Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-05-09 / 104. szám

4. Z AL AMEG YE I ÚJSÁG 1942. május 9. Szumátra, az európai Ültetvények Mekkája Régen, amikor még nem voltak gőzhajók és a bátor kereskedők vitorlásokkal szelték! át a tengereket, sok függött a széltől. Mivel pedig nem a hajósok, hanem a szél írta elő az átirányít, sokszor előfordult, hogy egyes földrészek a rossz szélviszonyok miatt gyar­matosított területek közvetlen szomszédságá­ban is évszázadokon keresztül szűzies érin­tetlenségben maradtak. így történt Szumátrával is. A sziget kö­rül tomboló viharok annyira megnehezítették a Malakka-szoroson való közlekedést, hogy a vitorlások, ha Jáva északi partját akarták el­érni, kénytelenek voltak a könnyebb és ve­szélytelenebb átkelést biztosító Szunda-szo­roson átkelni. Mikor aztán a gőzhajó is meg­jelent, a helyzet egy csapásra megváltozott. A kelet felől haladó hajók most már a veszé­lyes Malakka-szorosba is bemerészkedtek és természetesen a szigetet sem kerülték el. Az első hajókkal megérkezett az ültetvényeseid és bátor vállalkozók serege is, az első nehéz evek úttörő munkája után pedig elérkezett az a nap is, amikor először töltötték gépek! a sziget értékes terményeit a világ minden részébe induló hajók gyomrába, ötven év alatt Szumátra érintetlen keleti partvidéke a világ leggazdagabb földrésze lett. A háború előtt alig akadt teherhajó, amely Kelet-Azsia felé haladtában Belawan Deliben Id ne kötött volna. Hiszen itt várt elszállí­tásra Kelet-Szumátra dohánya, teája, kaucsuk- és pálmaolaja. Éjjel-nappal hajók jöttek, ha­jók mentek, bőgtek a szirénák, csikorogtak* az emelődaruk. Titokzatos és leírhatatlan se- rénységről tanúskodó légkör nehezedett erre az óriáskikötőre, amely a világ minden ha­jósa előtt fogalom volt. Igen, fogalom, de bem a szórakozási lehetőségek, hanem a munka fogalma. Maga Belawan Deli, ahogy mondani szok­ták, sivár »fészek«. De az innen kiinduló ki­tűnő autóúton eljuthatunk Medanba, a tulaj- donképeni fővárosba is. Aki Szumátrára egyszer már eljutott, azelőtt a világért sem mulasztotta volna el, hogy a volt kormány székhelyén is látogatást tegyen. De aki vi­lágvárost várt, megérkezte után csak csaló­dással lett gazdagabb. Ha a parttól körülbe­lül 25 kilométerre elterülő városban a mosék karcsú minarettjei és a szultáni palota nem figyelmeztették volna a látogatót arra, hogy milyen messze v^n Európától, nyugodtan va­lahol Hollandiában gondolhatta magát. A vá­ros kényelmes külseje és egész légköre azon­ban csakhamar észrevetetik, hogy Belawan Deli mesés gazdagságú területen fekszik. Nem hiába nevezik a szigetet az ültet­vényesek Mekkájának, Belawan Deli kaucsuk- és dohányközpont. Legnevezetesebb a Deli­kerület, ahol a híres Deli-dohányt aratják. Bár a tf bbi területek nagyobb hozamúak, ter­mésük minősége mégsem vetekedhetik a Deli-dohánnyal. Kelet-Szumátra fellendülése tulajdonké­pen az első, Deliben aratott dohánnyal kez­dődött. A dohány egyeduralma kerek 40 esz­tendeig tartott, íymtán már a kaucsukkal kel­Pundák, ill rendelésre mérték után. Alak itások, bélelés és gallérozások legolcsóbban I ifj. L A KI SÁNDOR r szücsmesternél 1-. - - I Zalaegerszeg Bethlen Qábor u.5. lett megosztania a dicsőséget. A röviddel a századforduló előtt létesített kaucsukültctvé- nyek olyan nagyszerű eredményt hoztak, hogy Szumátra keleti partvidéke nemsokára a vi­lág össztermelésének egyötödét szolgáltatta. Szumátra gazdagságát csak statisztikai adatokkal mérhetjük fel. 1936-ban Belawan keresztül kaucsuk 37, dohány 30, növényi olajok és zsírok 25, petróleum 12, tea pedig i majdnem 7 millió holland forint értékben ke- I rült kivitelre, de még ez sem minden. Szu­mátra mezőgazdaságának a hollandok még sok más kincset is köszönhettek, gondolunk csak a kávéra és a szizálra. A japánok diadalmas előnyomulása azon­ban más neveket is emlékezetünkbe idéz. Itt A helytelen eljárások kiküszöbölése ér­dekében tisztázták azt a mostanában gya­korta felvetődő kérdést, hogy