Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-04 / 75. szám

4. ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 1942. április 4. A kapornaki apátság története Az esztergomi nyári egyetemek egyikén hangzott el a magyar történetírás zsenijének, Szekfü Gyulának szózata, amelyben a mai ttörténetírás egyik leglényegesebb célját a hely­lés falutörténetek megírásában határozta meg. Mint ahogy a halhatatlan festőművész képén iszinte minden vonalnak megvan a mondani­valója, minden szín és minden árnyalat a tökéletesség teljesítője, ügy rajzolják ezek a helytörténetek ijö a magyar nép, a magyar löld iés a magyar történelem képét teljessé. Ha most azt kérdezzük, mennyire készült el az lország történelmi képe, kénytelenek vagyunk megállapítani, még nagyon sok szín és vonal hiányzik. Sok helyen pedig egész zavaros,; egész elhibázott a történeti festmény. Legen­dák homályába, árnyékába, vagy hamis fé­nyébe burkolja azt a részt, amely a komoly tudományosság világosságában szerves, mond­juk művészi kiegészítője, kiteljesítője ennek ia képnek. Ezért vettem örömmel a megbízást, amely Szerint Nagyfalusy Lajos S. J. könyvét, »A kapornaki apátság történeté«-t kell ismertet­nem ennek a lapnak hasábjain kedves olva­jsóinkkal. Most azután nem is én akarok be­szélni. Beszéljen a könyv maga, mennyi ér­téket tud felmutatni s mennyit jelent az előbb említett történeti kép teljességében. Legfel­jebb azt jegyzem meg, hogy sok tévedést he­lyesbít, amelyek a kapornaki, Szentségcs Üd­vözítőről nevezett apátság történetének leírá­sában eddig mint történelmi valóságok sze­repeltek. Az egész könyvben élvezettel turkálhat a szakértő és laikus egyaránt az adatok bősé­gében és precizitásában, amelyekből a követ­keztetések kényszerítő természetességgel vilá­gítanak. így tudjuk meg mindjárt a bevezető részben, hogy Nagykapornak a legősibb tele­pülések közé tartozik. Már a honfoglalás után, ha nem rögtön, de már az első korban fel­tétlenül magyar nép került ide, amely nyom­talanul szívta magába az ősi és a később ide­telepedett német elemet. Megmaradt színma­gyar és színtiszta katolikus helységnek a tö­rök idők után is. Ezután jutunk el a könyv tulajdonke- peni tárgyához, — amely Nagykapomaknak jelentőségét adja, — az apátság történetéhez. Az apátságot 1150 körül alapította a Ka- ílar nemzetség egyik tagja, Kadar György, mint bencés apátságot. Hogy az alapító meny­nyi birtokot adományozott és mivel gyara­podott később az apátság vagyona, az alapító- levél hiánya miatt nem állapítható meg. A gazdaságtörténeti rész különben minden le­hető adatot közöl, amelynek keretében elénk rajzolódik az apátság sorsa a mohácsi vészt megelőző időktől, a világi apátokon keresztül a mai napig, amikor 1858. október 25-től a Jézus 1 ársasag tulajdonában van. A világi apátok közül feljegyezzük olvasóink számára Kecskés László nevét, mint aki sokat szere­pelt Zalának megyei életében. Jó ^időkből, megpróbáltatásokból egyaránt kivette részét, de mindig a hívek lelki igényeit szolgáló és kielégítő papság váraként szerepel. Jelenleg a két jezsuita gimnáziumnak, a pécsinek és kalocsainak, a jezsuita noviciátusnak és teo­lógiának az országszerte ismert lelkigyakor- latos háznak, a Manrcziának a szükségleteit; szolgálja. Az utolsó részben a szerző írása a kapor­naki apátság szerepéről a hitéletben és nép­nevelésiben befejezetté teszi az alapos tanul­mányt. itt hálás feladat lenne részletesebben ismertetni a nép vallásos, mindig Máriát tisz­telő lelkiségét, az iskolák áldásos működését, amely az apátság létezésének eredménye. A proletárdiktatúráról szóló fejezet kitűnő ri­port-téma, különösen a mai időkben, amikor Központi Kávéház újonnan átalakítva Esténkint Sárközi Sanyi . muzsikál. cigányzenekara meghúzták a vesz­a kommunizmus fölött _____ har angot. Mikor mindenki szinte undorral for­dul el földet pokollá tévő rendszertől, külö­nösen megmutatja az apátság jelentőségét. Egy ilyen ismertetés' azonban nem ölelheti fel mindazt, ami a könyv egészében elénk raj­zolja Nagykapornak képét, a magyarság egy vonását és igazolja, az igazán alapos, nagy­szerű könyv mondatát: »Gyújtópont most is, mint volt az ősi századokban és az is lesz, amíg Isten és a Nagyasszony