Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-02 / 74. szám

1942. április 2. ZALAMEGYBl UJ8ÁG 3. FI CYCLE Ml ÉPirKLZÉSI VALL«LKOt<l Faanvag, szén« £s tüdfarsagyteeresKedd Kfren nagyK^'/finsés szives pártfogá^M H ff m ©sssg Már a kínaiak is ismerték a mozgófénykép alapelvét A tudományos kutatásnak sikerült valószí­nűvé tenni, hogy a kínaiak, akikről köztudo­mású, hogy sok mindent évszázadokkal, sőt ■évezredekkel eiőbb ismertek és tudtak, mint mi, a »vén« Európa fiai, már több évezred­del ezelőtt gyakorolták azt a művészetet, hogy miképen lehet fehér pergament on bivalybőr­ből kivágott figurák mozgó árnyképeit megje­lentetni. Ha ehhez az adathoz hozzáképzel­jük, hogy az árnyjátékok nyilvánvalóan egy­séges cselekményt képeztek és az előadók a történetet talán még párbeszéddel is kísérték, nyomban világos lesz előttünk, hogy ezt az ősrégi kínai szórakozási teljes joggal tekint­hetjük a modern hangosfilm korai előfutá­rának. A kínai árnyjátékok évezredeken keresztül megtartották vonzóerejüket és lassankint az egész világon elterjedtek. Egykori adatok bi­zonyítják például, hogy Algírban még 1842- ben is divatban voltak. .Az a kérdés, hogy a régiek optikai beren­dezéseket is ismertek-e, egyelőre még vita tárgya. Az ókori írók néhány adatából azon­ban mindenesetre árra lehrt következtetni, hogy sok esetben' az isteneknek a templomok­ban va.ó cső .iá a os meg jelenését optikai illú­ziót keltő berendezésekkel varázsolták elő. Legalább is a technikai előfeltételek az ókor­ban sem hiányoztak ehhez: a sík és homorú tükrök készítéséire le titkát minden kétséget ki­záróan már az ókoriak is ismerték, márpe­dig a. homorú .ti ő sei köztudomásúan valódi képet lehet a levegőbe, vetíteni. Hogy az ókoriak milyen fokban éltek ez- £el a lehetőséggel, nehéz lenne eldönteni. Egye­düli megbízható adatunk a Krisztus előtti első században élt alexandriai Herontól Való, aki egy, két síktükörből álló berendezést ír le. Ebben az úgynevezett »szellemtükör«-ben a szemleiő egy elrejtett alakot láthatott. He- vour oozzáíuzi még magyarázatához, hogy »a ha tus eme.esére a tükörszerkezetet egy, fából keszüit reuip ómba is bele lehet építeni, úgy, 1'íl 5 az uuiazoiando alak az oltáron jelenjék me.«. Ezen a fatemplomon a híres görög technikus valószínűen csak egy kis modellt értett. Arra nézve, hogy ezt a szellemtükröt a nép megtévesztésére nagyobbszabású kiadás­ban is felhasználták-e, az ókori hagyományok nem hagytak ránk adatokat, azonban aligha alaptalan a gyanú, hogy némely esetben csak­ugyan sor került rá. Talán ismerték a görög papok a lükö: írás művészetét is és ennek se­gítségével idézték elő azokat a csodálatos je­lenségeket, a Helyekről annyi ámuló leírás em­lékezik meg. *'/gyekként van az ókorban arra is ada­tunk, hogy az emberiség már évezredekkel •ezelőtt egesz közel jutott a film alapé Ivéhez. Titus Lucretius Cams a Krisztus előtt első századból a következő feljegyzést hagyomá- nvozta ránk: »Egyébként ne csodálkozzál azon, hogy a képek mozogni látszanak, szabály­szerűen mozgatják karjaikat és más tagjai­kat, az egyik eltűnik, a másik más helyzet­ben lép fel, majd ismét úgy látszik, hogy az első más mozdulatokba kezd, mert amint er­ről könnyű meggyőződni, mindez rendkívül gyorsan történik.« Olyan találó leírás ez, hogy önként fel­merül mindenkiben a csodálkozó kérdés,- váj­jon a régi római nem valóságos filmbemu­tatón vett-e részt, talán egyik feltaláló barát­jának házában, aki épúgy magával ’vitte sír­jába titkát, mint ahogyan mindmáig sem si­került a modern tudománynak megfejteni a bizánciak sokat emlegetett görög tüzének ös­szetételéi. amely állítóan a víz alatt is égett. A központi fűtést és a mű fogat is mind­addig az újkor vívmányának tartotta a tech­nikai előhala'dására büszke Európa, amíg ki nem derült, hogy ezen a téren a régi rómaiak is alig maradtak el tőlünk. És, ha valaki a herculanumi, pompeji ásatások színhelyén vé­gigsétál, vagy Hadrián császár palotájában bo­lyong és ámulva látja, hogy a régi Róma mi­lyen sok magas technikai színvonalú kényelmi berendezéssel dicsekedhetett, talán nem is esik nehezére, hogy Lucretius Cams közlésének is reális hátteret tulajdonítson. Egy azonban, épen a legfontosabb, mindenesetre teljesen bizonyos: Lucretius Cams már tudta, hogy a különböző mozgáshelyzeteket ábrázoló képek gyors felsorakoztatása a folyamatos mozgás látszatát kelti. Öltözködjünk »6 'H GYUL& úri és női szabóságából ms&ms&m :fmamsBgamsm Kész nőikabát és ruhaosztály Úri divat és szöveteladás köszönetnyilvánítás» Mindazoknak, akik feleségem, il­letve édesanyánk elhunyta alkalmával fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez­úton mondunk hálás köszönetét. Kalaniár család. cFilm ~ SzínfíáE NIN ÖCSKA. Bemutatja az Edison mozi csütörtökön 5, 7, 9, szombaton 7, 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Garbo. Több, mint egy évtizede világít ez a név a filmvilág egén. Művészete egye­dülálló. GrönlaridtÓl a fűzfőidig mindenütt ismerik és rajonganak érte. Ki ne emlékeznék a film történetében oly sokat jelentő nagy filmjeire? Krisztina királynő, Mata Hari, Wa- levszka grófnő, Karenina Anna, Camille, A végzet asszonya. A végzet asszonya volt ő eddig minden filmjében. Hosszú szünet után végre ismét csodálhatjuk utolérhetetlen művé­szetét. Ezúttal azonban nem a végzet asszo­nyát játsza, hanem Ninocskát, a lelkesedő, érző orosz leányt, aki épen úgy. vágyik a boldogságra, mint mindannyian. . És ez egy­szer Garbónak is sikerül elérnie a boldogságot. Nevet, kacag. Ha egy közönséges halandó ne­vet: ebben nincs semmi rendkívüli. De Garbo nevet! Garbo és ismét Garbó neve tűnik elénk a filmmel kapcsolatban. Pedig a film Garbó nélkül is szenzációja lenne az évadnak. Hal­latlanul mulatságos, szellemes szatíra. (Nagypénteken nincs előadás! Nagyszom­baton 7 és 9 órakor van előadás).

Next

/
Oldalképek
Tartalom