Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-01-29 / 23. szám

ZALAMEG VEI ÚJSÁG 1944. január 29, Az idén is elmarad a tavaszi mezőgazdasági kiállítás és vásár I Budapest, január 28. Az országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészáj lat vásár rendezőid zottsága vitéz 'Te­leki Béla gróf főispán elnökletével gyűlést tar- Ibott, amelyen Kelly Gyula OMGE főtitkár tá­jékoztatást nyújtott a háborús viszonyok mi­att elmaradt mull évi országos mezőgazda- sági kiállításra és tenyészállatvásárra Bejelen­tett tenyészállatok központilag irányított ér­tékesítésének kedvező eredményéről. Majd rámutatott arra. Iiogy mivel a bu­dapesti országos tenyészállat vásárt ebben az évben sem lehet megrendezni, szükség vau az ország -— egyébként ezen eladni szokott — legkiválóbb tenyészállatállományának meg­felelő értékesítéséről ismét központikig irányí­tott eladási rendszer keretében gondoskodni. Ezúton ugyanis,egy ré,szt a megfelelő tenyészál­lat-árakat biztosítani lehet, másrészt a köz­lés a magán tenyésztés is megfelelő minőségű tenyészállatokhoz juthat. Ennek az értékesí­tési tervnek megfelelő előkészítését és meg­szervezését a földmű velésügyi minisztérium is­mét a mezőgazdasági kiállítás és tenyésző I lat - vásár rendezőségére bízta. A rendezőség már a múlt év őszén tájé­kozódott a tenyészállatnevelés kereteiről, az értékesítésre váró állatok minőségéről és lét­számáról. Ennek alapján az ez évi tenyészál­latvásárt helyettesítő központi értékesítési rendszer megvalósítása máris biztosítottnak te­kinthető. annál is inkább, mert a földművelés­ügyi minisztérium messzemenő támogatását és a budapesti tenyészállatvásár alkalmából szo­kásos különféle kedvezmények nyújtását kilá­tásba helyezte. Erre való tekintettel a rendezőség felhívta a nevesebb nngy- lenyésztőkel az ez évi központi trnyész- áilat-értékesítésben való részvéteire és felkérte az állat tény ész tő szervezeteket arra, bogy a népies állományból is vá­logassák ki. és a részvéteire j-fcsitevlí be a legértékesebb te nyészóllatok \ bejelentett tenyészállatok minősítési fe­lülvizsgálatának befe jezése után a rendezőség azokról előreláthatólag február jel ej én kata­lógust borsát közre. Az állatok értékesítése ál­talában a gazdaságokból fog történni. A jelenlévő Konkoly Thegie Sándor dr. államtitkár hangsúlyozta, hogy a ITldmíívelés- ügyi. minisztérium az elmaradó tenyészállat­vásár ellenére biztosítani kívánja a tenyjész- állatnevelcs kereteinek fenntartását és a te­nyészállatok megfelelő értékesítését. Ugyan - ilyen értelemben szólalt fel liattha Pál mi­niszteri tanácsos, az állattenyésztési feloszt ál v vezetője, aki a köztenyésztés vásárlásainak ter­vét ismertette. Tli:ringer László. Piácsek And­rás, Guóth Ernő. di .. Micsky Imre és 1 leró d ék Sándor dr. hozzászólása után a rendezőilizott- ság jóváliagyióan tudomásul vette az ez évi központi tenyészállatértékesítés érdekében .ói­dig tett intézkedéseket és felhatalmazta az elnökséget a szükséges további intézkedések megtételére. A magyar gazda műveltsége Hogyan él a dán paraszt? Sokán azt hihetik, mesét mondok, vagy úgy csoportosítom az eseményeket, mintha képviselőválasztás előtt beszélnék a szavazók­hoz. Pedig ahhoz, ami van, semmit hozzá nem teszek, ami egy kicsit szürke, arra már nem mondjuk azt, hogy fehér és a kivételesen meglepő dolgokat inkább elhallgatom. HÁROMSZOBÁS LAKÁS. Nem meglepetés, hogy a dán gazda ember hazában íróasztalnál ül, hu írni akar. Agyat sodronyos díványra vetnek. Nagy családnak nem kell szorongunk, van szoba bőven. Egyik­ben a gyerekek játszanak rossz időben, tél­víz idején és itt dolgoznak az asszonyok. A másikban, a nagyobbikban vezeti a gazda bir­tokának főkönyvét. Itt számol esténként, itt tanácskozik a szövetkezet helyi vezető em­bereivel es itt fogadja a szövetkezeti közpon­tok kiküldöttjét. Amikor este pihenni tér, papin nos, muí­A művett magyar ember nélkülözhetetlen kézikönyve i Hagpr . amely 1200 oldalon hozza mindazt, amit minden magyarnak tudnia kel a^magyarság történelméről, múltjáról, jelenéről és helyzetéről. A kSnyv éa°* mindSssze 6-pengő. Kapható a ZRÍNYI könyvkereskedésben races ágy várja. Magyar szemmel dán föl­dön járva, megtelik szívünk ámulattal és szo­morúsággal. Esténként szól a rádió. Dániában lenni magyar embernek, főként paraszt há­zában élni: szomorúság. Másnap, harmadnap azután egyre tisztábban láthatjuk, hogy az összehasonlítás első kis szomorúságát csakha­mar legyőzi valami más. Annak, aki nem Ini- lint rá a meglévő helyzetre, nem ül fel nagy­szájú ígérgetéseknek, de nem is gubozik be > úgyis hiába«-dörmögésre, annak, aki hiszi, hogy a magyar földműves-szegénység során és sorsán, a parasztság maga is tudná változtatni: janniak a dán élménv elégtétel és biztató példa. RAJTUNK ÁLL. Ha az ember Dániában él és folyton fény­képe/, hol géppel, hol szívvel, nem ind sza­badulni attól, hogy összehasonlítson. És, ha itt megvalósítva látja azt, amiről otthon egye­dül, vagy társaival álmodott, furcsa, de "ia­FERENCJOZSEF KESiRŰVIZ Ián érthető lelki állapotba merevedik. Emlék­szem, nekem is — írja Boldizsár Iván köny­vében szinte sínek rakódtak le az agyam­ban, két pár sín egymás mellett és a gondo­lataim azon futkáróztak. És kénytelen-kellet­len csak így gondolkoztam: »itt minden jó...«, azután sóhajtottam, mint a szerelmes és hoz­zátettem: »nálunk- v iszont...« Ez a ínon gör­dülő gondolkozás csuk az első napokban ke­rített hatalmába. Csak addig, amíg az eiső benyomások éltek, míg a tartalmat alig lát­tam, inkább a felületeket. Később, amikor nem kellett adatokat jegyeznem, mert máj- eliga­zodtam a dán dolgok sűrűjében, amikor már nemcsak a terméseredményeket hasonlítottam össze, hanem a szellemet kerestem, amely eze­ket létrehozta és a lelkeket, amelyek kihord - ták: rájöttem, hogy aki magyar ember a mai Dániát egy szerűen összehasonlítja ^ mai Ma­gyarországgal, hibázik. Sőt talán vétkezik Í3. Dánia egy emberöltővel előbbre van; raj­tunk áll, hogy-}>éldáját követve, utolérhessük. Ne a népi különbségre gondoljunk, sem a* földrajzi helyzet ajándékaira- ezek egy maguk­ban nem emelték v olna a dánok országát Dá­niává, fogalommá. Hanem gondoljunk arra, ami állandóan a szemünk előtt lebegett, ami­kor a tengerparti szélben tanyáról tanyára járnék, parasztokkal éti parasztokból lett or­szágvezetőkkel beszélgetnék. Dánia egy em­beröltő óta a gazdag parasztok ,-országa és ezen a földön csaknem egy évszázada demok­rácia van. Mégpedig nem csupán politikai de­mokrácia, hanem társadalmi is. CSALÁDI KÖR. A dán parasztok (otthona a kényelem és a művelődés háza. A rádió és telefon egymás mellett áll két kis asztalon. A rádiót esténként kis gumikerekű tolóasztalon begurítják a háló­szobába. A háló nem csupán egyszerűen az a helyiség, ahol alszanak, hanem meg is ér­demli a hálószoba nevet: szabályos, mogyoró­ba mára pucolt berendezés áll benne, két szép, kényelmes iószőrderékaljas ágy, éjjeliszekré­nyek, egy dívány, meg egy kis ágy, a gyerme­kek részére. A nagyobbik lakószoba (emlékeztet leg­inkább. a mi falusi házainkra. Testes pohár- szék áll ebben, rajta rengeteg hasznos és ha­szontalan apróság, akárcsak nálunk. Az aszta­lon horgolt terítő, középen virág; általában az egész lakás állandóan mosolyog a sok friss virágtól. i A ház urának kényelmére a karosszék sem hiányzik, hogy legyen miben elnyujtózhassék újságolvasás közijén. Az asszony addig meg- j lőzi a kávét, hogy urának kedveskedjék vele, magáról sem feledkezik meg: ő is iszik egy kicáit tejszínnel. Utána ő is újságot olvas., Három újság jár a házhoz. Egy koppenhágai nagy. országos lap, a megye újságja és a leg­szűkebb környék négyoldalas HeK i újságja, amelynek a gazda buzgó cikkírója is egyben. A dán paraszt művelődése hozzátartozik a napi munkához. Ez nem csak szórakozás nála, de nélkülözhetetlen forrása is szellemi igényének. Hirdessen a ZALÁIMÉI UJSÁGIm Eredményes — gyors < b’zfos! macüttasui Minden postahivatalnál jegyezhet búzakötvényt

Next

/
Oldalképek
Tartalom