akarja«. Gsiraképes kukoricát vessünk es biztosítsuk kikelését A búza mellett a kukorica a legfontosabb növényünk. Szükség esetén bizonyos mértékig kenyérpótlásra is használható. Termelésének eredményéhez nemcsak magán-, de mégna- gyobb közérdek fűződik. Az eimult évek rossz időjárása mellett kukoricatermésünk nem volt kielégítő. Most az olajos magvak szükség- szerű termelése miatt a vetésterületben szá­míthatunk csökkenésre. A nagyobb gazdasá­gokban az 5 százalékos olajosmag termésterü- let a kukorica rovására emelkedik. Kisgazda­ságokban, ahol a napraforgó szegélykénti ter­melését írják elő, a százalék a legtöbb eset­ben jóval meghaladja ezt.. A szegélyben a napraforgó helyén hiányzik a kukorica, sőt .élelmessége miatt, a következő sor kukori­cája alól is szed el tápanyagot. Olajos magvakat termelni hazafias kö­telességünk még akkor is, ha azok termelé­sére ráfizetnénk? de arra kell törekednünk,, hogy emiatt a kukoricatermésünkben se áll­jon elő csökkenés. Figyelmen kívül hagyva most a kukorica- vetés előtt a jó talajelőícészítést, a megfelelő tápanyagellátást istálótrágyával, amit pótlóan már úgysem végezhetünk el, ha eddig elha­nyagoltuk, vizsgáljuk meg, hogy a vetés al­Ai mozi húsvéti ünnepi műsorai I Nagyszombaton 7 és 9, Husvétvasérnap 3, 5, 7 és 9 órakor GRETA GARBO MliinPfiKlI egyetlen filmje évek óta BBi B B^B Két órát mulatunk, vigadunk, nevetünk, kacagunk a Hétszilvafa ragyogó sztárjainak humorán Csortos nótázik Túr«5* mókázik Szílassy szerelmes Ki* Manyi kacagtat Mály öshumor Bilicsi groteszk V*«xary Piri nevettet Berfcy Lily csupa mosoly Di*. Sándor Jenő komponál Kiás Lajos muzsikál. Premier h jswéí hétfőn! Előadások 3, 5, 7 és 9 óráké»*. 1 kaim aval mit kell tennünk az ,eredményes kukoricatermés érdekében ? Első törekvésünk csíraképes vetőmag meg­szerzése. Nagyon nehéz ezt beszerezni (ma. A készletek nagyrészét már eladták. Saját készletünkből kell kiválogatni a meglelelő ma­got. Talán jobb is ez. Ismerjük kukoricán­kat. A legtöbb gazda megfelelő jő fajtát ter­mel már. Lehet, hogy nem érett be kellőké­pen és talán korábban érő után vágyakozik. Ne keressen ilyen kukoiácát másutt, mert ne­hezen kap.. Ha nem talál, akkor vegye alapo­san szemügyre csöves kukoricák észletét. Látja, hogy talál közte egészséges csöveket. Kuko­ricából kevés vetőmag kell, talán lesz is ele­gendő meglévő késaletében. Az egészséges, be­érett csövek után,, ha ilyeneket tud kiválo­gatni későn érett, de bő termő kukoricája kö­zül, korábban érő növénye lesz. Természe­tesen csak a szép nagy;, szabályos sorú csö­veket szedje ki. A csöveket törje ketté. Ha kívül nem is, látszik semmi penész, eltörés alkalmával a csutka megmutatja, hogy a cső teljesen egész­séges-e. Ha nem tudott ősztől tavaszig kel­lőképen átszáradni, akkor a cső penészes. Az ilyen csőn, a szemek nem lesznek csíraképe­sek, mert a csíra, amely a szem hegyéből bú­jik ki, a csutkától penészt kapott. Az nem lesz már használható. Marad a kívül-beliil egészsé­gesnek látszó kettétört cső. Kevés a megfelelő vetőmag. Felesleges a cső tövéről és hegyéről a szemeket lemorzsolni. A cső közepetáján a legkiegyenlítettebbek a szemek. Azért, ha válogathatunk, innen vesz- szülc a vetőmagot. Ha nincs benne bőség* akkor használjuk fel az egész cső minden sze­mét. A hegyén a szemek kisebbek, de a esíra- erély nagyobb. Amit elveszít a szem tarta­lék tápanyagban, azt megnyeri gyorsabb csí­rázásban. Előbb veheti igénybe a kis csíra a talaj tápanyagait. A cső tövén épen ennek ellentétes esetével találkozunk. Ha ott a csíra későbben is fejlődik ki, bőven talál tápanya­got a nagyobb magban. , Ilyen előkészítés után nagyon szép, egész­séges magvakra teszünk szert. Ha ehetnénk -— mégis sokszor csalódnánk. Nem kel meg­felelő mértékben a kukoricánk. Az időjárás viszontagságai miatt a csíra a szemben el­pusztult, anélkül, hogy ennek valami külső jele lenne. Ha azt akarjuk, hogy kukoricánk ne legyen ritka, akkor a kiválasztott vetőma­got feltétlen meg kell csíráztatnunk. Ezt há­zilag is elvégezhetjük. Nedvesen tartott, mér­sékelten meleg, laza főidben a kukorica 0—?0 nap alatt kicsírázik. Ma 70—80 százalék í- .raképességú kukorica már nagyon jó. De, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom