Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-06-26 / 142. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. június 26, \ Lentiben él az ország egyik legnagyobb, de elfelejtett szobrászművésze A magyar föld roppant ereje tükröződik vissza Vörös János szobraiban Itt forgatom a Magyar Erő című képes hetilap legutóbbi példányát, amely fél oldalon emlékezik meg Vörös Jánosról, a zalai, ősi i göcseji-vidék megdöbbentően nagy tehetségű szobrász-művészéről. Hallottam már Vörös Jánosról, de, hogy itt elnézem csodálatosan szép szóiméinak képét, könnyes meghatottság vesz erőt rajtam, mert úgy érzem, hogy a magyar föld egyik szent darabjáról, a magyarság művészetének s művészi készségének szépséges fejezetéről feledkeztek meg. Szent Antal szobra tele van élettel, kezében a liliomokon álló, göndör hajtinesű Jézuska pedig egyik leggyönyörűbb mintája a magyar fajnak. Szent István markáns egyénisége, mintha nyújtott nyakú lová\al ma állna ott, valahol a Kárpátok roppant gerincén, hogy hazát szerezzen és örök otthont alapítson ennek a népnek. Liszt Ferenc mellszobra maga a zseniális művész merev formába szorított képe. Csak ilyen lehetett a nagy Liszt, aki, muzsikájával az egész világot meghódította, hogy ezzel himnuszt írjon a magyar szellem nagyságáról. Két kép áll egymás alatt. Felül Attila merev, világot megalázó, szögletes ridegsége és legyőzhetetlen akarása. Alatta pedig az anyaság szent misztériumának képe. Mennyi szépség, mennyi báj, mennyi művészet és meny- nyi szeretet van ebben a képben. A gömbölyű női vonalakon belül ömlik a szeretet sugara; a karjaiban szorított kis apróság felé. Üt* kép, de valahogy úgyérzem, hogy teljesen elegendő is. \ őrös Jánosnak, az, elfelejtett magvar őstitánnak bemutatására lapunk kerete szűk. Technikai megoldása is nehézséges s így képeket nem hozhatunk. Vörös János méltatására azonban szószerint közöljük a fent- említett lap kritikai cikkét. »Egy a sok közül. Népi tehetség, vagy ha úgy tetszik: őstehetség. Szobrait nem kapkodták szét a kényes műértők és nevétől s nem visszhangzik a magyar sajtó. Egy a sok közül — mondom — elhullásra, eltűnésre ítélt tehetség, akit még nem vett észre senki, legfeljebb Lentiben a tanító úr veregette meg a vállát: »Jól van. Vörös János, csak így tovább« és néha talán a pap mondott^ neki emberi szavakat és Vörös János a művészek íratlan törvényei szerint azóta is kőbe, agyagba álmodja terveit, dolgozik, mert ez így rendeltetett. Ki ez a robosztus erejű szobrász: aki legszívesebben hegyekbe ordítaná fiele hatalmas göcseji erejét és hegvekből mintázná szobrait, mert annyi dinamika, pátosz és őserő van benne, hogy alig bírja a korlátokat. Nézem az Ady-szobrot, ezt a mozgalmas, hatalmas tömegekből kimagasló toronyembert, amint kinő a népből és vérével írja verseit. S ellentéteképen Szűz Mária és Szent Bernadette olyan finom szobor, mintha kémes rokokóBund’a, boa t akkor jó, ha Laky szűcstől való Bundák mérték után, mikádók bélelése és pallérozása legolcsóbban szficsmesternél készülnek ZAL AEQERSZEG Bethlen.Qábor-u. 5. sz. kezek porcellánja lenne. Majd ismét a göcseji teremtő őserő megnyilvánulása ragad meg: Ott áll Attila, a világ ura, a népek ■ostora. Kemény és gőgös, mint a sors maga, irtózatos, akár az egész középkort nézné az ember ebben az. egyetlen szoborban összesűrítve. A földgömbön áll zord erejével, kardja hegyét a földbe mártotta és úgy áll, mint egy kormányos, aki kardjával akarja igazgatni ezt a keserves, vén világot. Aztán újra gyengéd, idillikus finomságú szobor következik. Mezítelen nő, espesemőt tart a kezében. A szobor tömör allegória: Az örök Tükör a címe. v gyermek a tükör, melyben az «örök asszony» önmagát vizsgálja. Vagy egy másik szobra? Ott van Beethoven: csupa felmagasz- tosulás, csupa isteni téboly a homloka, azí erőnek és a gyengeségnek, a koldusai ázatnak és királyi gőgnek az összessége. Nem méltatlan embert akar bemutatni a magyar művészi közvéleménvnek ez a néhány i sor. Nézzük meg Liszt Ferenc szobrát. Mennyi öntudatot tükröz, mennyire ez az a TAsztt Ferenc, akit Vörösmarty a »világ birhedett zenészének« nevez* akinek a hangja a »vész zongorája, melyben a harc mennvdöreése szól.« És az a kislányfei, mely csupa lágy líra vagy az a Szent Tstván-lóva=szŐbor, to elv barokk mozgást árult el. mode'” Vonalakkal kifejezve: az ősinek és az újnak, a pogánvnak1 és a kérésziénvnek csodás +afalkotása. Mindez hófehér márványból Göcsej legmélyén, Lentiben. Ki ez az észre nem vett szobrász? Fgv balk, félénk ember, aki lelke legmélvén meg- geztf? el a négy reált, nem akart más maradni, maradt alázatos göcseji parasztunk. Hiába verni nt az ama: büszke magyar paraszt. Volt csendőr Zalában, maid Pesten "-p'Vrvári munkás, aztán a Ké^zőműveszeti Fő'sk.pla hallgatnia s közben rikkancs. Nem tudta elvégezni iskoláit. Talán érmen ezért maradt meg olvan frissnek, olvan »iránvtalan« -nak. ami a művészetének legnagyobb értéké.. « T<tv szól Vörös Jápo*? dicséret;; és nv, zalaiak szőkébben "öcsének, büszkék vagvunk Vörös Jánosén és bízunk benne, hosrv hatalmas erein tehetségének híre bei ária ecryszer íz egész országot. H" ba már itt va«>'viink. ezúttal nvomatéknsan felhívjuk1 a vármegye vezetőinek figvelmét, bogv a várocokban.' a községekben felállítandó Szobrok előmunkálatainál mind)0" lekenek érintkezésbe Vörös -Táryvsal. inert alkotáséinak, lélekkel és élettel teli czob- raiuak már ré^en ott kellene állnia a roegve egvik. va.gv másik beivé". Kölönöcen haivra"~ Tyozzuk ezt most. amikor Csáktorny án a Zri- nvi-szobrot. Z-r>b>errarszefen nefl*g Honásw- SZobrnt emelnek. O'n m e mi "ka t bec-süllülc meg azzal bo Vőrös .Tánossab a-föld^zaml. de ritka ^cjnni.ál’S őstehetcé.ejí művésszel készíttetőnk OT”brokat ip7,/el no-viíUni ocgj-lerr meigivítíuk előtte ar utat e fejlődés, tanidás, jövő és a megbecsülés felé. V p -p c János f ''ché1''’ "k. ezek a sorok hozzád szólnak. hö«nr erősülíön a M'c-T tehey- sé'Tédber'. kemé>’>e«lip" 0,7 "kavr,frO a kákan, Jroev c>\ bor » ma<rvar "én eTnuszdt- baJaTan ereié"pk örökös meenju 1 ásánok e^vik dicsőséges alaki a lehess! (sző — Migrénes főfájások, idegesség, hipo- chondriás állapotok gyakran a legrövidebb idő alatt megszűnnek, ha bólműködésünket és gyomoremésztésünket reggelenként felkeléskor 1— 1 pohár természetes »Ferenc József« keserűvízzel kellőképpen elrendezzük. Kérdezze meg orvosát! Mit gyüjtsiink a Göcseji Muzeum részére? Röviden beszámoltunk már arról, hogy. a Göcseji Egyesület legutóbbi évi közgyűlésén Gönczi Ferenc, Somogy vármegye tudós muzeuni-igazgatója, Zala vármegye oiszagosán ismert szülötte, a Göcseji Múzeummal kap-, csolatosan hosszabb útmutatásokat közölt. A rnuzeum kiszélesítése érdekében indítandó gyűjtésről Gönczi Ferenc Zalaegerszegen létesített Göcseji Muzeum részére a következő elgondolást közölte: »Fel kell keresni a halászó embereket. Göcsej mind a három említésre méltó folyóján: Kerka, Cserta és Válickán nyáron időközönként halászhatnak.. Ezek eszközeik tőlük megkaphatok. A rnuzeum részére gyűjtendő tárgyak körét vázlatosan az alábbiakban jelöltem meg: 1. Régi népies faházak. Egyes díszített részei: szárfák, szalmacsűcsok (púp) díszes ko- szorúdeszkák az órmozatról, fedeles kapuk. a. A szobából: asztalok, faragott hátas székek, primitív ágyak, felszer élésükkel, törülközőtartók, régi, üvegre festett képek, gurgulák, sótartók, padok, kis székek, evőeszközök. , b. A konyhából:. Vizesedény tartó, mozsár, kópicök, edényfogas, katrócok, fazekak és más, konyhai edények. c. A kamrából: Különböző használati eszközök. Kenyértartó. d. A pajtából és istállóból: e régies hasz- használati eszközök összegyűjtése: gereblye, villa, szíjókés, szájkosár, faeke, csép. kasza, farárok, méhkasok s mindenféle a nép áltat készí 1 ett eszközök. 2. Kis mesterségek: szűcs, szűrszabó, kovács, fazekas, köteles stb. eszközei. 3. Népies faragásoka.) temetési lej- fák, (a reformátusoknál Barabásszegen. Kus- tánszegen és Milejben). A nép által formált keresztek, b.) Parasztfaragáfios pásztori készségek: faragott s karcolt botok, tükrösök, sótartók. . pipa szárak, ostornyelek, acélkova, tűzkő stb., kolompfurulya rovások. 4. Fonás-szövés köréből. Sávolyod vásznak. »ingimizlik«, mindenféle fehérhimzés és egvéb kővarrások. 5. Gyerekjátékszerek: fiuknál s lányoknál.. Ez utóbiaknál maguk készítette babák és vánkosokat,'szóval a babákkal összefüggő kis szerelvényeket kell gyűjteni. 6- Egye« ünnepélyeknél használt eszközöket7- Népies, régi süteményeket: melyeket külön kell elkészíteni. 8. Babonáskodásoknál használt eszközök etr Luca-szék, pálcák, ruhadarabok, rosga1, edény, stb. 9. Kígvékövek összeszedése: Főleg Salom- vár környékén vannak ilyenek. 10. Húsvéti hímestojások gyűjtése. 11. Éjjeli őrök botjai, vendéghívó bot. korbácsok. 12. Egyes szokások eszközei: Balázs-járásnál, Bethlehemezésnél, Háromkirály-járásnál. 13. Ezeken kívül számos apró, itt el nem sorolt tárgy gyűjhető olyan, amely a nép kigondolásából ered. Ezek felsorolása után kérjük a vármegye lakosságát, bogy a fenti régi tárgyakat adományozza a Göcseji Múzeumnak. Szobafestést és mázolást Dávid István festőmesternél, Zalaegerszeg, Jákum-u. 31. (Leventepályával szemben>
