Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-12-28 / 293. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG ibogy a japánok jelentékeny légi (erővel akar­jak megakadályozni a partraszállást. Az Uj- Británia elleni támadás most két Irányban fo­lyik- Az amerikai csapatok hatalmakba 'kerí­tették Uj-Británia nyugati részét, amely le­hetővé tette a Raband felé vezető utánpótlási vonal fokozottabb ellenőrzését. Algir. Eisenhower a sajtóértekezleten tett Nyilatkozatában annak a véleményének adott kifejezést, hogy az európai háborút 1944-ben megnyerik. Ha az arcvonalon és otthon min­iden férfi és minden asszony megteszi a köte­lességét, akkor a jövő évben legyőzik Német­országot. Jelenleg 11 német hadosztály áll az plasz arcvonalon. Óriási feladat áil plőttünk, db teljesíteni fogjuk azt. Kairó. A volt jugoszláv király az angol feormány részéiről történt pl utasításában an­nak jelét látja, hogy az (angol kormány el- íordul tőle és TitŐt akarja plismerni. Tokió. India és Burma között a határ­vidéken az ellenség december 15-től 22-ig 148 repülőt vesztett. Lisszabon. Az angol-amerikai parancsnok­ságban bekövetkezett változásban —— ngy tud­ják —', hogy Eisenhower és Alexander között ellentét van. Zürich. Ghiassóból jelentik, hogy decem­ber 2-án 14 ezer olasz katona harcolt a né­niéi védérő oldalán. Köztük hatezer önkéntes. Zürich. A zürichi földrengésjelző állomás jelzőkészülékei négy földrengést jeleztek az elmúlt éjjel. Szófia. A bolgár képviselők tegnap dél­előtt átadták a trónbeszédre a választ Cirill hercegnek. A válaszból kitűnik, hogy továbbra is a király által követett utat követik. Ankara. A nagy török nemzetgyűlés teg­nap összeült és a 130 millió török lírás rend­kívüli javaslatot tárgyalta, amit meg is sza­vaztak. Róma. A római rádió közölte, hogy a Szovjetunióba szállított gyermekek második csoportjának előkészítő munkálatai csaknem teljesen befejeződtek. Az első hét hajó Szira- kuzából indult el. A második csoport katá- ni.ából indul el. Pákán mozi nyílik Szilveszterkor Találkozásom egy ezermesterrel A Zala megyei Újság kiküldött munkatársától, j Páka, december hó. Pákáról riportot írni nem könnyű dolog. Nem mintha ez volna a világ közepe, vagy' atrniyi csodálnivaló Volna itt, hanem ama egy - szerű oknál fogva, mivel ez az újságíró szá­mára még felfedezetlen terület és valóban any- nyi szépség, egyszerűség, rejtett érték van itt, hogy az avatatlan szem ide-oda kalandoz, s nem tudja, „melyiket is örökítse meg, y ha Ugyan az egy napra szánt újságot yés betűit öröknek lehetne csúfolni. A legkedvesebb kis patak, amit valaha láttam, a Válicka szalad itt a kerteket ciró­gatva s ráhajolnak fűzfaágak és ősi szomorú­ságok... Régi idők emlékei élnek itt, (ahol csikaszok, pákaszok, halászgató,. búsongó ma­gyarok hálóikba fonták álmaikat és a »berki« szélnek engedték keserűségüket. A török időkben fontos őrhely volt itt az átláboIhatatlan mocsarak közt, de a sáriszap alatt sok régi emlék tűnt el örökre... Az újkori megiramodás sem érintette na­g x>n, csak a nevét kapták fel, s bizony be- áltják még Zalaegerszegen is: »Csömödér- Páka felé beszállni...« Azt is minek, azt is minek?... amikor a vasútnak csak füstjét látja, füttyét hallja. S félórányira van tőle. Az olaj­kutatások sem terjedtek ki erre s Páka népe ma is a mezőre szorul s szelíd meghajlással dolgozik napestig. Az útját használják a fú­rósok s az átszáguldó autókra csak kézlegyin- tésnyi megnyilatkozása van. Mert semmi hasz­na belőle... Nem is nagyon régen még ide jártak a környező falvak iskolába. Páka sok [tekintet­ben vezetett e vidéken. E vezető szerepét — ha meg js csorbították, — még ma is tartja. S ebben verhetetlen. Nem sért ezzel senkit, nem vág eléje más faluknak, csak azt hozza, amit azok nem tudnak. Most mozit nyit Ezzel nagy hiányt póiol és kultúrát su­gároz szét. Valamikor híres búcsúi, ßzinielo- adásai voltak. Ezek örökébe lép most a mozi. /older Károly — egy izig-vérig magyar ember — csinálta mteg & úgy, ahogy más nem tudta volna: a saját erejéből. Az eszme is, a kivitel is az övé. Maga