Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-08 / 151. szám
2. 1943. július 8. j. zalamegyei c.jság Miért lett a hazabölcse Ferenc? Bucsuszentlászló története A zalamegyei Sándorháza és Nemeshetés községek közötti völgyben, kis dombon terül el a régebben Szent László király szigete,, vagy a Szent László remeteségnek nevezett kápolna, illetve templom és kolostor. Hajdan azért nevezték szigetnek, mert az a néhány méteres domb. melyet sűrű bozót, bükkös erdőség takart, teljesen körül volt véve patakkal, talajvízzel, láppal, amelyben még a XVIII. században is halak, csíkok, teknős- békák tanyáztak. Remeteségnek pedig azért hívták, mivel emberemlékezet óta. mint a hagyomány tartotta, Szent László király által építtetett kis, román-stílű kápolna állott a sűrűségben, amelyet egy remete őrzött. A ferencesek idetelepítését J694-ben Széchenyi Pál veszprémi püspök határozta el. A rendtartomány Szentlászlóra küldte az első főnököt, P. Csatáry Atanázt, akit még ugyanabban az évben P. Diószeghv Antal (Kosa szerint) követett. Még ugyanazon évben a püspök minden lelki joghatóságot reájuk ruházott e szavakkal: »Azért is ama népeknek üdvösséges előnyére, a Boldogságos mindenkoron Szűz Mária, valamint Szent László király ottani tiszteletének nagyobb előmozdítására, a nevezett kápolna adminisztrációját Szent Ferenc Atya rendjének Főtisztelendő pátereire ruházni és átengedni gondoltuk: teljes Halaimat adva nekik, hogy az isteni szolgálatot végezzék, a szentírást olvassák, az evangéliumot prédikálják, gyóntassanak és a lobbi ájtatos szolgálatokat, amelyek az odatolódó népnek üdvös buzgóságát előmozdítják, gyakorolhassák.« (Kelt Sümegen, 1694. szeptember 29. Házi levéltár.) 1720-ban gróf V óikra Ottó püspök la szentlászlói atyákra bízta a plébániai teendők végzését is. Ebben főleg az a gondolat vezette, hogy megszelídítsék a körülfekvő falvak: Hetés, Sándorháza, Szentandrás, Pölöske, Misefa, Rád, Szentmihály dakóit. Ezek ugyanis abban a hiszemben, hogy nincs plébánosuk, szabadabb erkölcsöknek hódoltak. 1718-ban a hetésiek átadják a rendnek Örökre a ma is meglévő telek-területet. 1714— 24. között építik a templomot közadakozásból, majd két év múlva, 1746-ban a kolostor építését kezdték meg. A templomot 1734. június 20-án szentelte fel Acsády Ádám veszprémi püspök. A kolostor építése 1736-ig tartott. Az építkezés foganatosításában Zala vármegye dicséretesen kivette részét. Alig húsz év múlva, 1743—48. között, azonban már alapos renoválást kellett végrehajtani a kolostoron. 1801 - ben 1000 forintért Bornati Ambrogio olasz mester az egész templomot, kolostort, tornyot kijavítja és kimeszeli. 1849-ben a forradalmi idők forgatagában ebbe a zárdába menekült az osztrákok elől Scitovszky János pécsi püspök és Ranolder János pécsi kanonok. 1874- ben villámsújtás fölégette a templomot és [kolostort: az újraépítés ügyében társadalmi megmozdulás történt, P. Szkóky Sükösd házfőnök beindításával. A templom és zárda'érdekében igen sokat tett Deák Ferenc, miniszter korában, aki a .szentlászlói barátok iránt imin- díg hálás volt. Utolsó, nagyobb javítás 1925— 30. között P. IIor\ áth Domonkos házfőnöksége alatt történt. Mint az 1554-i Kövess András veszprémi püspök-féle vizitációból kitűnik és a Xir11- század protestáns felsorolásaiból is világos (Musay Gergely) Bucsuszentlászló vidéke: Hetes, Sándorháza, Szentandrás, Hahót, Söjtör, Nemesapáti. Szentgyörgyvár és falvai iuteránusok lesznek a XVI. és XVII. században. Ezért nem is csodálandó, lm a rend- ház krónikája arról tesz említést, hogy a ferencesek a vidéket megtérítették. A veszprémi püspök intenciója szerint törekedtek a plébániák jó lelkipásztoraivá válni. Az 1700 — 1739-ig terjedő keresztelési anyakönyvijén szó esik a következő vidéki szülötteknek ínegke- 1 reszteléséről: Sándorháza. Hetes, Pölöske, Rád, Kapornak, Szentmihály, Botfa, Csatár, Atpl- íalu, Szentandrás, Apáti, Pötréte, Szentgyörgv- vöígye, Bér (Zala), Pécs, 1719-ben a Sopronná egy ei Szakácsi, Tápsony, Böhönye, Misefa, Csács, Szent Péteritr, Almás, Ederics, Boc- földe, Bőbös, Verebe, Bada, Barnak, Sáriddá. Igrice, Bucsány, V