Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-02 / 74. szám

2. ZALAMEGYEI CJJ9ÄG 1942. április 2. A gazdasági munkások havi liszt- és zsirfejadagja ján a legjobb, a halálozásoké a Kisalföldön a legjobb és Kárpátalján a legrosszabb, a ter­mészetes szaporodásé a Tisza—Duna közén a legalacsonyabb, Erdélyben és Kárpátalján a legjobb. Különösen fájdalmas, A hivatalos lap április 1-i száma közli a közellátási miniszternek a gazdasági munka- vállalók élelmezéséről és természetbeni járan­dóságainak kiszolgáltatásáról szóló rendeletét. A gazdasági munkavállalók élelmezésére a munkaadó havonként és fejenként számítva 25 kg. lisztet (főzőliszt, kenyérliszt) és 3 és fél kg sertésből készített fehérár út (zsírt, ét­kezési szalonnát) tarthat készenlétben, ille­tőleg szolgáltathat ki. A készletben tartható mennyiség • liszt­nél 1942. augusztus 15-ig, zsírnál és szalon­nánál pedig 1942. november 30-ig felmerülő szükséglet vehető számításba. A munkaadó az ennél nagyobb ellátásban részesülő gazdasági cselédek élelmezésére zsírból és szalonnából csak a háztartásához tartozó személyek részére megállapított mennyiséget tarthatja készlet­ben, a többit a rendelet hatálybalépésétől szá­mított 15 nap alatt köteles a községi elöljá­róságnál bejelenteni. A rendelet április 1-én életbelépett. példátlanul alacsony a születési arányszám a Duna—Tisza közén. A visszafoglalt délvidéki területen az 1941. év Utolsó negyedére vonatkozó adatok arról szá­molnak be, hogy a Délvidéken úgy a házasságkötési mint az élveszületési arányszámok rosszabbak, mint az országos átlag. A természetes szaporodás pedig csak árnyain - tilag kedvezőbb, mint a Duna—Tisza köze, az országban leggyengébb arányszáma. Az 1941. január 31-én tartott országos népszámlálás előzetes eredményei, az egész év népmozgalmi adatai, a Délvidéket illetően pe­dig az október 10-én tartott kiegészítő nép- számlálás és az azt követő népmozgalmi ada­tok alapj án megállapítható az ország kiszámított iélekszáma az 1941. év végén. Eszerint Magyarország egész területén a viisz- szafoglalt Délvidékkel együtt 1942 január 1-én 14,752.940 lélek élt. Püsp <ki körlevél Grősz József szombathelyi megyéspüspök, muravidéki ap. kormányzó ezévi IV. körlevelé­ben közli, hogy május 13-án ünnepeljük XIE. Pins pápa őszentsége püspökké szentelésének negyedszázados évfordulóját. Ez alkalomra a magy ar kato icizmus lelkicsokor átny újtásával is hódolni fog. Ezért elrendeli a íópasztor, hogy a lelkicsokor gyűjtését minden plébá­nia azonnal kezdje meg úgy a hívek, mint az iskolások között. Utasítást is ad az ívek el­készítésére. Szól ezután a körlevél különféle ta­nítói ügyekről s ezek között ismerteti a val­lás- cs/közoktatásügyi miniszternek a tanke­rületi kir. főigazgatóhoz intézett ama rende­letét, hogy a jövőben felekezeti tanárt vagy tanítót nem fog államivá kinevezni az ille­tékes egyházi hatóság megkérdezése nélkül. Felhívja a püspök ugyancsak miniszteri ren­delet alapján a r. le. iskolák igazgatóságát, hogyr azokat a továbbképző népiskolai tanu­lókat, akik a mindennapi népiskola 5 I. vagy esetleg VII. osztályának elvégzése után lép­tek a továbbképző népiskolába és 15., illetőleg 16. életévüket csak szeptember 15. után töl­tik be, a beírások szabályszerű ideje alatt a szülők (gondviselők) kívánságára föl lehet ven­ni a népiskola VII., illetőleg VIII. osztályába. Ezután az alapítványok illetéke, a lel- készi javadalmi ingatlanoknak a községi pót­adó alól való mentessége, az egyházi épüle­teknek tűzkár elleni biztosítása ügyében ren­delkezik a püspök, majd tudatja, hogy a szombathelyi hadtest területén az önkéntes női -szolgálat vezetésére az illetékes tényezők vitéz Balás falvi Kiss Lászlónét kérték föl, aki a fe Iké rés t el vá Halta. A II. pákái, kápláni állásra a püspöki Skrabán János murav idéki áldozópapot nev ezte ki. Az ö.öileves papnövemlékeket júniusi4-én szenteli á.dozópapokká. A nagy- és kisszemi- náriu'nban június 25-én délelőtt 10 órakor lesz a konkurzus. A papnő vend ékek ellátá­saként évi 100, a kisszeminárisíák-200 pengő tartásdíjat fizetnek. A püspök május 24—június 9-ig lka:; me­gyében hónnál. Végül a napközi otthonol: felkarolására hívja föl az egyházmegye papjait a főpásztor. „Virágos“ városok helyett „termelő“ varosok Zalaegerszegen is ki kell használni minden kis területet keiti termelésre A múlt esztendőben általános volt a pa­nasz, hogy a városok piacára nem került elég zöldség; ugyanakkor a városok belterületén sok hold feküdt műveletlenül. Emlékezzünk csak az őszre,, amikor Zalaegerszeg város hagyma nélkül maradt! Szinte elképzelhetet­len. No és a burgonyabeszerzés gondja is igen nagy fejtörést okozott a város lakossá­gának. A mai körülmények között nincs olvan ki­fogás, amellyel menteni lehetne azt a kö­zönyét, amely elnézi, hogy talán sok ezer hold hozama kiesik a termelésből és ezzel pótol­hatatlan kárt okozzon a minden kiló burgo­nyára cs minden kiló lisztre anny ira ráutalt magyar k özga z d a s ág n ak. Nagyon sajnálatos, hogy a világháború kellő közepén, súlyos élelmiszergond jaink kö­zepette még vannak és pedig szép számmal olyan ingatlantulajdonosok, akik parlagon he- » vettetik mezőgazdasági művelésre alkalmas I földjeiket. Csak végig kell utazni a Balaton környékén, hogy az ember megdöbbenve lássa, ; mennyi kihasználatlan lelek fekszik a Balaton j 2130 km-es partja mentén. Ezt említi rendele- ■ tében Bonczos Miklós államtitkár is. Az el- J múlt évek folyamán nagy területeket par­celláztak itt, a telkek legtöbbje azonban be- j építetlen maradt és jó, ha néhány, rendsze- : fint gondozatlan gyümölcsfa tengődik rajtuk, mert bizony ezeket a villatelkeket tűlnyo- í móan a gaz veri fel, .mezőgazdasági, vagy | kerti myíveícsse! csak nagyon keveset hasz- i nálnak közülük. Pedig talajaik legtöbb eset­ben jó minőségűek és egyaránt alkalmasak' | kerti, vagy szántóföldi gazdálkodásra. Rész- J ' ben hasonló a helyzet a Velencei-tó körny é­kén is, továbbá igen sok városban. Egyik- ! másik polgármester ugyan erélyes kézzel nyúlt J ehhez a kérdéshez és úgy hírlik, hogy ebben az esztendőben az ilyen városok területén nem maradnak parlagon heverő belsőségek. Zalaegerszeg polgármestere is a kö­zelmúlt napokban bocsátotta ki fel­hívását a város közönségéhez min­den talptedattnyi arra alkalmas termő területnek megművelésére. Töxeíöjét m fef Né nmét ti tüzelő és építkezési szerezheti be. Megbízható pontos kiszolgálás. eSSnyoeebben József jsnyagkereskedőnél Kossuth L. u. 62 Telefon »26 Épületfa, metszettáru, asztalosáru, mész, ce- merő terméskő, szige­telő s fedéliemezek, j sí ok ornád stb. Tűzifa Kőszén Brikett Kox és Kovácsszén Pécs város polgármestere pár héttel ez­előtt a virágosítás helyett a kerti gazdálko­dásra kívánta felhasználtatni a városnak vi­lágosított tereit. Most legutóbb pedig Buda­pest székesfőváros polgármestere szólította fel a lakosságot v etemények termesztésére min­den területen, amin csak lehet. Ha az ingatlan- tulajdonosok a rendelkezések ellenére is par­lagon hevertetnék termelésre alkalmas bár­milyen nagyságú földjeiket, azokat a hatóság azoknak; a szegény családoknak adja át műve­lésre, amely ek árra vállalkoznak. Számítunk arra, hogy' Zalaegerszegen nem lesz szükség idegent megbízni valamely' ter­mőterület kihasználásával, mert miadenk tud­ja, miről v an szó és tudja, hogy a termelésből csak haszna lehet. Ha maga nem fogyasztja el fermelvényéí, elkel az a piacon. A városok pedig, amelyek eddig verse­nyeztek, melyik érdemli ki jobban a »virá­gos« jelzőt, most majd a »termelő« címért kelnek versenyre s a v erseny zők sorát maga a főváros nyitja meg. újonnan atalak tva Esténkint ­Saiisa# Lajos cigányzenekara muzsikál. Életbeléptek az áprilisi terményárak Több mezőgazdasági termény ára április elsején megváltozott, mert életbelépett az an­nak idején megállapított magasabb ár, amely a hüvelyesféléknél 20, a kukoricánál í0, a hajdinánál és a kölesnél 20 fillérrel, a mák­nál, a mustármagnál, a koriandermagnál 1, a köménymagnál pedig 2 pengővel több a márciusi árnál. Az új árak tehát a következők: morzsolt kukorica 22.90, kopaszárpa 50, haj­dina 37.20, köles 33.20, bab fehér vagy gyöngy 56.40, bab hosszú, lapos 61.40, bab tarka ve­gyes 53.40, bab Tűrj színes 61.40, 5 iktória borsó 54.40, express borsó 46.40, lencse kis­szerűd 55.4Ó, lencse középszemű 61.40, len­cse nagyszemű és erdélyi 71.40, ke Innák 15 , fehér mustármag 167. fekete mustármag ‘0., koriandermag 87, köménymag 394 pengő má­zsánként, A kény érmagvak piacán ternn lesen változatlanok az árak, tehát a szo.v. any - minőségű búza ára 30, a rozsé 2o, a t-wr- mányárpáé 24.50, a zabé 26.50 peng buda­pesti paritásban. A takarmányárpa^ es a z*>n árát, mint ismeretes, egyes állomásodra vo­natkozóan külön állapítottak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom