Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-11 / 80. szám

SBALAMEGYBI UJ8ÁÖ 1942. április 11. Készülődés Alsólendv a felszabadulási emlékünnepélyre ' 2. nak, esetleg verseny díjakra, vagy érmek be­szerzésére fordítsák. ( Pénztárossá közfelkiáltással újból Törő Imrét választották meg. Elfogadták Huhn Gyulának a versenyek rendezésére és a parancsnokok átképzésére vonatkozó javaslatát és Thassy Kristóf dr-nak azt a javaslatát, tegyenek lépéseket aziránt, líogy a tűzoltóparancsnokokat HÍentsek fel a katonai szolgálat alól. __.v' >. Ezután a gyűlés befejeződött. A jótékonyság egy hónapja A Szociális Missziótársulat péntek délutáni munkaóráján, amelyen Szalay Lászlóné elnö­költ, a március hónapban végzett munkák­ról és jótékonysági cselekedetekről hallottunk. (Bevezetésül az egyéb elfoglaltsága miatt tá­vol maradt Pelun József prelátus, egyházi ta­nácsadó helyett Görög László kórházi lelkész tartott előadást Húsvét jelentőségéről és bi­zonyságáról annak, hogy Krisztus feltámadása bitünk alapköve, bizonysága Krisztus isteni voltának s hirdeti azt az igazságot, amely a Caligula által Heliopolisból a Colosseum dí­széül hozatott s jelenleg a Szent Péter temp­lom udvarán álló 30 méteres, egv kőből fa­ragott obeliszkre van vésve: Christus vincit, Christus régnat, Christus imperat. A szépen felépített és mély gondolatokat keltő előadás után Varga Jánosné számolt be a fogházmisszió munkáj áról: Egy szabaduló fogolynak, aki határátlé­pésért volt büntetve, munkát, lakást szerez­tek, eljártak ügyében a városnál, s amed­dig munkát kapott, ellátták élelemmel, ruhá­val. Nagyböjtben vasárnaponként keresztúti ájtatosságot végeztek a foglyokkal, előkészí­tették őket a húsvéti szentgyónásra. Húsvét- kor szeretetcsomagokat osztottak ki, ellátták több fogoly levelezését. A kórházmisszió beszámolójának beveze­tésében Sperlágh Gézáné megemlékezik a Missziótársulatot ért gyászról. »Elnémultak a kedves, szívhezszóló Utravalók a rádióban, — mondotta, — nem halljuk többé kedves hang­ját, amely mindig nagyobb igyekezetre ser­kentett bennünket.« Indítványozta, hogy a munkaóra végén imádkozzanak az egybegyűl­tek lelkiüdvéért. Hálás köszönetét mondott Görög Lászlónak a kórházmisszió javára elő­adott darabjáért mint szerzőnek, a rende­zőknek és szereplőknek, Szalay Lászlóné el­nöknőnek, aki fáradhatatlan munkával állt a rendezés élén. Az előadás 439.67 pengőt jö­vedelmezett. Március hóban a beteglátogatások száma 1048 volt. Eljártak betegeik ügyében több­ízben, kiosztottak a szegény betegek között ru­hát, cipőt, babakelengyét, imafüzetet, szent­képet 30.54 pengő értékben. Útiköltségre, cu­korkára 31.84 pengőt adtak ki. Bevételük volt: 10 pengő a Missziótársulattól, 1 pengő dr. Vida Sándornétól. A gondozónő ugyancsak megemlékezett a Missziót ért gyászról és közölte, hogy hétfon fél 8 órakor mondanak szentmisét az elhúnvt alapító főnökasszonyért, amelyre kérte azösz- szes tagok megjelenését. Jelentette, hogy a Szent József Otthonban meghalt két gondo­zott 1 hely üres még. Adományok készpénz­ben 169, természetben 87.09 pengő volt, ki­adás 256.09 pengő. Felhívta a a gok figyel­mét arra, hogy a Szent József Otthon ká­polnája valószínűen május 1-rc elkészül, ami­kor is 2 napos kurzussal bevezetett nagy, jubi­leumi ünnepséget tart a Missziótársulat és ennek keretében május 3-án lesz a kápolna felszentelése. Alsólendva és vidéké hazafias buzgalom­mal készül felszabadulása első évfordulójá­nak megünneplésére. Az ünnepélyt rendező bizottság a következő szövegű meghívót bo­csátotta ki: 1941. április 16-án vonult be a 23 évig rab Alsólendvára a dicső magyar honvédség. Ez a nap felszabadulásunk boldog ünnepe. Első évfordulóját 1942. április 16-án ünnepli meg Alsólendva és vidéke. Bár hétköznapra esik ez a nap, mégis a legnagyobb ünnepe minden magyar szívnek. Magyar Testvér! Tedd le a kaszát, ka­pát, kalapácsot, ivagy tollat, s gyere hálát adni Istennek, hogy újra szabad magyar föld Al­sólendva és vidéke. Egész nap ünnepségek! Fél 11 órakor a templomokban ünnepi szent­mise. Szentmise után a róni. kát. templom­téren ünnepély. Az ünnepély műsora: 1. Himnusz. Énekli a közönség. 2. Sza­val Pandur Lajos polg. isk. tanár. 3. Énekel a polgári iskola énekkara. Vezényel Nagy János tanár. 4. Szaval Slápsi Ilona tanítónő, 5. ün­nepi beszédet mond Küronya Jenő polg. isk. igazgató. 6. Énekel a polgári iskola énekkara. Vezényel Nagy János tanár. 7. Szaval Hor­A Völkischer- Beobachter-ben Brünning- haus ellentengernagy érdekes cikket közöl Málta helyzetéről és jelentőségéről. — A világháború előtt .Málta — hogy egy ismert angol publicista szavait ismétel­jem — mint a világ legerősebb tengeri erő­dítménye szerepelt a köztudatban, erősebb, mint Gibraltár, vagy Hongkong, mivel a szá­razföldi határokat nem kell. védelmeznie és ezért erősebb önvédelemre képes, mint az Em­pire más# védőbástyái. Málta geopolitikai helyzete Gibraltár és Port Said között a tengeri út felé a lehető legkedvezőbb. Ennek felismerése Nelson érdeme, aki 1798-ban megjelent hajóhadával a sziget előtt, amelyet akkor Napoleon parancsára a fran­ciák tartottak megszállva. A kiéheztetett le­génység 1800-ban megadta magát. A London és Páris között folytatott dip­lomáciai tárgyalások az Amiensben megkötött békéhez vezettek, amely többek között a következőket tartalmazta: »őfelsége tengeri haderői a szigetet három hónappal a ratifi­kációs okmányok kicserélésé után elhagyják, de még. előbb is, ha lehetséges.«, Máltát a lovagrendeknek (a Johanniták- nak, később máltaiaknak) kellett volna visz- szaadni. Anglia természetesen nem gondolt arra, hogy égy ilyen kedvezően fekvő támaszpon­tot kiürítsen, vagy pedig uralmát ott valaki­vel megossza. Az 1814-ben:, megkötött párisi szerződésben, — amelyet a bécsi kongresszus megerősített, -— Máltát brit birtoknak voltak kénytelenek elismerni a hatalmak, »miután a tényeken már úgysem lehet változtatni«. JEAN DE LA VALETTA. A négy sziget: Málta, Gozo, Comino és Filfo a körülbelül 320 négyzetkilométer terü­lete! tesz ki, ebből 246 négyzetkilométer esik vádi Sándor tanító. 8. Hiszek egy... Énekli a közönség. Délután 4 órakor a Levente-otthonban a Katolikus Nőegylet Murgács Kálmán orszá­gos hírű dalköltő személyes közreműködésé­vel Magyar Nótadélutánt rendez. Műsor: 1. Megnyitó beszédet mond Kovács Ko- pácsy Lajos r. k. hitoktató. 2. Konferál Pal­lér Dezső s. jegyző. 3. Murgács Kálmán: Pro­log. Szavalja Kardos Ilonka. 4. Murgács Kál­mán énekel cigányzenekísérettel. 5. Horváth Sándor tanító szaval. 6. Murgács Kálmán éne­kel. Szünet. 7. Schaffhauser Endréné és Hor­váth Istvánná énekelnek szebbnél-szebb ma­gyar nótákat. 8. Magyar táncbemutató a m. kir. áll. polgári iskola tanulóivál. 9. Szép Ilonka szaval. 10. Murgács Kálmán énekel. II. Záróbeszédet mond Kovács Ivopácsy Lajo9. Belépődíj: I. hely 2 P., II. hely 1.50 P., III. hely 1 P. Felülfizetéseket a nemes célra köszönettel fogadunk. Magyarok! Ez a mi ünnepünk! Méltóan ünnepelje meg minden magyar család! Mindenki itt legyen! Vidékiek! Szeretet­tel várunk benneteket is! magára Máltára. Málta legnagyobb hosszú­sága '28, legkiterjedtebb szélessége 13 kilo­méter. Comino és Gozo szigetek északnyugatra terülnek el a főszigettől, úgy katonailag, mint gazdaságilag csekély jelentőségűek. Filí'oíakis sziget és lakatlan. Málta lakossága a brit megszálló legénység nélkül 265.000-re tehető. A legfontosabb város La Valetta, amely, nevét Jean de la Valetta, a rend egyik nagy­mestere (1565) után nyerte és amelynek je­lenleg 23.000 lakosa van. A sziget délnyugati oldalán a part me­redek', míg az északkeleti rész fokozatosan fut ki a tengerbe. Kimondottan sík terület csak egyes belső szakaszokon található. KIJAVÍTÓ bázis. Hajóforgalma jelentékeny: 1937-ben 2507 hajó, 4.4 millió bruttóregiszter tönnatarta- lommal futott be Málta kikötőibe, ezek kö­zül 2.5 millió bruttóregiszter tonna brit lobogó alatt hajózott. Málta elsőrangú flottatámaszpont, a bé­kében a brit középtengeri flotta székhelye és ldjavító-kikötője volt. Hogy Anglia milyen nagy súlyt helyez a földközi tengeri út biz­tonságára, kitűnik abbó l is, hogy a közép- tengeri flotta már a békében csaknem olyan erős volt, mint az aktív hazai flotta. A máltai hajójavító és készítő üzemek és dokkok teljesítőképessége jelentékenyen fe­lülmúlják Gibraltár hasonló üzemeit. A szigetcsoport központi fekvésének a nyugati és keleti medence választóvonalán úgyszólván döntő jelentősége volt a löld- közitengeri hadvezetés szempontjából. A légi­támadások azonban a támaszpont használa­té. korlátozták és már az abesszin krízis (1935 — 1936) alatt is a középtengeri flotta nagy részét áthelyezték a Földközi-tenger keleti ré­Miért bombázzák a tengelyhatalmak minden nap Máltát? Brünninghaus ellentengernagy érdekes cikke a Völkischer Beobachterben

Next

/
Oldalképek
Tartalom