Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-08-17 / 184. szám

\ XXV. évfolyam. 184. szám. ÁRA 8 FILLÉR. 1942. augusztus 17. HÉTFŐ. MEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Oíterazé", Széchenyi-tér 4- Telefon: 128. _ PO LITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERB'OLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 R Postatakarékpénztári csekkszámla; 49.368» Hirdetések díjszabás szerint. Magyar csapatok sikeres harcai A véderő főparancsnoksága közli: A Kaukázus vidékén a német és szövetsé­ges csapatok erős ellenséges utóvédek ellen­állását törték meg és továbbra is támadva törnek előre. A feketetengeri kikötőkben és a Keresi- szorosban a levegőből tovább támadtuk az el­lenség kimítő mozdultait és behajózási kísér­leteit. A szovjet hajóhad ennek során két nagy száüítóhajót és két parti járművet vesztett. Egy másik nagy szállítóhajót és két őrnaszádot sú­lyosan megrongáltunk. A doni nagy könyök északkeleti hurok- gában gyalogos hadosztályaink és gyorsköte­lékeink a légi haderővel szoros együttműkö­désben áttörték az ellenség állásait és egészen a Donig törtek előre. A magyar csapatok sikeres harcaik­ban 16 ellenséges páncélost semmisí­tettek meg. Voronyezs környékén helyi jellegű táma­dásunk teljes sikerrel járt. Az ellenség ellentá­madásai kudarcba fulladtak. Vigíliát tartottak a postások is. A nagy munka, a szervezés, az átalakítás, a kiépítés befejeződött és a nagy robot, az líjjáterem- tés véréit ékes hétköznapjai után ünnepet tűz­tek ki és hirdettek, amikor a romokból újjá­éledt postaépület az új, szebb, boldogabb jö­vendő szimbóluma már előttünk áll, álljon hát egy még szentebb jel is: Máriás címerű, hófehér zászló is, amelynek jegyében és vé­delmében indul el új útjára a Csáktornyái posta. Az új utat, az energikus, lankadatlan; munkát zengi az a katonazenekar, amelynek légy el mezeit sorai, kemény taktusai és lélek­emelő akkordjai nemcsak Nagykanizsa üdvöz­letét hozták ide, hanem a postások ünnepé­nek adnak illő keretet már előző nap estéjén, majd, hogy az ünnep reggelén ébresztőjük­kel ünnepi hangulatra késztessék a kettős ün­nepségre ébredő népet: ünnepelni Nagybol­dogasszonyt és ünnepelni a munka és becsület lovagjait, akik Pátronájuk zászlójára esküsz­nek ma fel. Visszatér a múlt... Ünnepi csarnokká alakult egy napra a posta udvara. Honvédzenekar játszik s ün­neplőben íehérkesztyíűs altisztek végzik az Wtolsó simításokat^ hogy minden nagyszerű le­gyen. Eljöttek a környék városaiból a postás- küldöttségek isa zászlójuk itt lebeg már a nap Vjazmától keletre és Rzsev mellett súlyos védőharcokban megtörtük az ellenség meg­megújuló rohamait. Több ponton csapataink ellentámadásba lendültek. E harcokban, csak magában Pizsev környékén az ellenség újabb 71 páncélosát vesztette el. Az Ilmen-tótól délkeletre, a Volbov men­tén, az ellenség meg-megújuló támadását rá­nézve véres veszteséggel visszavertük. A finn légi haderő légi harcban tíz ellen­séges repülőgépet — köztük kilenc Hurricane- mintájút — lőtt le. Az angol légi haderő jelentéktelen nap­közi zavarótámadásai során az elmúlt éjtszaka néhány nyugatnémetországi helység ellen inté­zett támadást. A polgári lakosságnak vesztesége van. Károk estek még lakóházakban is. Éjt- szakai vadászaink és légvédelmi tüzéreink' le­lőttek négy támadó bombázót. Anglia déli tengerpartján és a szigetor­szág keleti részén légi haderőnk 15-én esi 16-ra virradóra romboló- és gyujtóbombával árasztotta el a háborús célpontokat. Valameny- nyi repülőgépünk visszatért. verófenyében ..'. Negyed tizenegy: megnyílik az épület 'főajtaja és a patyolatfehér burkolat­ban előtűnik — most még rangrejtve — a szent szimbólum és utána a fehérkesztyűs pos­tások sogfala. Gyönyörű látvány, megható ér­zés. Itt van a központ képviselője is, Bíró Pál dr. főigazgató, itt a pécsi igazgatóság ve­zetője, Lengjél Sándor is feleségével, aki a zászlóanyai tisztet tölti be Perjés Istvánné- val, a Csáktornyái postafőnök feleségével. De itt van mindenki, aki tisztel minden jó és nemes törekvést. Még fel sem ocsúdunk, ami­kor újabb lenyűgöző jelenség tárul fel: ma­gyarruhás apródpárok sorfala után talpig se­lyemben, pártában s ' Bocskai«-ban magy aros párok vonulnak és állnak a zászló mögé. Egy darab történelmi múlt ez, egy régi kor újjá­éledő záloga. S megindul a menet tüneményes ragyogásban, áhítatos fegyelmezettséggel az Is­ten háza felé, hogy áldást kapjon a zászló, hogy kegyelmet nyerjen a nyomában járók mindegyike és a munka és becsület lovag­jaivá avassa azokat a hivatalos Egyház, akik Isten és a tisztesség nevében robotolnak. Felcsendül a misét kezdő csengetyŰ. Há­rom, arany-ornátusba öltözött pap jelenik meg az oltár előtt, ahol már ott áll a Máriás zászlót magában rejtő tartó a postások sorfala között. Mily szép látvány, az Egyház s mögötte ott áll, mint bástya, a magyar királyi posta hithű személyzete. »Boldogasszony Anyánk« akkordja zúg a katonakürtökből és zenei »régi nagy Pát- ronánk«... Ö volt a múltban s ő lesz a di­csőséges jelenben is. Ez az érzés szántott át mindenkit és mindent, amikor mise végén a zászlórúdról lekerült a lepel és a zászlónyél forgatása közben legördült a hófehér selyem Máriás-zászló, másik oldalán hímzett posta­kürt körül gyöngyi)e tűkkel írva: »Egység, — barátság, — szeretet«. Á szenteltvíz hull sűrűn rájuk, miközben át érezzük minden szó lényegét. .. Nem frá­zis ez, de letagadhatatlan krízis: hogy a vi­lág bomlófélben van és a nyugati kultúrának meghúzták a lélekharangot. Uj barbárok je­lentek meg és osztályharc és vörös gyűlölet fűti őket... S tovább ? A világ társadalma, élete és erkölcse haldoklik. Újjáéledésének for­rásai kimerülve. És a huszonhárom év?: tiszta víz helyett sarat adott, összes intézményeibe bevonult a züllés és rombolás szelleme. Meg kell menteni a hitet, a lelküleíet, meg kell gyógyítani az erkölcsöket, fel kell tartóztatni a társadalmi bomlást és ezt csak egyesült erők­kel lehet! Az egyesült erőt pedig nem más nyújtja, mint az a barátság, az a szent közös­ség, a gondolatok és érzések, fájdalmak és remények, örömök és vágyak közössége, amely­ben most egyesülni akarnak a postás szívek: hogy' az egy életforma tartalma a sok szívre- 1 élekre kiáradva, mindenki kettős életet, ket­tős szeretetet élvezzen s a másikban hű bará­tot, szerető szívet nyerjen, akiben megbíz- hatik, aki megvigasztalja s hűségével és ba­rátságával megédesítse keselyű lelkét. Aki nem­csak beszél, de tesz, küzd önmagán túl má­sokért, barátaiért: az Emberért! S a szeretet? Költő se tud róla beszélni eleget! Szeretet a legtökéletesebb, legerősebb kötél, amellyel embert emberhez lehet fűzni. De nem kézzel sodorják: a szív húrjain ké­szül. Rideg szívekben ebből pókháló lesz; az önzésen és irigységen szakad. De meleg szí­veken érzik örök hatalma s világot megkötő ereje. Szeretetből élnek a lelkek — mert a szeretet az élet! Gazdag Ferenc püspöki tanácsos, kisko- máromi plébános szentelte fel ezután a re­mekbe készült zászlót és fejtette ki annak jelentőségét, majd a Himnusz eléneklése után most már kibontottan vonul zászlójával a diadalmenet a postaudvarra (ahol a zenekar egész napon át térzenét adott) s ahol Bíró Pál dr. postafőigazgató mondott meleghangú beszédet a zászlóról, amelynek eszménye kell, hogy eggyé forrassza Muraköz postásait és a jelmondatuk hassa *át mindegyikük lelkét. Az »Egység, — Barátság, — Szeretet« jegyében vette és adta at rendeltetésének a zászlót. Perjés István postafőnök válaszolt az elhang­zott beszédre, kifejtve azt, hogy a zászló mint örök szent memento áll majd szemük előtt, amely visszavonhatatlanul kötelez majd ez­után: megőrizni azt, amit Isten kegyelmé­ből visszaszereztünk és őrt: álhü hűségesen a magyar végeken. Délután a bonvédzenekar a Zrinyd-emlék- mű előtt térzenét adott, majd este nyolc órakor műsoros estet rendezett az egyesület a levente-otthonban a következő műsorral: A Hiszekegy eljátszása után Lengy el Sándor posíafőigazgató mondotta el zászlóavató beszédét, kifejtve a Muraközbe Az „Egység-]3átorság-Szeretet“ jegyében bontott zászlót a Csáktornyái postaaltisztek egyesülete Csáktornya, augusztus 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom