük a programzalba a 48-cadik pa­ragrafust. Nem félünk. Fölérünk a högyre. Leköszöni a tarisznyá­mat. Mondok a komámnak, hát csak tödd le te is. Let őszi ü is. Fogom a hiébért. húzok a jobbik borombui, aztán iszogatunk. Közi«“ ekkis tüzet is élesztőttém, aztán előpakolíam a tarisznyámból. Mondok, most te is, komám! ElŐpakol ü is. Látom, hogy ekkis füstölt oldala» is van nála, hát mondok, nézd, komám, én csak egy tojást hoztam, ez kettőnknek úgyis kevés leune. meg egy vöröshaimát, de emmajd jó lösz az­után. előbb ögvük mög a te ódalasodat. arra lőhet innya. Mögöttük. Aztán meg a vöröshaj mát. Ittunk rá. Köz­be beszélgettünk is. Mondok, látod, mink négyen vajunk, de igasságban nevelődtem és azt meg is követe­lőm a zen gyerekeim tül is. Mink, a télen is hogy lev ágtuk a disznót, négyfelé elosztottuk, mondok, ki-ki gazdálkodjék a sajátjából. Igaz-e? — Igaz bizony, -—mondja a komám. Hát a zen részem má elfogyott, mjcvti néjan, a pallásra nemcsak én jártam fö. hanem a gyerekek is. meg a madarak is. Hát így el- csípködték. Aszongya a komám, tudom az igazságo­dat. azért lesző te a zeskütt. Mert gvüő héten ?esz a választás. Na, mondok, e jó lesz. Elfogadom. Hát így. Aztán ittunk rá. Eccei csak azt vesszük észre, hogy ako- modik. Aszongya a komám, ü hazamegy. Hát. mondok, csak menny, mert én itt maradok. Mert néjan, vót még eldcis söprűm. Hát, mondok, erre az ölömre küfőzöm. Hamarosan fö is készítettem. Iddogáltam ekkicsi.t. Aztán, hogy egészen sötét lett, akkor se gyújtottam pipic&et, mert mondok, hátha valaki észreveszi a világosságot, ámbár a belső derékban volt a kiezségem. Megindul a lé. örülök s le sem fekszem. Első éjjel csak így. Reggel megyek ki a hajlékbul. minden rendben kívül is. Csak amikor megyek be, akkor vöszöm észre, hogy a za j tómon valami ákom-bakom írás van kék kér étával. No, mondok, a fénye nem ötté mög, ta­lán csak nem a fináncok jártak itten? De akkor megnyugodtam, mert azok be is gyüttek vóna. Hát más vót. Délután hazasietök ekkis elemózsiáért, meg vissza. Bélyegzőt ?a!tíg«meg«aCsertéubo!tbíD rendelje!, Bárhol hirdetett szépirodalmi könyv kapható és rendelhető wmmrnmmmmmmmmrnBmimmmmmmmmmmmm Otthon megérezhette rajtam áz itíSbXbpy. fiógy mibe vagyok. - mert jófélét pakolt a ta­risznyámba. Este megint csak vesződök. Az ajtói feé- vülről jól becsuktam. Osztán meggy ujtnttam a pipicset is. Mozgolódok. De csak csöndese». Néha- ; néha le is húzódok a dikóra. Megy szépen mindén. Hát már a 48.-cadik paragrafus szerint. Hanem ahogy megreggelcdétt, akarok ki- mnunyi, hát item tudok. Nyomom a zajtót, hú­zom a zajtót. mert befele nyílik, nem gyün. Megyek: kinyittom a zablakot, de bizony csak nehezen. Kidugom a fejem, na, alig, hogy ki­fért. Nézek kü, hát óz Isten ve.jgye meg, aki főtte, látom: ám, hogy a szőlőkaróm nagy be- ' Íven kü van szödvá a fődgyibül és oda rakták a zajtómba.. Na. hát mofSt i nit esi nyál lak ? Megemherölöm magamat, oszt húzódok vissza ja zablakomtul. Na. addig-addig, hogy 134i. ■ «úja? k­mégis csak engedett a zablaJk, a nyakauro« igaz, hogy rajtamaradt a vasrács. Na, pfcF:$*e» a nagy erőlködésbe kiszakadt a zablakk.bárból . Azonmóduhíg megyek a zajtónak, rnOtt­ónk, amíg melegében vagyok, s megvan a zéróm. Neki ragaszkodók, húzom- tolom, :«a még egyszer, hát csak rám zúdul ám az a fenve ajtó. meg a sok szőlőkaró. Hát hogy a fekete csuda verj a meg, én csak ott verőd­tem a zajtó. meg a szőlőkaró legaljáim, d» csak a nyakamon i:.e lett vóna az a fene vM«- galíériom. akkor meg tudtam vóna szabadulni, de hál én szeretném azt a Rúzsa Sándort Mim’, aki ihm helyzetből egymaga megszabadul. Ri- zo«y engem is csak a jó komám, a Csikágféú Pali, a hegyőr mentőit kü. Mert hogy nagy őrt jajgattam, aszonvgva, elhallatszott a hmjTMiiiiik hegyhátra, ott id dogált ü, oszt azt hitte, hfcgy valami téjről ittmaradt szegény farka&pára ór­áét. hát így kerül ide. Erre ittunk. 11. S. A zsidó 3000 pengőt meghaladó készpénzét köteles zárolt számlára befizetni Budapest. május 5- Az 1600- 1944. M. E. számú rendelet o. §-ä úgy rendelkezik, hogy a zsidó 3 ezer pen­gőt meghaladó készpénzét köteles a rendelet­ben meghatározott módon zárolt számlára be­fizetni. Ez a .rendelkezés a zsidónak nemcsak az 1600—1944. M. E. számú rendelet érteimé­ben megtett vagyoaibejelentés !idején fennállott készpénzkészletre vonatkozik, hanem bármi­lyen címen ezután birtokába jutó készpénzre is fennáll. illetékes helyről nyomatékosan felhívják a figyelmet arra. hogy amennyiben a zsidók: kezében lévő készpénz 'összege bármikor az előbb megjelölt összeget meghaladná- az "em­lített zárolt számlára liaiadéktalanul fizessék fe© A rendelet végrehajtását a hatóságok eb­ben a vonatkozásban is szigorúan ellenőrizfii fogják és az ellene vétőket a büntető eljáró» foíyamatbatétele mellett internálják és a kész­pénzt, amelyre nézve letétbe helyezési köte­lességéi elmulasztották, elkobozzák. (MTI) Szókimondó, független, friss és színes, katolikus újság amely mindennap részletesen és budapesti napilapokat 12 órával megelőzve kezS a vitójBZtaMoiófcat fcfe tehát lépést akar tartani a világeseményekkel azonitt>§ rendelj« meg l Am havi 3*40 P. Sorvadás útján indult el a híres magyar bürokrácia Egyszerűsítették A minisztertanács legutóbbi ülésén tár- J gyalta a vármegyék, \ árosok és a községek háztartási igazgatásának egyszerűsítése tárgyá­ban kiadandó kormányrendeletet. A rendelet érteimében felsőbb hatóság jó­váhagyása nem szükséges az olyan vármegyei, városi, vagy községi határozathoz, amelynek tárgya költségvetésileg nem fedezett, évköz­ben felmerülő olyan kiadás, amely nem haladja meg a rendeletben megjelölt értékhatárokat, feltéve, hogy a (fedezet biztosítása végett nincs szükség közszolgáltatás emelésére, vagy hitel­művelet végrehajtására. Nem szükséges továbbá jóváhagyás azok­hoz a vármegyei, városi, vagy községi határo­zatokhoz, amelyek tárgya vagyonszerzés, el­idegenítés, megterhelés, általában — a bérlet­es haszonbérleti jogügylet, ha az érték a meg­állapított határokat nem haladja meg, vissza­térő szolgáltatás esetében az értéket valameny- nyi szolgáltatásnak a jogügylet egész tarta­mára összeszámított együttes összege adja. Nem szükséges jóváhagyás az olyan hatá­rozatokhoz, amelyek tárgya bérlet- vagy ha­szonbérlet, ha az éri bér, vagy haszonbér ősz- [ a közigazgatást ; szege nem haladja meg a megjelölt értékhatár kétszeresét, továbbá tekintet, nélkül a bér- mi haszonbér összegére, ha a bérlet-, vagy haszeta- ) bérlet időtartama a 12 évet nem haladja meg. Az értékhatár, amelyen alul az egyes ha­tározatok hatályosságához a felsőbb hatóöl jóváhagyása nem szükséges, vármegyénél ezer pengő, városnál 30 ezer pengő, ha a vá­ró« lélekszáma a 30 ezret nem éri el, 50 ette* pengő, ha a város lélekszáma a 30 ezret meg­haladja, nagy- és kisközségnél 2500 pengő, ha a község lélekszáma a 2500-at nem éri el 5000 pengő, ha a község lélekszáma 2500 AH 5000 között van. 10.000 pengő, ha a kö lélekszáma 5000 és 10.000 között van, 30.000 pengő, ha a község lélekszáma a 1Ö ezret meghaladja. A rendelet a továbbiakban intézkedik m alkalmazottak és hozzátartozóik illetményed nek kegyellátásának megállapítására vonatkozol vármegyei, városi, vagy községi határozat jó­váhagyásáról, majd megállapítja, hogy a ndrjj n delet rendelkezései Budapest székesfővárow»' | nem terjednek ki. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom