Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-04 / 75. szám

1042. április 4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Most készül a sümegi Kisfaludy Kaszinó megalapításának századik évfordulóját meg­ünnepelni. Így időszerűnek tartóin a Zala- megyei Újság olvasóinak szórakoztatására a költő naplófeljegyzéséi alapján megírni a szá­zad év előtti Szilveszter-esti mulatságok egyi­kének hiteles történetét: , * * * A sümegi régi püspöki vendéglőnek .csalc neve vedlett át. Külső-belső alakját megőrizte, ahogy a XVIII. század közepén, a nagyepítő Bíró Márton veszprémi püspök azt megal­kotta. Ugyanaz a sötét lépcső vezet áz emelet boltíves folyosóján keresztül a nagy táncte­rembe és a vele kapcsolatos egykori ebédlőbe, amely mai nap is, -— 87 év óta —- naponként látogatott helyisége a Kisfaludy Sándor által 1841-ben alapított sümegi kaszinónajk. Saj­nálatos, hogy a nagyterem ívben hajló ylíszes mennyezetét átfestették, félszázad évvel ez­előtt. Gyermekkorom kerlves emlékeként ma is magam előtt látom Smalics mester remekbe készült alkotását, aki élethű mellképekben örö­kítette meg Kisfaludy Sándor és korjtársainak arcjnásait. Amióta Kopácsy, Sümegen székelő vesz­prémi püspök, megunva a megyei »restau- ratiok« zlijáf, a kastélyban tartott táncos mu­latságok zene-bonáit, — közfalat húzva — kettéválasztotta Dunántúl legnagyobb termét;, azóta a négy megyére szóló híres bálok szín­helye, a püspöki vendéglő nagyterme ylett, Kisfaludy Sándor öregedő korának »yerdigal« szoknyás kisasszonyai. A 1 eánykorükb:uy test­hez simuló »empire«-ruhát viselt mániáik me- sélgetéscihől és a rokokó-kor a&lszqiíyi készsé­geiben, — a selyembufáníj& s^okn>;ákba.n ke­cses tricorne-olcban, — pámpIMzó n^agymamák hagyomáayábuí ismerték már csak a híres'vfar­son gi táncos-ebédek régi színhelyét. Kisfaludy Sándor, hogy ‘1838-baa máso­dik hitvesét 21 éves korában eltemette, tel­jesen visszavonult a társaságtól. Élete utolsó farsangján, 1843-ban, valahogyan mégis meg­környékezték jókedvű tá. -bíró barátai: Her- telendy György,"Cseh László, Tol pay Károly, komájánál látogatóban lééő — ,híres táncos — Tallián Pál, Somogy-Qsztopán ura, Skotty őrnagy, Barcza Kristóf és fel Csalták — egy kis Pagát-kérgetésre — a farsang utolsó szom­batján rendezett »Pinkedk« vi;atyu) bálra. An­nái inkább sem zárkózhatott el barátai meg­hívásától, mert a táncos mulatságot az általa alapított 'kaszinó rendezte. De a háztartást vezető, vígkedélyfí Naniea húgából sem fo­gyott ki a biztató szó, aki akkor bálozfaüa. kis húgait, a Téten lakó Kisfaludy Mihály nemzetes iír szőkefejű leány kit. Nagy volt a. készülődés a Kaszinó-bálra. Ugyancsak kifutott a rendezőiek, míg el tud­ták szállásolni a szomszédos megyékből ér­kezett leányos mamák csilingelő négyeseit. A rendezés szálai, —- a már erősen deresedé' —- Csukly Pppi, Rosty Antal táblabírq u;;am Örö­kös patvaristájának kezeibe futott össze. Ugyancsak kitett magáért á rendezőség. A püspök-kert üvegházából, nemcsak virágeso- corral kedveskedett a hölgy elmek, de való ságos aranyos betűkkel nyomtatott selyem táncrenddel tettek „emlékezetessé a híres /sü- megi bái!. A múlt század negyvenes éveinek elején, a közelmúlt »simmy« "őrületéhez ha­sonlóan, a kiszorult Englisch, Strassburgis 'ti­I pegő táncok helyett a keringő láza ífrajta agá­tokat. Strauss—Lanner andalgŐ, fülbemászó ze- zéje a vérbeli magyar táncokat: a palotást, in- cselkedőt, csalogatót, az ugró csárdást is szám­űzte az úri bálok táncsorából. A keringő bécsi mestereinek akadtak' magyar 'követői is Mas- sak és Reissig Alajosban. A magyar zenét a »körmagyar« megte­remtő je. Rózsavölgyi képviselte. Itt fekszik előttem a költő hagyatékában felfedezett se­lyem táncrend. A kor jellemzésére érdemesnek tartóz azt másolatban közöhii: SÜMEG, 1843. A KASZINÓI TÁNC VIGALOMBAN ELŐFORDULÓ HANGMŰVEK SOROZATA: Lengyel (bevezetésül) Massáktól Nemzeti Rózsavölgyitől Vig-kezdet, keringő Massáktól Irma keringő Leunertól Pan — sipi-hangok, keringő Massáktól Lengyel (Mazur) * Massáktól Londonban-leti keringő Strausstól Bokor tánc Massáktól Bölcsészi keringő Reissig Alajostól NYUG-ÓRA. Bölcsészi keringő Rózsavölgyitől Nemzeti Reissig Alajostól Kedélyesek, keringő Massáktól Francia négyes Döhlertől Ozmáni keringő Leunertól Üdvözlégy keringő Massáktól Emlékezés Ugodra Massáktól A FOGLALKOZÁS ELMELLŐZTETNI KÉRETIK. A nagyteremben áz 'őszfejű Ma tus hí­res bandájának lágy zenéjére folyt a kerin­gőzés. Annál hangosabb volt az ebédlővel kap­Pontos és figyelmes kiszolgálás B8M BMMBBBggaaaWlimilMMlül Kávéház és Étterem Csáktornya csolatos táblabírak szobájában a Pagát-kéTge- tés. Évek óta nem látták az ősz költőt ily. derűs kedvében, amelyet fokozott szerencsé­je, hogy kétszer lefülelte az előtte ülő Skotty őrnagy Jmszoneg} esét. Annyira belemeleged­tek a kártyázásba, hogy szűnórakor úgy kel­lett kihámozni a háziasszonyi tisztet betöltő, Mayerné Kisfaludy Naniea és Tarányi-Osz- terhueber Józsefnének, Deák Ferenc liúganalc, a kártyaasztal mellől. Vígan folyt a íakmáro- zás, a ropogós malacsültre'csúszott á sümegi kadarka, a badacsonyi kéknyelű. Legelőször* Csukly Pepi neszesült meg, akire nagyhirte- lenül r áült a régi magyar virtus és nagy, iik- kantással csárdást húzatott Matussal. Az in­cselkedő, csalogató édes zenéje átcsapott az ugró-láncba. Ugyancsak gyorsan járt Matus prímás kezében a nyirettyű, amikpr a nyájáé fejével virgadó Kisfaludy ideges mozdulattal magához intette Pepi lovagot, a piros sza­lagcsokorral büszkélkedő cigány vajdát: — Pepi öcsém! Tudd meg, hogy testőr- koromban, a császárvárosban, is csak a mi- nuette halk zenéjére tudtam jóízűen fala­tozni. Azt hiszed, hogy a kedvedért vénsé- gemre majd az ugiótánc taktusára harapclá- lom a pecsenyét ? A hölgyek tavaszi öröme a TÓTH kabát és ruha. Nagy választék tavaszi szövetekben. ; Izsólámpalcereskedöje visszaváltja, Múzeumi emlékezések Irta: Darnay Kálmán. Zrínyi Szálloda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom