Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-01-29 / 23. szám

1944. január 29. ZALAMEGYEI ÚJSÁG viiíiwiiii yihMBTaMrnh iiíríiiiiÉiiMítfUíi % Álmodozás a Göcseji Múzeumról, amely nagyobb megértést érdemelne Lá«o&»tA« a® ©srsxág le$feoidii83$&& Zalaegerszeg, január hó. A január végi nap estéhe simul, s az utca munkás forgatagának helyet a sétálok, szel­lőző emberek veszik át, akik nappal az irodák és műhelyek áporodott levegőjéből ki kíván­koznak legalább a szabad utcára, hogy tele­szívják mellüket a tavaszt, rügyfakadást ígérő levegővel. Talán magam is ezt tenném, ha életem valaha is odáig jutna, hogy az írógép ütemes, durva zajából kiméneküIlletnék egy- egy kicsit a szabadba — gondolom, amikor a szerkesztőségtől a Göcseji Gyűjtemény cég­táblával ékesített helyiséghez érkezem. Igaz, hogy itt megtorpan az ember és önkéntelenül is körülnéz: vájjon hol van itt az a valami, amit lelkiismeretfurdalás nélkül helyiségnek is mondhatnánk. Mintha orron vágnák az em­bert, amikor belép ebbe a szűk helyiségbe, dr. Nagy Károly kir. járásbíró vezetése és- ma- ‘.gyjarázata mellett. A falakon miár a lépcsőházban színes fest­mények, fényképek, falragaszuk, (amelyeknek mintája, megjelenése az eddigi népművészeii rajzoktól és képektől elütök, sajátosak. Göcseji, meg hetési — Ha vau sárközi és kalotaszegi nép­viselet, hát van hetési és göcseji is — adja a felvilágosítást dr. Nagy Károly, aki sok hi­vatali elfoglaltsága mellett kiszabott és a csa­ládjának szentelhető szabadidejét tölti itt a meglévők rendezgetésével, vagy az anyagok gyűjtésével. Szerelmese >a gyűjtésnek, aminek ez a gyűjtemény a létét is köszönheti. Átért, csak 3 esztendeje született meg á gondolat,., hogy' a veszendőben lévő göcseji hagyomá­nyok egy-egy érdekes példányát megmentsék. A lépcsőház ma már sűrűén tele van fest­ményekkel és felnagyított fényképekkel, fa­gyűrűkkel és gazdasági eszközökkel. Jobbra «gy tágas szobába nyitunk, ahol először az lep meg, hogy sűrűn egymás mellett láthatjuk a boldog Magyarország 63 vármegyéjének cí­merét színes alakban. Áz ajtóval szemben, 2 láda, amit még ács mesterember keze illesz­tett egybe és jgyalulatlan fából készült. A! hozzáértők szerint mintegy 200 esztendővel előbb. Középen hatalmas pénzgyüjtemény, amelyek között látható a zalaegerszegi hadi- fo golytábor különleges pénzsorozata, amott egy szőttesekkel és sajátos him zésekkel teli szek­rény színes mozaikja mellett a zalaszentmi- kályfai Árpád-kori templom Isten tudja mi­lyen öreg kézifarágású és igen érdekes be- rakású ajtaja. Nem kis érdekesség a világító eszközök sorozata a foklátói (fáklya) a modern Krypton - égőig. Mulatságos, de csak ezen a tájon látható pipicsek, gyiertyatartók stb. A fok Iá például egy ágasfára erősített vasból áll, amelynek közepén mérlegszerű felfüggesztésé­iben lógott az égő alkalmatosság, biztosan »zsí­ró* fa«. Csak könyöradományok A növénygyűjtemény mellett kőzetek, kö­rülietek, fazekas alkotások, kábák ok, fűző c dó - nyék és nagyon-nagyon egyszerű, szinte ma már az ősember primitívségére emlékeztető, bázieszküzök, szebbnél-szebb kézifaragású bo­ltok, a környéken található rovarok, lepkék, mák- és diótörők, valamint különféle nagy­ságú kóficok stb. sorakoznak. De ki is tudná elsorolni mindazt az érdekességet és apróságot, amit a gyűjtemény lelkes vezetője összehoi"- dott, Míg átmegyünk a másik kis miniatör- eeobákba, érdeklődünk: — Miből tartja fenn magát a gyűjtemény, amikor az sem megyei, sem városi jelleggel nem bír, hanem csak göcseji, ami töbijb is, kevesebb is az előbbinél, mivel csak eszmé­A válasz előttem nem biztosítja a gyűj te- j mény jövőjét, mivel így szól: — A gyűjtemény csak adományokból tartja fenn magát. A vármegyétől kapunk 500, a várostól évehkint 200, a kultuszminiszté­‘ riumtól pedig könyvekre 1000 pengőt. A többi { kiadást az alapító tagok adták össze. \ 3000 darab — Hány darabból áll a gyűjtemény? — Körülbelül 3000. darabból. Közben beérünk a kisszobába, mondhat- : nánk azt is, hogy a Deák Ferenc-szobába, ha nem lenne .megszégyenítő ,a haza bölcsére a I szűkös helyiségecske. 29, Deák Ferenc saját­kezűi eg írt levél b érám ázva képezi a legérté­kesebb részt. A szoba közepén Németh Gábor ; kályhásmester remek Deák Ferenc szobra áll. ! Ez egyúttal a könyvtár és a Donászy Ferenc j emlékek szobája is. A könyvgyűjtemény, még, i gyenge, de akad már egy-egy érdekes részlet, j Donászyr Ferenc összes munkái, a Zalamegyei j Újság első 10 évfolyama, Gönczy Ferenc ér- i tékes alkotásai, amely utóbbiak tulaj dónk ép- : pen szellemi összefoglalásai mindannak az ér- i téknek és szépségnek, amit hetésinelc, vágyj ; göcsejinek nevezünk. Ebben a szobában van I Boldogfai Farkas Sándor szobra, .Vörös János' j szobortervei és elgondolásai is. Ezenkívül már csak egy helyiség van hátra amelyben Zalaegerszeg ősi településének ké­pei, pár szobor és egy velocipéd (veleciped), a kerékpár ériáspályáskolája, fegyverek és fényképek láthatók. Helyiség, pémegértés — Mire lenne szüksége a gyűjteménynek •— fordulok Nagy Károlyhoz. — Helyiség, helyiség és pénz, no meg a közönség nagyobb megértése, ami a legszük­ségesebb, mert sajnos a sportversenyekre szá­zával, ezrével tódul a közönség, ide pedig Ikötéillel kell fogni az embereket. . — Mi a helyiséggel kapcsolatos'elgondo­lása ? —- A Baross-ligeti épület, amely ma a kórház, szülészeti osztályának kényszerű búvó­helye, egv emelettel megtoldva, mindén tekin­tetben megfelelne a múzeumnak és ezzel egy­úttal a művészeti kör helyisége is megoldást nyerne. — Hát az anyagiakat illetően mit kellene csinálni ? V’ — Az lenne a legmegfelelőbb megoldás, és a legméltóbb a gondolathoz, ha a megye, venné a kezébe, mivel a múzeumok caaic- nem mindenhol megyeiek. Az méltatlan az eszméhez, hogy állandóan könyöradományok- ból tartsuk fenn magunkat. ■ Ez igaz, amint hogy. az is igaz, hogy Zala megye az egyetlen talán, amely megyei múzeumot nem tart fenn, s így intézmé­nyesen nem gondoskodik kültúrájának, múlt­jainak és szépségének, valamint érdekességei­nek megőrzéséről. Pedig érdemes lenne egyszer már komolyan hozzáfogni jegy múzeum meg­valósításához, különösen akkor, amikor egy ilyen komoly alap áll már rendelkezésre. 3 év derék munkája 3000 darabbal. Igazán meg­érdemelné ez a munka, hogy a vármegye te­hető ei anyagilag is hathatósan la hóna alá nyúlnának, amivel a vármegye kultúráját, a vármegye szellemi fejlődését, tehát ön magú- ■ X becsülnék meg. — Nagyobb megértést kérünk — cseng r búcsúzóul is a fülemben s ez fáj, mert 1 wem ]>elő!e, hogy nem becsüljük meg eléggé múltat. Pedig az a nemzet, amely neim i múltjára támaszkodni nem tud jövőt sem érti cni. SZAKÁL FERENC Feljegyeztük, . • • hogy j::naár ékjén Bődy Zoltán dr, lenti főszolgabíró vad íszterftkvtéu nagy hajtás volt, aniclyea többen Csáktornya* ról is resztvettek. Ez aikaíonumd 101 nyúl,; 1 róka és fácán kakas egeit zsákmányul a vadászoknak. ... hogy Kövesdy Kata kedd esti eskü­vője alkalmával a Magdolna-templom és a környéke olyan hatalmas lembertömeget látott együtt, amilyent legfeljebb szép ta­vaszi vasárnap a déli mise után. Az es­küvő után az autók nem tudtak elindulni a közönségtől. j ... hogy gróf Korniss Eíemcrné, aki hosszabb idő óta a szombathelyi kórház lakója volt, férje társaságában teljesen! gyógyultan távozott Szombathelyről. — ® — ... hogy dr. (N-euber Ede, ;a nevjesj budapesti orvosprofesszor 10 hónapi hala* latoiíiüredí üdülés után 24-én felgyogyul- tán távozott. .. - hogy a Székesfehérvári Képtár »A. magyar művészet 50 éve« címen kiállítást rendezett Budapesten, amelyről képes ri­portokban számolnak be [a lapok. Mint kiemelkedő 'szoborkiállíióí: említik meg1 a kritikák a zalaegerszegi Deák Ferenc Iro­dalmi és Művészeti Kör két otagjának'^ Kisfaíudy-Síróbl Zsigínond éis boldog­fai Farkas Sándor nevét. Egyébként bol­dogfai Farkas Sándor egyik alkotásának.^ a Lépő nőnek' képét is közük a k pes új­ságok: mint a kiállítás egyik legneveze­tesebb alkotását. Ürömmel közöljük a za­lai művés-'ök sá< ereit és büszkeség tölt el berniünket, .hogy a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör tagjai öíven év művé­szeti alkotásai közeit is kimagasló helyét foglalnak el. ..•hogy a fővárosi iapofe,* de különösen a képes hetilapok, kivétel nélkül első he­lyen hozzák vitéz Osziáiiyi Kornél lo­vaggá avatását. A Csáktornyái várospaH rancsnok rendkívüli! nagy kitüntetése ké­pekben is érzékelteti, hogy a történelmű szertartás éb a in,agjas. kitüntetés a mostani! világháború egyik legérdekesebb jelenete volt. Egy halljuk, hogy a Csáktornyáink! különösen büszkék arra, hogy vitéz ösz- lányi vezérőrnagy kapta az első Mária Terézia Rend kitüntetést, ami egyhittal azt is jelenti, hogy Muraköz hű nép ej megkapta a legmagasabb elismerni azä elmúlt télen vívott harcokért.-- O -­.. .hogy január 30-íka lesz a téli sze­zon utolsó vasárnapja, amikor lehet még nyálra vadászuk Azt hisszük, hogy min­den vadászterület hangos lesz a fegyve­rek ropogásától, mjvtel mindenki megkí­sérli az utolsó vasárnap szerencséjét, an­nál is inkább, mivel köztudomású, hogy az idén elég gyengén sikerültek a kör- vadászatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom