Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)

1942-11-14 / 257. szám

Kiumm ümjm 1942. november 14. A kapornak! apátság története II. Kalocsa. 1942. < *. Azaz hadifoglyot ejtett. Szövetséges esapntolá Sztálingrádtól délre zászlóaljnyi erével táma­dásokat vertek vissza. Sztálingrádban meg­tisztítottuk az előző nap elfoglalt terepet *v ftOenséges csoportoktól. Darlan nevében adnak ki parancsokat Párizsban és Vichyben egyaránt mindin­kább az a benyomás alakul ki, hogy Darlan ímgernagy neve alatt kiadott kijelentések és narancsok nem tőle származnak. Az ango­lok és amerikaiak — úgylátszik — a fogva- Jfrirtott francia tengernagy nevét arra hasz­nálják fel, hogy a francia északafrikai hely­zettel kapcsolatban félrevezető közleménye­det adjanak ki. mß0t0*ßAf*0**A*ß*A*A*******A****** Képviselőnk felszólalása a T. Házban A képviselőház csütörtöki ülésén a föld­művelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása jfelkalmával Zalaegerszeg képviselője, Thassy Kristóf dr. is felszólalt. A szőlősgazdák ré­szére rendezett tanfolyamok fontosságáról be­szélt és hangoztatta, hogy a szőlősgazdáknak Kellő védekezőszerekkel való ellátásához nagy ÍÉrdekek fűződnek. Az idén kielégítő mennyi- Begűek voltak a permetezőszerek, a jövő évi Szükségletről azonban már most kell gondos­kodni, hogy semmi fennakadás ne legyen. 4 gyümölcs értékesítésének megszervezéséit Kérte, majd rámutatott arra, hogy a mező­gazdaságnál a központosított törekvések ká­rosak. Majd a tagosítás minél gyorsabb vég­rehajtásának fontosságát fejtegette. Mindezek után az észrevételek után a költségvetést elfogadta. Módosították a gabonabeszolgáltatást A m. kir. közellátásügyi miniszter reu- ttelete alapján a város polgármestere köz­hírré teszi, hogy minden mezőgazdasági ter­melő az 1943. évi termésből az egész szán- tóföldterületének 1—1 aranykorona kataszteri tiszta jövedelme után 10—10 kg, — egy ka- Jtaszteri hold után azonban legfeljebb 200 kg. kenyérgabonát tartozik majd később megálla­pítandó módon és időben beszolgáltatni. Felhívja a polgármester az érdekelteket, hogy gondos előrelátással és szakszerű gazdál­kodással úgy termeljenek, hogy annakidején « kötelezettségüknek eleget tudjanak tejnni, «nert a rendelet ellen vétők szigorú büntetés­kén részesülnek. 11 hónapi börtön kenyérdrágításért Koller Ferenc zalaegerszegi péksegéd, aki Viosz János Apponyi-utcai pékmesternél volt alkalmazásban. 50—60 kg-os csomagokban pegy nélkül kenyeret szállított vidékre, ahol 50—60 fillérért árusította. A rendőrségre fel­jelentés érkezett, amelynek alapján megin­dították a nyomozást s a nyomozás súlyos árdrágításokat fedezett fel. A zalaegerszegi! kir. törvényszék uzsorák író-ága ma tartotta Koller uzsora-ügyében a tárgyalást és 11 hó­napi börtönre ítélte s *10 évre eltiltotta azi élelmiszerárvisítástól, valamint kötelezte a heiyi lapokban az» ítélet teljes közzétételére. Az ítélet jogerős. — Az ülő életmód következtében jelent­kező bajoknál, különösen renyhe bélműkö­désnél, alliasi yéi pangásnál és aranyeres bán- talmaknál, a természetes »Ferenc József« ke­serű víz rendszeres használata által gyakran igen jó eredményeket lehet elérni. Kérdezze meg orvosát! Az a lendületes irodalmi tevékenység, amely a 400 éves Jézus-Társaság magyar tartomá­nyánál a jubileum kapcsán Pray Rendtörté­netíró Munkaközösség néven jelentkezik, adott ihletet a jelentős kapomald apátság múltjá­nak jezsuita szemmel és tollal történő föl­tárására is. Igaz ugyan, hogy nem egészen száz év jelenti csak a rendi kapcsolatot Ka- pomalckal éa Kapornak fénykorát és hanyat­lását már megmentette a nagyszerű Sörös pongrác bencés rendtörténete: mégis nem­csak helyes éa kegyelete«, de a történeti tel­jesség szempontjából szükséges is volt Ka­pornak jezsuita monográfiája. Az pedig sze­rencse, hogy a tudományos irodalom terén neves rendtag, P. Nagyfalusy Lajos írta meg. Kapornak múltbeli nagy jelentőségét hir­deti: ősi (XII. századbeli) apátsága és az át­ellenes temetődombi, a XIII. századból eredő plébániája, mindkettőhöz kapcsolódó közép­kori két kápolnája, XIII. századtól fennálló hiteshelye, vásártartása, külön, a vármegye legnagyobb területét jelentő járása, megye­székhely-jellege, Nyugat-Zala számára megyei törvényszéke, ahova az uriszélctől és két más megyei ítélőszéktől fordulhattak, de ítélete ellen csak a királyi Kúriához fellebbezhettek; vára, 151 katonás véghely-mivolta Szigetvár és Kanizsa eleste óta, egyházi és állami adó­szedő (Kapomak-kés) és sótári központ-jellege. A középkorban csak a plébánia művelő­dési gócponttá avatott egy-egy helységet. Ka­pornak pedig ennél is sokkalta több volt a — bár jogi'ag nem kiváltságolt, infulás-apát- sággal, hiteshellyel, (kir. közjegv zőség) és a megyeszékhely-jelleggel. Az apátság középkori és Mohács-utáni korszaka egyaránt jelentős Ha messze vidékre kisugárzó hitéleti, művelődési értékét és sze­repét behatóan nem is vizsgáljuk; de meg- jgyőzhet a jelentőségéről az a tény, Mo­hács előtt és után fényben (XV. század) és hanyatlóban (XVI. század) olyan apátjai vol­tak, akik egyénileg is súlyt jelentenek. Ilye­nek: Domokos-fia Ferenc, aki 12 vitézével jelent meg a konstanzi zsinaton: László, aki a veszprémi káptalan és a zalai plébánosok tizedpörében okirat-felülvizsgáló: István, a későbbi turnu-szeverini püspök; Gergely, az 1515-i rendi nagykáptalan kiemelkedő sze­repvivője. Elpusztulása (XVI. század közepe) után már csak 4 tagja van a konventnek; a javadalmat a királyi kamara foglalja le;mjajd jönnek a világi apátok, ;akik közt nevesebbek': Monoszlóy János pécsi püspök; a későbbi vér­tanú veszprémi püspök, Ujlakv Lajos, a »sze­ges buzogányéi« hitvitázó Balásfy Tamás, Nagyfalvy Gergely szerémi püspök. A vasvári kanonokok kapomaki apátsorában (1648— 1762) az újjászervező Kazó István; a visz- szaperlő és kiemelkedő megyei szerepvivő: Békásy Ferenc, Kecskés László. Majd Berch- told Ferenc, a későbbi első besztercebányai püspök az úrbéri harcok idején megnyitja az esztergomi káptalanból jövő apátok sorát. Köz­tük a leghíresebb Richwaldszky György, nem azért, mert 6 végre Kapornakon lakik, hanem mivel ő írta Kollár sok port felvert művével szemben a Vexatio dat intellectum című hí­res röpiratot. amelynek szerzőjét azonban Má­ria Terézia annyira hiába nyomoztatta, hogy kapornak! apát lehetett belőle. A napóleoni háborúk alatt és azok ürügyével állami cé­lokra foglalták le az apátságot, de ennek si­ralmas eredménye után újból világi papok jöttek az apáti székbe, köztük a jozefinista államtanácsos, Lorenz Márton; majd Szcitov- szky János, a későbbi bíboros hercegprímás. 1858-ban I. Ferenc József a jezsuitáknak ado­mányozta az ifjúság nevelésének előmozdítá­sára, amiből a rend közép- és felső l ökön a monarchia területén — mint közismert — nz első vonalban ki is vette a részét. A kapomaki hitcshely jelentőségét az i mutatja, hogy a szokott ügyeken kívül több ■ alkalo.nmal történik színe előtt tiltakozás és óvástétel a király ellenében is. Színe előtt ala­pozta meg Szigetvár hőse a Zrínyiek anyagi hatalmát. Joghatósága kiterjedt Somogy, Vesz­prém és Zala királyi (nem-török) részére és a zágrábi hiteshely területével érintkezett. Kí­vüle akkor a Dunántúlnak csak két hiteshely© működött: a győri, káptalani és a zalavári ben­cés apátsági. A XVI. században 4 tagú a konvent, világi a jegyző. 1575-ben már el­pusztult a hiteshely; szerepét Zalában a szin­tén régi, vasvári káptalani hiteshely vette át. A kapomaki hiteshely nem támadt fel többé. A megyeszékhely a török térhódítássá! húzódott Kapornakra. Ez a fény rövid ideig (1550—66) ragyogott a város fölött. A török felégette és így megfelelő férőhelyek hiányá­ban a székhely vármegyei közgyűlési határo­zattal Zalaegerszeg lett. Ügy gondolták, ide­iglenesen, amíg Kapornak helyre nem áll. Idestova 400 éve már ....... P. Üjfalusy Sörös Pongrác, dr. Holub, dr. Fára, dr. Bogyay megállapításaira építi fel a saját kutatásaiból is kialakult művét. Nem fogadja el azonban mindenben azok megál­lapításait; kritikát gyakorol és megkeresi az igazságot, amelyhez hangyaszorgalma és vilá­gos látása segíti. A fel-felbukkanó tévedéseket kiigazítja. Műve élénk, előadása szemléltető. Nagy vidék kap itt értékes helytörténeti ada­tokat. Szívesen vettük volna a lakosságinál a gyér statisztikai adatokat is; a hitújítás és ellenreformáció hullámveréseit is. Ezekét nem kifogásoknak szánjuk; inkább a teljességre/ törekvés mondatja velünk. A művet ajánljuk a Zala m.ultját kedvelő, könyvforgató közön­ségnek, hogy a múlt ezúttal is legyen szá­mára az élet mestere. A könyv Kalocsán, az Árpád-nyomdába» jelent meg 268 oldal terjedelemben. Mindezen tv József. m****AßAfi*ß*»*0***kAßA*0*0*m***AßAßg Mit termel Ukrajna a jövőben ? i. Ukrajna a termékeny fekete föld hazája. Európa fekete földdel borított vidékeinek 44 százaléka s az egész világ fekete földjeinek; 8 százaléka esik erre a területre. Ukrajna te­rületének körülbelül háromnegyek része áll fekete földből, amely rendkívül alkalmas ga­bonatermelésre. A fekete föld a legjobb föld­fajták közé tartozik. Sokáig megtartja a ned­vességet s ezért könnyű a megmunkálása. A fekete földet trágyázni nemcsak fölösleges, hanem hátrányos is. Az ukrajnai gabonatermések a világter- tnelés keretén belül is figyelemre méltóaki voltak. 1909-től 1913-ig Ukrajna búzatermés© 10 millió tonnára rúgott, ami az akkori világ- termelés 10 százalékát tette. A világterme­lésben Ukrajna szolgáltatta a rozstermelés 13 százalékát, az árpa termelés 17 százalékát és a zabtermelés 3 százalékát. A világ 250 millió tonnás gabonatermeléséből 10 százalék esett Ukrajnára. í931-től 1935-ig a világ gabonatermelése 274 millió tonnára emelkedett. Ukrajna ga­bonatermelése azonban nem változott lénye­gesen, úgyhogy a világtermelésben való ré­szesedése 9 százalékra csökkent. A világ bú­zatermelése 127 millió tonnára emelkedett, Ukrajna azonban csak valamivel több, mint 10 millió tonna búzát aratott. A világ rozs- termelése ezekben az években változatlanul 46 millió tonna maradt. Ukrajna termelési hányada azonban 15 százalékra ugrott fel. A világ 30 milliós árpatermelésének azonban csupán 11 - százaléka esett Ukrajnára. Zab ter­melés terén Ukrajna termelését 3 százalékról 5 százalékra tudta emelni. Az első világháború előtt Ukrajna a biíza- kívitel terén játszott jelentős szerepet. 1909- i tol 1913-ig 4.3 millió tonna búzát exportált, ■ tehát az egész világ búzakivitelének 20 szá­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom