Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)

1942-12-24 / 290. szám

Ünnepi fény # ünnepi hang * Tungsram A gazdatársadalomnak kell leginkább szolgálni a belsőfront védelmét Irta: Thassy Kristóf dr.Jországöyűiési képviselő gyár nemzet Fejér vármegye másik szentje­inek, a szintén ifjú Bogncr Máriának szentté­avatását. Nem hiába .hízta Szent István király az Ég Királynőjének, Bo hlogságos‘SzőMarjanak oltalmába magyar nemzetét, mert ez a nemzet á krisztusi vallás, erények követésében sok nemzetet felülmúlt mindjárt kezrb'l’lő» fogva s a magyar szentek egész koszorújával lát­hatta magát körükévé éppen az első magyar uralkodóba/, az Árpádház korában legfénye­sebben. Különös, nagy kegyében van az Lrestell­ne k a magyar nemzet. Sokaknak rosszaságát elfedi kevés buzgó imádkozó elégtételeiért az isteni türelem, mint Ábrahámnak is ígért kegyelmet, ha Szodomá­ban csak tíz igaz is akad. Miféle nemzet ez a csoda-nemzet, ame­lyet Isten Szúz Mária és Szent István ked­véért oly nagyon kitüntet. Nyelve szerint a magyar nemzet mindent beolvasztó és életrevaló, ügyes, munkás, vi­téz fő tömege több, mint ezer év óta a lin­ziekkel, yogulokkal legrokonabb magyar nép. Mikor ez a nagy tömeg nép a hőseinktől ma védett Don és Donee vidéken urának és veze­tőjének ismerte el az Amu Darja uralt folyam forrásvidékéről érkező ellenállhatatlan lovas népet, az árja-iráni nyelvet beszélő ungar-tur- kokat, amely nép magával hozta a nagy erköl­csösséget követelő Ahura Mazda vallást és a perzsa-iráni szép díszítő művészetet, magas fokú kultúrát, s ugyanakkor megérkeztek a Kaukázus hegység nyugati részéből, Mingrétiá- ból való hűn, avar, szván, szavir nevű néptö- v redékek, a Krisztus előtti háromezeréves he- tita műveltség örökösei: akkor a legszeren­csésebb összetételű nemzet alakult ki és ez a turk-ungar nemzet, ennek két törzsfőnöke ki­áltotta ki örökös fejedelemnek Árpádot, Al­mos bölcs és vitéz fiát, oly elhatározással,, hogy amíg ennek az Árpádnak családja fönn­marad, addig minidig e család örököse örökölje a fejedelemséget választások és viszálykodá­sok nélkül. Csak, ha kiskorú az örökös, akkor veszi át az öröklést az apa öccse, vagy ennek idő­sebb fia. Szent István is fiatal, alig tizennyolc éves atyja halálakor. De már nem kiskörű, s unokabátyjának a trónra törekvése nem iga­zán jogosult. Szent Márton püspök, volt ró­mai katona pártfogását ajánlotta a pannon­halmi szentmártoni bencések és apátjuk. Szent Anaszfát, s az ifjú fejedelem meggyőződéssel vallotta, hogy vele csoda történt, Szent Márton pártfogásáért Isten győzelemre segítette. Főleg e csoda hatása alatt lett István fe­jedelem igazán Krisztus harcosa, mint Nagy Konstantin a milviusi csodás csata után: ak­kor következett be a római birodalom keresz­tény államvallása, s akkor született meg Szent Istvánéknak is. egész nemzetének Krisztus, az igaz Isten és Szűz Mária fia, az emberiség szent vallásának örök mfegalapítója s az egész világ igazi ura, királya és teljes hatalmú bí­rája, aki megmutatta sok csodával és szen­tekkel, hogy szereti a mag} art és nagy, dicső sorsot jelölt ki neki a nemzetek történetében. Zalai magyarok, a honfoglaló magyarok legősibb pannoniai fészke és végső állomása, ahonnan aztán visszaáradtak a magyar hősök északra és keletre, legyetek hálásak Krisztus és Anyja iránt, ünnepeljetek szent, nagy kará­csonyt most és mindenkor, /egész életeteken át az egész magyarsággal! Ma és mindeimap a Ü-ta Horváth E8emé|r közkedvelt prímás zenekarával ^muzsikál. A zongoránál D*-. zongoraművésznő. Irta: Thassy Kristóf dr. országgyűlési képviselő A karácsony közeledtével ünnepi hangu­lat lesz úrrá a lelkeken. Ennek az ünnepi han­gulatnak egyik megnyilvánulása, hogy az em­ber szeretné, ha ezekben a nagy napokban mindenki boldog és megelégedett lehetne. Ezért kívánunk egymásnak kellemes ünnepe­ket, ezért viszonozzuk szeretettel a jókívánsá­gokat, ezért adunk egymásnak kisebb-nagyobb ajándékokat és köszönjük meg az egymás irá­nyában tanúsított figyelmet. A Megváltó születése napján a szeretet érzésétől áthatva, mi sem természetesebb, hogy legelőször is odaszáll gondolatunk a távolke­leten küzdő katonáinkhoz, akik hitvest, szü­lök gyermeket, családot elhagyva, engedelmes­kedtek a parancsnak és a messze idegenben, az orosz hómezőkön kénytelenek eltölteni a szent ^estét. Csak gondolatban lehetnek szeret­teiknél, csak messziről vágyódhatnak haza, mert a kötelesség nem engedi, hogy ezt a nagy ünnepet családjuk körében tölthessék. Nekik kell elsősorban is kifejeznünk hálatelt szív­vel jókívánságainkat. Kívánjuk nekik, hogy kitartással, erőben, egészségben fejezhessék be azt a nagy feladatot, amelyre a sor3 kijelölte őket. Vezérelje haza mindannyiukat épség­ben az Isten szeretteik körébe. Adja a Mindenható, hogy önfeláldozói har­cuk ne legyen hiábavaló és a nagy világégés eredményes befejeződése után itthon egy bol- j dogabb jövendőnek lehessenek alapvetői és élvezhessék majd egy eljövendő nyugodt, bé­kés kornak minden álda-űí. A külső front hősei után a belső arcvonal katonáinak tolmácsoljuk karácsonyi üdvözle­tünket. Az ő tevékenységük, ha nem is olyan veszedelmes, mint a harcoló csapatoké, de fon­tosságban nem messze marad azoké mögött, ök vannak hivatva arra, bog} előteremtsék mindazt, amire a hős honvédségnek ott kint, az országnak itt bent szüksége van. Kettőzött erővel, megfeszített szorgalommal kell mun- kálkodniok és tőlük telheíőleg meg kell min­dent tenniök, hogy sem a külső, sem a belső frönt ne szenvedjen szükséget. Erősítse őket az Isten, hogy jó kedvvel teljesíthessék itt­hon azok helyett is a termelői munkát, akikét kötelességük a harcmezőkre szólított. Ne csüggedjenek, hanem lássák be, hogy, ha a mostoha időjárás miatt kisebb is itt bent a falat kenyér, még mindig jobb hely­zetben vannak, mint akik kint testi épségüket, életüket kockáztatják. Kívánjuk nekik, hogy a családjuk köré­ben eltöltött karácsonyi ünnepek buzdítóanj

Next

/
Oldalképek
Tartalom