Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-06-26 / 142. szám
1943. június 2ó. ZALAMBGYEI ÚJSÁG 5. 1 Valami csuda termés a világ... FERENCJÓZSEF Hogy Csáktornyáról jövet Muraszudahe- lyen kikászolódunk a pöfögő, füstös vicinálisból, eligazítanak bennünket jóbbra,. hogy gyalogoljunk el a Mura túlsó partjára. Ráérünk, van idő elég, csak egy jószálú magyar vágtat el mellettünk, kiét aprósággal az országúton. Odatörtetnek, ahova mi ballagunk. Rá is szólók: —- Ne siessen úgy bátvurám, hisz van üdőnk elég. ' Persze nem sokat jelent a szép szó, mert néhány lassúbb lépés után csak megindul hosszú lépésekkel s a két gyermek úgy törtet utána, mint a bicikli masina után a kutya. Lassan elérnek egv öregebb urat is, aki ugyancsak feddi a magyart: — Ne lépjen már akkorát, hallja, mert az a gyermek egészen kifullad maga mellett. — Tudja az úr, hogy megvár a vonat? — gyanakszik az öyeg. — Igen soká megy az még — adjuk a feleletet. Erre megnyugszik. Lassan elérjük a kompot és a viz potya motorjával átszaladunk a túlsó partra. Megállunk, nekitámaszkodunk a korlátnak és belehallgatunk a haladó nap sóhajába. Balra fűzek, nyárfák, mögöttünk áll már a vasúti híd két pillére és a parti hídfej vasgerendái éktelenkednek ki a földből. A komp visszaszalad a sebesfolyású Murán, aztán új utasokat hoz. Pár száz méter van odáig innen s mégis, mintha hallanám: — Húsz fillér kérem, húsz fillér fejenként! . Előbbi magyarom is mellém cihelődik és közvetlenül hozzám könyököl. Hallgatunk. Keletre vagyunk fordulva s a nap a hegyek horizontja mögé bukott már. Talán már Ausztria magas ormainál is alantabb tette állását. A mezők felett lassan besűrül a pára s olyan, mintha lassan az este gondos keze takaró szőnyeget terítene a rétekre és a vetésekre, amelyek egyre jobban szürkülnek, egyre jobban a színüket veszítik s nem vesszük észre, mikor öltöznek egyforma köntösbe. — Hát, tuggya fiatalúr, hát ez valami nagy termés: a világ. Valami nagy termés, hogy a Zala illen gyorsan s illen sok vízzel szalad lefelé. — Bizony — bólintok rá csendben. — Valami egy termés a föld, és valami egy termés, hogy a vizek illen nagyok... — Hát még a Duna, a Rajna, a Don, meg a Volga. — Meg a tenger sok vize, s millen egy termés a föld, hogy illen partjai vannak. Bele- ájja magát a víz a földbe. Jó föld. — A legjobb a világon. — Megterem minden rajt. Csak, hájjá, azt nem értem, hogy arra, alá miért ültetik azt a ménkő sok akácot, meg a fűzfát. Hát nem okosabb leime az illen haszon nélküli fákat gyümölcsfákkal pótolni. Hisz’ van elég erdő. Millen okos, hogy nálunk, Kustánsze- gen, ilyenkor érik a sok cseresnye. Millen P ez a gyermeknek. Most is hazahozom az unokáimat, hogy hadd egyenek. Az egyik utas közbeszól: — De köli ám a gyereknek a rántott csirke is. — Köll bizony. Hiszen mindent megtesz az ember értük — toldítja az öreg fe~ ®6m. — Azért él az ember, hogy ezeket felnevelje szépen. Ez a kötelessége az embernek. Pedig higyje el, nem mindenki így gondúkozik errü’. Sok helyet a gyereket átoknak, istenverésnek veszik. Megint visszakanyarodunk a földhöz. — Oszt:' millen nagy termés a föld — mondja rövid szünet után. — Hogy csak úgy gyiin belőle az olaj. Csak az a baj, tuggya, hogy csak most gyüvünk rá erre. Miért nem csinálták már régen, az én űdombén. Millen gazdag lenne az ország; a sok io föld mellett, olaj .meg a sok »szenny« a föld alatt. Millen jó étek véna az emberek. — Jó föld ez most is. Megterem mindent s akkor is megtermett. Ez volt az oka, hogy nem volt szükség az ásványok kiaknázására. — Meg másnak kölött gyünni, hogy napvilágra hozza a kincseket. Aliért? Tuggya, nagy földet bejártain, a világot, az olasz fronton is vótam, a múlt háborúban, de illen szép föld nincsen, ahol minden megterem — mondja elgondolkozva. Elhallgatunk s ránézek. A vizsla, kék szemei megsímógatják a határt. Úgy járnak jobb- ra-balra, mintha mindez a nagy darab Murapart a sajátja volna. Pedig úgy látom rajta, hogy egyszáibéli ember, akinek csak annyi -a magáé ebből a zalai földből, amelyen éppen a házkörüli költség terem meg. A többi mind másé, amelyen túrja a földet, a más földjét- De nem panaszkodik, nem zsörtölődik, szemében hála csillog és imádság, hogy ezen a földön született és ezen halhat meg. Most is a családjától jön, akik a Dráva-partjhi dolgoznak, hogy meglegyen a télirevaló. Az öreg Kustánszegről Lentibe gyalogolt, onnan meg vonattal folytatta útját. Nagy hátizsákkal cipeli az unokák foltozott ruháit, viszi magával őket, boldogan és atyáskodva vissza, Gö-\ csejbe, ahonnan a munka robotja elszálítotía őket a szülőkkel. Még mosolyog is az esti, Pénteken délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a Zalavármegyei Állattenyésztők Egyesülete dr. Koller István elnöklete mellett. Ferenczy István ügyvezető igazgató évi beszámolójában kitér a gazdák takarmánytermesztésének hiányosságára és megemlíti, hogy az eddiginél a kistenyésztők nagyobb- számú jószágot tartanak. Az egyesületi ellen őrzés alá esett 152 tenyészet 4161 tehénnel, ami a korábbihoz jelentős szaporodást jelent. Az elmúlt esztendőben megrendezett országos tejelési és tenyésztési díjazás során úgy a tejelési, mint a tenyészértéműségi, életteljesítményű és átlagfejésű kategóriákban a keszthelyi gazdasági akadémia jószágai nyertük elhelyezéseket, összesen hét díjat nyert az akadémia. A fajtajelleg körül jelentős hibák észlelhetők a megyei tenyészetekben, aminek az apaállat minőségi hiány az oka. Az Áll at -t tenyésztési Alap létesítése azonban jelentős eredményeket ígér. Vásároltak összesen 316 bikát 633.800 pengő es 43 kant 12.050 pengő értékben. A minőségi tenyésztés Íjokozása érdekeben svájci üszőket hoztak be. számszerűit 35 darabot es a szomszédos vármegyék részéből 30 darab telivérüszőt, vagy tehenet. A telivér jószág iránt mégnyilvánuló riagy keresíet során azonban az arak olyan magasra ugrottak, hogy az államsegélyekkel sem tudjak azokat megvásárolni, ezért szükséges lenne, hogy az állattenyésztési alapból is utalnának ki erre a célra. A gazdák közül a háromnapos állattenyésztési tanfolyamokon 629 hallgató vett reszt, ami a gazdak haladnivagvását mutatja. Ennek eredményei máris mutatkoznak. Megállapítja a jelentés Zala vármegye a legkisebb abrakmennyiseget fogyasztó vármeseve, aminek következménye, az igen alacsony termelési atlag. Ennek az a következmenye, Hogv az: abrakkiutalások alkalmával, amelvck a tej • FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ szürkületben. Pedig nagy út áll előtte s egész éjjel a lenti vasúton alszanak. .. \ Még mindig itt állunk a Mura pariján. A szürke láthatárszélen egymásután csattog a csordás ostora s szép sorjában megindultak a tarkajószágok a faluba. A komp már Isten tudja hányadszor tette meg az útat, amíg| a motorvonat felzúg ,mellettünk s elindulunk. .. — Nem tudom miért, de magam is mosolygok, amikor felszállók a kocsiba, falán azért, mert úgy látom, hogy ennek a földnek olyan jó lakói vanniak, akik naponta megcsodálják a zöld mezőket, a vándorló napot, a pacsirta imáját, a fodros felhőket, a csobogó patakot, a kolompoló állatot és naponta könv- nyes meghatottsággal lépnek a földre, amely kenyeret, életet, nemzetet ad. *— Mert mindennek a nemzet az alapja -— mondotta a kustánszegi bácsi —. A nemzet áll őrt a földért, az szerezte és az is hasznosítja. A nemzet az erő ... A nemzet az erő! Hangzik még sokszor benne. Valóban ez a fontos: a nemzet, amelynek tagjai ilyen súlyosszavú parasztok, ez a nemzet örök és elveszejthetetlen. Ezért hiszek a magyarság .jövőjében. (szakái.) termelés mennyiségéhez igazodnak, eddig mindig a vármegye a legutolsónak mondható. A vármegye területéről az év folyamán összesen 12.698 darab szarvasmarhát vittek ki. Gróf Somssich Antal egyes gazdasérelmekre mutatott rá és többek között sérelmezte, hogy az a gazda, aki az OMTK-nak szolgáltatja be a tejet az rosszabbul jár, mint az, ^aki egyeseknek adja el. Kiemelte a szövetkezés szükségességét. Molnár Ferpnc nagykanizsai lakos után vitéz gróf Teleki főispán szólalt fel és megnyugtatta a gazdákat, hogy a háború után a minőségi tenyésztés terén kárpótolva lesznek és felhívta a gazdákat, hogy már most nagv gondot fordítsanak a minőségi tenyésztésekre. Ismertette a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen már bejelentett útmutatásokat.Mél- tányosnak tartaná, ha a nyolc métermázsán felüli állatokat két darabnak számítanák be. A kiőrlési százalék a terméstől függ és csak ezután lehet ebben az irányban lépéseket tenni. Az állatbeszolgáltatásnál bizonyos kiegyenlítési alap létrehozása van folyamatban. Remény v an arra is, bogy a tejet beleszámítják a zsírpontokba. Utána a Figura György lemondása folytán Sziebert Gusztávot választották meg alelnök- nek. Szakosztályi elnökök lettek: Krassovichí László, gróf Somssich Antal, Nyáry Kálmán ég Eitner Ákos. Ugyancsak elhatározta a közgyűlés, hogy a jövőben a tagok tagdíjat is fizetnék. Az ülés Sziebert Gusztáv rövid felszólalásával és köszönetével ért véget. — Kézzel fonott, szövött és festett, tiszta kenderárúk szép színekben érkeztek a Schiit* Áruházba. Női és férfi kabátkára, shortra, valamint bútorszövetre alkalmas tarka mintázatban. Schütz Áruház. — JÓI szórakozik és a heti rádióműsora la megvan, ha a Képes Krónikát megvágó* rolfa. J Zala vármegye állattenyésztésének helyzetéről adott tökéletes ismertetést az Állattenyésztők Egyesületének közgyűlése