askapu, Bak, Rozsok. A. későbbi házassági anvakönyvek szerint a következő helységekből származóknak szolgáltatták) lei a házasság szentségét: Besznek, Eger-' szeg, Pacsa, Kemerid, Csatár, Keszthely, TiitA in. kir. állami Deák Ferenc gimnáziufmj idei évkönyve az intézet \o!t tanulóinak három hősi halottjáról, Fülöp Sándorról, Harsai Ödönről és Pais Kázmérról emlékezik meg, akik mindhárman mint tényleges katonatisztek haltak meg a keleti hadszíntéren. Az intézet tanulói közül szintén kettőt, Vizsv István III. o. tanulót és Tischler István VII. o. tanulót ragadott el a halál. Mindketten a uhui ka és a segíteni akarás áldozatai lettek. Szegén) szülők gyermekei voltak és testi munkát vállaltak, hogy könnyebbé tegyék a szülők munkáját. Az iskola 1895-ben alakult meg és két év múlva költözött a milleneum emlékére épült épületébe. Most vezet az ötödik igazgató. Az évi beszámoló szerint az iskola ifjúsága a városban rendezett minden nyilvános és hazafias ünnepségen testületileg vett részt. Gimnáziumi ifjúságunk tanítását 13 tanár látja el, éspedig: Ivánfi János igazgató, Bellenegger Henrich, Baranyai Sándor, dr. JBoleraityiey Gyula, dr. Bucsics Gyula, Csernay László, Kaposi Antal, Martin Ernő, Móra János, Ostoros Károly, dr. Pornay Gyula, Sanits Géza, dr. Takács János és dr. Tóth Ervin, valamint dr. Littván Sándor Jvat. hittanár. Az intézet tanulói 11 kiránduláson vettek részt. A tanulók osztályonkénti megoszlása: 1. osztályban volt 58 tanuló, amiből jeles 5, Garai Miklós, Gecseg Miklós, Gergály Lajos, Papp István és Tóth Béla. tős, Sümeg, Henye, Rózsásszeg, Ballahida, Magyarod, Németújvár, Milej. J ófej, Apátfa, Botéba, Baitavár, Ragod. A következő helyeken térítették vissza a katolikus hitre a protestánsokat: Rád, Paesa, Istvánd, Rrezóc, Söjtör, Rohonc, Iborfia, Liczkó, Petréte, Magyarod, Mjlej, Sail, Tótfalu, Gása, Nyirád, Iíáshágy, Ládony, Bogiád, Barbásszeg, Szarvaskend, Csany, Szentmihály, Alsórajk, Pornó, Hidashollós, Kerecsen, Keményegerszeg, Magasi (Vas m.j Nemesapáti, Berény (Somogy), Kus- tánszeg, Milád. Gelse, Gombosszeg, Veszprém, Dömölk, Nemesléd, Balahid. Hosszabb-röyi- debh ideig adminisztrátorok, vagy lelkészek voltak: Kapornakon. Csácsbozsokon, ^Csatáron, Novában, Pacsán, Zalaapátiban, Hahóton, Besenyőn, (Zala), Zalaszentmihályon, Zalaháshá- gyon, Zalatárnokon, Mindszenten, Egervárott, stb. ? A búcsúszentlászlói kolostornak volt egy kirurgus tagja: Tietl Lukács testvér. Ezt az orvos-testvérit hívta Deák Ferenc apja vajúdó feleségéhez, amikor a »haza bölcse« született, A hálás szülők a rend és Lukács testvér iránti tiszteletből Ferencre keresztelték a szerencsésen megszületett fiúgyermeket. P. Takács Ince dr. O. F. M. II. osztályban 56 tanulóból 2 jeles, Herczka Sándor és Nagy Sándor. III. osztályban 41 tanulóból jeles 5, Barabás Miklós, Garai György, Osvald Elek, Szabó János és W eisz Miklós. IV. osztályban 42 tanulóból 9 jeles, Baján Miklós, Bándv Alajos, Fülöp Miklós, Handler Mildós, Hegyi Árpád, Homoródv József, Kummer László, Móra András és Rónay Béla. V. osztályban 30 tanulóból 5 jeles, Horváth Géza, Kutasi Zoltán, Paál Ervin, Szili László és Vidor Tibor. VI. osztályban 35 tanulóijói 3 jeles, Garai Tamás, Idári István és Nagy Sándor. VII. osztályban 15 tanulóból 2 jeles, vitéz. Tamásy István és Vöröss Ferenc. VIII. osztályban 29 tanulóból 4 jeles, Brenner Ferenc, Gehér István, Horváth Imre és Polányi László. A magántanulók száma összesen 37. »V rendes tanulók száma összesen 310, amiből római katolikus 274, gör. kát. 1, református 6, ág. K ev 12 és izraelita 11. A bejárók száma 93. 46 községből járnalé be naponta a tanulók, legnagyobbrészt vonaton, vagy kerékpáron. Az elmúlt két évtized Matt az 1926—27. tanévben volt a legnép- telenebb az intézet 260 tanulóval, míg a legnagyobb létszámot 1936—37. tanévben érte el. A javító- és különbözeti vizsgák szeptember 2-án lesznek, behatások 7-én. Nyomtatványban Papíráruban Könyvekben Kegyszerekben I N Y I, hírszolgálatban, elevenségben, színességben pedig a Zalamegyei Újság mindenkor vezet. ________ Ér tesítőink
