Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-02 / 74. szám

XXV. évfolyam. 74. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1942. április 2. CSÜTÖRTÖK. ■ 4 MEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután. 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: IBriaegerazeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC \ Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 A Postatakarékpénztár! csekkszámla: .49.368» ■ Hirdetések díjszabás szerint. ______ Go lgota Nagypénteken a bánat komoly redőket von az arcokra, ami napjainkban nem is olyan feltűnő. Golgotás utakat megtanultunk járni, de a kereszt-terhes liláink mégsem olyan fel- emelők, mint a keresztéit. Nincs idealizmus a mi sóhajainkban, mert a jajkiáltásunk emberi motívumokat érint csu­pán. Az első Nagypéntek keresztéitja pedig irányelvül szolgálhatna az élet derekas küz­delmeihez, mert a Mester szem edése és gya­lázata a bűnbánat hirdetése volt. A mai szenvedések nem méltók az övé­hez, mert sok bennük a csüggedés és re­ménytelenség. Vannak áldozatos lelkek manap­ság is, nem tagadjuk-, de azok küzdelme nem is anyagiak tömkelegéből tevődik össze. A martír sorshoz martír erények ille­nek, amelyek nem önzésből, hanem ideális lélekből születnek. A mi keresztűtunk magán viseli a bün­tetés és bűnhődés jellegét, mert okot szolgál­tatunk mai felfogásainkban és cselekedeteink­ben erre. Az elhagyott ösvényeken bolyongunk mindig — noha a kegyelemteljes élet útjel­zőjét Nagypénteken mégis felismerjük. Krisztus-nélküli életben erények nélkül nincs öröm és célhozjutás, mert Ővele tud csak biztos utakon haladni a világ. Izzó szerétéiből árad a Golgota minden szava és cselekedete, mert az emberi gonosz­ság szörnyű kéjelgésében is imádságra és meg­bocsátásra tanít a kereszten függő Megváltó. Alá hol van meg ez az érzés az embe­rekben? Hisz gyűlölni — letiporni — bilin­csekbe verni minden igazságot: ez a jelszava az emberiségnek. Golgotát járunk és ezért vagyunk búsak, kétségbeejtően lehangoltak mindnyájan, pe­dig a szenvedések gyötrelmeiből a legszebb élethivatás domborodott ki az első Nagypén­teken. Magunkra keli találnunk a tövises élet ne­héz óráiban újra, hogy a Nagypéntek csak figyelmeztessen bennünket a gyötrebnes élet kínjaira, ne pedig reménytelen sorsunk meg­pecsételje legyen. Igen, mert az igazi élet gyöngyei fakad­tak az első Nagypéntek szenvedő gyötrelmei­értünk meghalt Krisztusban, hogy halá­lából fakadjon a természetfölötti élet való- saga, nem csupán a vágya. A kereszt tehát útmutatás és a szebb1 elet-törekvés útjelzője a föld vándorainak, amely csalhatatlan biztonsággal váltja valóra az emberiség minden vágyát. Akik azci t busák es szomorúak ma, Nagy­pénteken, mert életük még igen távol esik a krisztusi ideál megközelítéséhez, ezeknek a bűnbánatából még lesz kibontakozás az igazi krisztusi élet megszerzésére és követésére, akik csak reménytelen emberi érzésekből csa­lódottságukban, szokástól bánatosak csupán, _ azo k nem tudnak Szent Pállal érezni és gon­dolkodni a kereszt szellemében. Pedig a Nagy­péntek tanítása ez ma is: »Távol legyen tő­lünk másban dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében!« Ht A szovjet tavasszal ismeretlen német fegyverekkel és harcmodorral kerlll szemben Német katonai helyen a Szovjet irtózatos erőfeszítéseit, hogy halálos csapást mérjen a hadseregre, ezzel az egyetlen jelzővel jellemzi március 31-én, az olvadás megindulásakor: Eredmény telén. A Szovjet állítólagos sikereivel kapcso­latban megállapítják német katonai helyen, hogy ezzel az ellenség épen úgy elszámítjal magát, mintha feltételezné azt, hogy tavasz- szal ugyanazokkal a német fegyverekkel ég , ugyanazzal a harcmodorral fog szembenállnf, J mint amelyeket az elmúlt ‘'éviién kitapasztal­hatott. Szíriában sem népszerűek az angolok Szíriái forrásból származó isztanbuli hí­rek szerint a megszállt Szíriában egyre job­ban kiéleződik az ellentét az angolok és a De Gaulle hívei között. A »Rosto del Carlino« je­lentése szerint maga De Gaulle is tiltakozott! az ellen, hogy az angolok beavatkozzanak Szí­ria helügyeibe. A Szíriái és libanoni lakosság körében sem az angolok, sem De Gaulle hí­vei nem népszerűek. Bei-útban Collet táborno­kot az utcán kifütyülték es azt kiabálták utána, hogy »megvásárolható áruló«. A francia pap­ság és a szerzetesrendek határozottan a De Gaulle-íéle mozgalom ellen fordultak. Ennek következtében néhány jezsuita és mahonnista szerzetest internáltak. Szíria és Libanon la­kosságának ellenséges magatartását még fo­kozza a gazdasági válság, amelyet az angolok és degaiillisták nem képesek megszüntetni.' Szíria új urai semmit sem tesznek a lakos­ság sorsának megjavítására. India és az angol birodalom Sir Strafford Cripps újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy India sohasem válhat ki teljesen az angol birodalom kötelékéből. A továbbiakban kijelentette, hogy Angliának kell mindig vezetnie Indiát. - Nehru kifogásai az angolok indiai tervével szemben főképen a következő két ponton alakulnak: 1. A tervbevett törvényhozó testületnél az indiai államoknak, azaz az önálló 1110131' fejedelemségeknek több befolyást engednek, mint amennyi lakosaik számaránya szerint megilletné azokat, tekintve, hogy India lakos­ságának csupán 25 százaléka él ezekben a fe­jedelemségekben. Jf 2. Lehetetlen a hindu népet az ország) védelmére komoly harcra ösztönözni, ha nem a nemzeti párt veszi át egyedül a vezetést. (Genf). Mint egy amerikai hírszolgálati iroda Uj-Delhiből jelenti, a pánindiai kon­gresszus tagjainak többsége úgy döntött, hogy szembehelyezkedik Cripps javaslatainak elfo­gadásával. Közel tizenötmillió lakosa van Magyarországnak A »Magyar Statisztikai Szemle« legutóbbi száma közli az 1941. évi népmozgalom előze­tes eredményeit. Népesedési mérlegünk szerint az 1940. évhez viszonyítva a házas­ságkötések számának erős emelkedé­sét mutatja. Ezzel szemben 1941. évi népesedésünk fáj­dalmas eredménye a születések számának csök­kenése volt. A trianoni területen 1940-ben 178.216 volt az élveszületések száma, ezer lélekre számítva 19.5, 1941-ben már jcsak 171.976, ezer lélekre számítva 18.4. 1941 jú­liusától kezdve azonban születéscsökkenésről már nem lehet beszélni, sőt a júliustól decemberig terjedő idő­szakban, az előző évhez mérten 676 főnyi születésszaporulat jelentkezik. Rendkívül örvendetes javulásról számolnak be j halálozási adataink. Magyarországon még sohasem jegyezhettek fel olyan ked­vező halálozási eredményeket, mint 1941-ben. 1940- ben 131.092 volt az összes halálozások ™a’ ezer leJeJűre számítva 14.3, 1941-ben 122.y«0, ezer leiekre számítva 13.2. A leg­nagyobb mértékben csecsemőhalálozásunk ja­vult. Száz elveszülöttre 1932-ben még 18.6! aluíi halott Mott, 1940-ben 13.4, 1941- ben 11.7. Ha országrészek szerint vizsgáljuk a nép­mozgalmi adatokat, megállapíthatjuk, hogy a házasságkötések arányszáma a Du­nántúl Dombosvidékén volt a leg­rosszabb, a Duna—Tisza közén és Erdélyben a legjobb. Az él\ eszületesek aranya a Duna—Tisza kö- eÚH a leggyengébb. Erdélyben és Kárpát.al-

Next

/
Oldalképek
Tartalom