épített, gyalult, me­szelt, faragott, beszerzett, gondolkodott és al­kotott, mire 90.014/1943. B. M. szám alatt megkapta a moziengedélyt s Szilveszterkor megnyithatja azt. amibe annyi álmát, vágyát, gondolatát, saját találmányát építette bele. Mert erről van szó, kérem. A Válicka mentén kúltúrigényei vannak az embereknek. És ez nem luxus még, ha .jelenleg háború sújt is bennünket. Hiszen éppen azt várjuk, hogy majd egyszer: a kultúra felemelkedésével az emberiség maga fogja kiküszöbölni ezt, de addig állnunk kell a vártát, haladni és har­colni a kultúránkért, mert jaj. ha megállunk és lemaradunk, jaj nekünk! Kelet-Nyugat ma­lomköve kpzt! Megkérdem, mi volt az az alap, amelyben elindult, ha szabad így mondanom, göcseji ezermesterünk ? — Egy hold gyümölcsös, — mondja sze­rényen. A telket az OFB- juttatások sój án vet­tem. Elhódítottam a Váiickától. Begyümöl­csöztem és okszerű kezeléssel hozott annyit, hogy nagyobb tervekkel foglalkozhattam. — Mi indította él a moziépítés gondo­latát ? Jegyezzen buzakötvényt 1 » mm* « 'un—Try-T-“ , | a Nemzeti Hitelintézet Rt. fiókjánál j ; Zalaegerszegen ! 1943. december 28. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Neki akartam adui. hagyni majd egy biztos megélhetést nyújtó foglalkozást. S mert lát­tam. hogy a nép szomjazza a kultúrát, a leg­szebbet kezdtem, a mozit. — Mi lesz a mozi neve? — »Délibáb«-mozi. így van bejelentve is. S bizony, ha már ilyen szép magyar nevet ad­tam, ahhoz méltóan válogatom meg a műsort is. Csak magyar filmet akarok hozni. Dpp ekkor lép be a kis szőkehajú Klá­rika, csillogószemű, aranyos teremtés: a te­jet hozta meg. — Őt akárhová el lehet küldeni, — mondja az apukája. Adót fizet, postára megy, ír, olvas, - segít az anyjának a féléves kis­fiúnk körül. Nagyon használható. Hát ugye, érdemes érte küzdeni, dolgozni? — kérdi tő­lem büszke mosollyal. — Hogyne volna érdemes! Egyedül csak a gyermekért, a jövőért érdemes dolgozni! Magam is ezt vallom, hiszen ón is apa vagyok. Közben megmutatja a kis házat, ame­lyet sajátmaga rakott fel. Jól .szemügyre ve­szem a bűtorokat, amelyeket szintén maga készített. Nem hiányzik a szobor, a festmény sem, amelyek mind-mind saját kezéből ke­rültek ki. Központi fütés-világitás Úgy látom, ennek az embernek engedel­meskedik az anyag. Azt csinál vele, amitakar. S erre való is, — állapítsuk meg. Megtekint­jük a mozit. Maga rakta fel, s az utolsó me­szelésig mindent maga v égzett, ha itt-ott volt is néha segítsége. Központi fűtés, saját — nem szabadalmazott — találmánya. Érdekes megoldás. A teremnek a moziszerű lejtése is ellenirányú. Nagy vászon, saját faragáséi szé­kek. A vászon előtt elég nagy színpad, amiért külön dicséretet érdemel, mert gondolt arra, hogy Pákának ez lesz majd az egy etlen előadó­terme, ahol megfelelő színpad áll rendelke­zésre. — Ehhez a színpadépítéshez — remélem — hozzájárultak a pákái egyesületek? — Nem, — volt a rövid válasz. De ját­szanak majd rajta... — Mikor nyílik meg a mozi és mikor lesznek az előadások? — Szilveszterre halasztottuk egy s máa anyagbeszerzési nehézség miatt. Délután Sora­kor kezdjük s este tizenegyig jnindenki befér. Ekkor jut eszembe, hogy falun vagyok, ahol nagy probléma a világítás. — Miként oldja meg azt? — Benzinmotor és egy 12 lóerős gőzgép állanak rendelkezésemre a villanyáram fej­lesztése céljából. Megnézzük a gépházat. Nagyszerű gép, AEG-gyártmány. Elcsodálkozom a központi fű­tőrendszer egyszerű s mégis pompás megoldá­sán, saját találmányán. A lakásra megyünk, szemem tágra nyílik, mert ott meg igazán mindent, a takaréktűzhelytől kezdve a szoba­bútorokig, sőt a szobrokig és falfestményekig mindent maga csinált. Sok ilyen ember kellene hazánkba! Ak­kor többre lennénk — facsarja szívemet a gon­dolat. — Ha akar, mindenki tud valami jót csi­nálni, — mondja szerényen. S én melegen rázom meg a kezét és. solá sikert kívánok a kultúra igazán nemesszán­dékú terjesztéséhez, s kív ánom, hogy sok ma­gyar ifjú tekintse példaképének /older Ká­rolyt! S ha így halad Páka, rövidesen még kény­telen leszek írni róla. H. S*

Next

/
Oldalképek
Tartalom