Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-28 / 194. szám

u. ZALAMEGYEI ÚJSÁG__________________________ 1943. ‘augusztus 2$, Stockholm > Roosevelt és Churchill québeci nyilatko­zatja Moszkvában új reményeket keltett. Kü­lönösen reménytkeítő volt Churchillnak az a kijelentése, hogy minden erejükét Jbarcbavetik az ellenséggel szemben abban az időben, amely egyezik majd orosz szövetségesük hadműve­leteivel. Moszkvában azt hiszik, hogy a szö­vetségeseik olyan mértékű haditevekenységet fejtenek ki Éurópában, amely megfelel az oroszok kívánságának. Helszinki A helszinki rádió bejelentette, hogy é berlini finn követség elhagyja na német fő­várost. Ez az intézkedés a légiveszéllyel vanl összefüggésben. Madrid Az angol hírszolgálat jelentése szerint a Dayle Maile azt írja. hogy mind Amerikában, mind pedig Angliában nagy csalódást és cso­dálkozást keltettek a québeci tárgyalások és (általános az az érzés, hogy ott valami nfetnl fment rendben. Az angol lap sürgeti egy há­romhatalmi értekezlet összehívását. Különösen a Szovjet Unió tenné jól, ha valamivel ke­vésbé rejtélyes lenne. Szükség van arra, hogy Anglia és a Szovjet Unió között szoros meg­értés alakuljon ki. Még jobb volna, dia a megértés kiterjedne mind a három államra. Washington Szeptember 9-ép ül össze a vármegye őszi közgyűlése Évne^yedes munka az alispáni jelentés tükrében Most készült el"idr. (Brand Sándor alispán évnegyede» jelentése, amelyet szeptember hó 9-én, csütörtökön tartandó évnegyedes köz­gyűlésen mutat be a törvényhatóságnak. Az alispáni jelentés mindenekelőtt meg­említi, hogy a fáhisr jegyzők egészségügyi hely­zetének javítása érdiekében 11 községben épí­tenek jegyzőlakáfokat. A közellátással kap­csolatosan megállapítja a jelentés, hogy a liszt­ellátásban és zsírkiosztásban semmi zavar nem volt észlelhető. A három hónap legérdekesebb munkáját az a szociális tevékenység vadja, amit a vár­megyei Közjóléti Szövetkezet végzett. Adatai következők: házhelyszerzésre 600, tatarozásra építkezésre 21 esetben 50.100, ingatlanvételre 9000, gazdasági felszerelésre 14.923, tehén- és lóvásárlásra 13.899, kisiparosoknak 1.259 és egyéb juttatásokra pedig ',681 pengőt adtak ki kölcsönképpen az arra, rászorulóknak. Csoportos házépítkezés folyik Nyirádon, Monostorapátiban, Tapolcán és Zalaegersze­gen. Előkészítés folyik újabb éptí kezesre Nagy­kanizsán és Zalaegerszegen. A szövetkezet házi- kezelésében lévő petesházi birtokon 190 mázsa zab, az alsólendvai réten pedig 200 mázsa széna termett. Kiosztottak eddig 76. malacot. A házasulandók részére juttattak .7.800, a főzőtanfolyamoknak 4000, a nyári napközi otthonok fenntartására 121.490, főispáni segé­lyekre 1.730, a tejakcióra vpedig 2350 személy részére 68.347 pengőt­Az állatorvosi jelentés szerint JNémetor-. szagba kiszállítottak összesen 47 szarvasmar­hát és 198 lovat, Olaszországba pedig 2665 szarvasmarhát és 127 lovat. A kialakult állat­árak a következők: melegvérű ló párja 3000—* 4000, a hidegvérű ló párja 6000—7000, igás- ökör párja 4000—5000, a fejőstehén 1200— 1600 pengő. A három hónap alatt beérkezett a vár­megye hivatalaihoz 113,743 darab, ami a múlt! negyedévi maradvánnyal együtt 123.769 Marab akta, amiből elintézést nyert 114.561 darab-. Egészségvédelmünk a következő módon alakult: hasihagymázban megbetegedett 40, vérhasban 9, roncsoló toroklob 40, vörheny 149, gyermekbénulás 12, kanyaró 339, bárány­himlő 70, hökhurút 121, szövődményes infu- lenza 5, malária 455, 'agy- és gerinclob 13^ a kiütéses tífusz pedig 1 esetben fordult elő; az elmúlt hónap alatt. Született összesen 3164, meghalt 2344 sze­mély. Természetes szaporodás tehát 820 Há­zasságot 814 esetben kötöttek. Il zöldkeresztes állomáson jelentkezett 4847 személy, lakásán meglátogattak 9853 sze­mélyt. Az anya- és fcsecsemővédő intézetben* 3700 személy jelent meg, 7541 személyt pedig meglátogattak. Iskolafogászat keretében 624 rendelést végeztek. A három tüdőbeteggondo­zóban kezelést kapott 1699, átvilágítást 1375, légmellkezelést 273, laboratóriumi vizsgálatot 929 személy. A tejakcióra fordítottak 40,000 pengőt, a cukorakció keretében pedig 23.920 kg. cu­kor került kiosztásra. Ugyancsak 1520 kg szap­pant adtak a gyermekes anyáknak. Az alispáni jelentés természetesen, felöleli a mezőgazdasági, közbiztonsági stb. kérdése­ket is, amelyekben azonban nincsenek rend­kívüli adatok. Zúg a vihar kergeti a felleget... 1 A québeci hivatalos jelentés ttelj esen fi­gyelmen kívül hagyja az oroszokat és csupán a két nemzet által .foganatosítandó intézke­désekről beszél. Az egyik lap londoni tudósítója tegnapi a következőket jelentette: Ami a québeci ér­tekezlet utáni politikai helyzetképet illeti, sem­mivel seim tisztább, mint a katonai helyzet!l Egy másik amerikai lap londoni levelezője megállapítja, hogy az algíri szabad francia) bizottságot London, Washington és Moszkva egymástól eltérőién ismerte el. Londonban számítanak arra a lehetőségre, hogy ajmikor a szövetségesek a francia anyaországban part- raszállnak, segítségükre lesz a bizottság. I Egyszer valaki megkérdezte a. badacsonyi Hableány-szállóban a prímástól, hogy ki írta azt a zokogó nótát, amit játszik. Persze a cigánynak fogalma sem volt róla, de hosszan, zokogóan játszotta csak tovább a nótát és dúdolta hozzá a szövegét: Zúg a szélvész, háboreg a Balaton, Le vasi húzva szememre a kalapom. Hej! de mert van az a kalap lehúzva ?! ; Senki más, egy szőke kislány ha tudja!? Huber Gyula, a zalaegerszegi születésűt barcsi plébános írta azt dalt, mint ^gokf másikat, amely évtizedekkel »ezelőtt sokszor j zokogásra, sokszor vidám táncra ^ragadta el az embereket. A fiatalság ma már nem sokat tud róla, kiszorította Huber Gyulát is az ordí­tozó, félvad és szenvedélyekben kéjelgő, mo­dern muzsika, amely már nem a szívhez szól, hanem abban leli gyönyörűségét, hogy állati hangokat akar utánozni. De annál jobban em­lékeznek a régiek, az öregek, akiknek a fü­lében ma is ott zsong a nagy, egeiszegi nóta­költő sok-sok szerzeménye. Kár, hogy Huber Gyula nem itt élte de életút, hapcin idegen’ megyében, Barcson. Születni ugyan itt szüle­tett, Zalaegerszegen. Huber Lajos egerszegi órásmester családjában 1861. szeptember 7-éri látta meg a napvilágot.-Édesanyja Bajkv Mag­dolna volt. A szelídlélkű fiú hamarosan sze­relmese lett a zenének és egész fiatal korá­ban már sokszor új melódiák, sorok szület­tek kedvelt hegedűjén. Majd papi pályára lé­pett és évtizedekkel ezelőtt Teicttes egyházi hatóságai a barcsi plébánia élére állították, mint apát-plébánost. Az indulásról egyik zalaegerszegi isme­rősének, Németh József karnagynak így szá­mol be írói munkásságának negyvenedik évé­ben: — A napokban kézirataim között keres­gélve egy megsárgült hangjegypapíros akadt’ a kezembe, ezzel a felírással: 1885, július? 25. s rajta első pépdalom: Szomszédunkban van egy hajlék, { I Ha nem látnám, meg is halnék, \ Tyuhajla! Ott lakik egy vén Jiánva, Annak van egy szép lánya, Ila j! Tyűha j ja! Kiért élek, kiéjrt halok, \ Kinek szeretője vagyok, Tyűha j ja! v • ' • t — Ez volt az első népdalom, nyomtatás­ban is hamar megjelent, s abban az időben^ csakhamar a nép dalos ajkára került. Remény­beli, negyedéves veszprémi egyházmegyei kis- pap voltam akkor, s így 40 éves dalköltői! jubileumomat kellene most megünnepelnem, ha szerény népdalaim és csárdásaim megérde­melnék, vagy ha erre egyáltalán kapható vol­nék ... Ebből aztán az is kitűnik, hogy a ki­váló nótaszerző egyúttal példátlanul szerény ember volt, aki negyvenéves munkássága fe­lett is igyekezett ünnepeltetés nélkül keresztül- siklani. Pedig, hogy szerették és megbecsülték,; azt bizonyítja egy kis füzet, amely a zalai zeneszerzőkről megemlékezve, Huber Gyulát így ismerteti bevezetőjében: . — Végtelenül aranyos kedélyű, .szelíd te­kintetű, jószívű, bájos közvetlenség, tiszteletre­méltó megjelenés, lelkesedés a zenéért, a dalért, a dalosversenyekért. Ez Huber' GjáRa. Ártatlan öröm, örök melódia, felzpkogó, felsíró édes-»,

Next

/
Oldalképek
Tartalom