a katonai szol­gálatra bevonult alkalmazottat az OTI-nál ki kell-e jelenteni? Különösen a kisipari munka­adók közül sokan a kérdést úgy értelmezték eddig, hogy a katonai szolgálatra behívott se­gédet továbbra is szolgálatban állónak kell te­kinteni, tehát a társadalombiztosítási kötele­zettségnek is megmarad a folytonossága. Ez­zel szemben a helyes értelmezés az. hogy a katonai szolgálatra bevonult alkal­mazottat az OTI-nál rendes kije­lentőlapon ki kell jelenteni és a megjegyzés rovatban fel kell tün­tetni, hogy! a biztosított katonai szol­gálatra való behívás következtében »A bolsevisták, Bene3 és mi«. — Ez a címe annak a könyvnek, amelyről Prága éle­tének nagy csendjében ma mindenki beszél. A könyv szerzője Vladimir Krychtalek, a leg­első cseh újságírók egyike, a Beneshez egy­kor közel álló »Lidove Noviny«, majd az agrárpárti »Venkov« hajdani külpolitikai szer­kesztője, akinek így a dolog természete sze­rint kitűnő kapcsolatai voltak a cseh kor­mánykörök felé, beavatták terveikbe, utaz­tatták, ami által sok függöny mögötti játék­nak lett szemtanúja. Krychtalek hosszabb időt töltött Moszk­vában is, ahova Benesék azzal az utasítás­sal küldték, hogy újságírói munkájával és személyesen is dolgozzék -azért, hogy Cseh­szlovákia és a Szovjet között minél szoro­sabb kapcsolat szövődjék. Itt szerzett tapasz­talatait írja le most a fent említett könyv­ben, rámutatva a cseh külpolitika szörnyű! baklövéseire, amelyekre ő már akkor rádöb­bent, de egészen hiába hívta fel azokra az il­letékes kormánykörök figyelmét. Oláh György kitűnő folyóirata, az »Egye­dül vagyunk« legutóbbi számában több rész­letet közöl Krychtalek könyvéből, amelyek közül különösen azok érdekesek ma. évek távlatából, amelyek Benes 1935-ös moszkvai útjáról és az azt követő elnökválasztásról, majd az 1938-as és 1939-es drámai esemé­nyekről szólnak. íme néhány részlet a cseh újságíró rendkívül érdekes könyvéből. Benesné és Vorosilov úr. — 1935 tavaszán jött Benes Moszkvába, hogy aláírja a Szovjettel a szövetségi pak­van például Palembang, ahonnan évente át­lag 50 millió holland forint értékű ásványolaj került kivitelre, Atjeh és Djambi, ahol ugyan­csak olajat szivattyúznak a földből; azutárf pedig Banka és Billiton szigetek gazdag cin­bányákkal. Szumátra ezenkívül gyógyárúkati és fűszereket is exportál, s hogy a kiviteli jegyzék teljes legyen, meg kell még említe­nünk a bár kisebb, de mégsem jelentéktelen kőszén-, kén-, mészkő- és foszfátkivitelt is. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy a í—8 milliós lakosság főtáplálékát képező rizs is maradéktalanul megterem a szigeten. Ha meggondoljuk, h^gy Szumátra 85 szá­zaléka még őserdő, ki nem kutatott, föl nem fedezett s ki tudja, milyen kincseket és titko­kat rejtő terület, primitív benszülött törzsek­kel, megértjük Japánt. A kincses szigeten nagy munka v ár még emberre, ásóra, kapára egyaránt és ez az őserejű, ki nem használt} föld bő áldással jutalmaz meg minden mun­kát. K—y L—a. hagyta el munkahelyet. A katonai szolgálatot teljesítő biztosítottnak! hozzátartozói az OTI által nyújtandó szol­gáltatást hat hónapig vehetik igénybe az eset­ben, ha a bevonult munkás a bevonulást meg­előző egy évből legalább hat hónapig volt biztosított. Három hónapig igényjogosult a bevonult alkalmazott hozzátartozója akkor, ha a hadba^ vonult a bevonulást megelőző hat hónapból két hónapig volt biztosítva. A bevonult alkalmazott érdekei el­len cselekszik az a munkaadó, aki elmulasztja az OTI-nál bejelenteni, hogy az illető alkalmazott katonai szolgálatot teljesít. tumot. Látogatását a legapróbb részletekig kidolgozták Moszkvában. Moszkvai látoga­tásának fénypontja Sztálinnál való tárgya­lása volt. Litvinov is jelen volt a beszélge-' tésnél. ö mondta nekem ezzel a látogatással kapcsolatban: Az önök minisztere, mondott el később Umansky nekem egyet-mást, sok­kal jobb benyomást keltett itt, mint Eden és Laval. Laval öreg róka, mindenből hasznot { akar húzni. Ami pedig Edent illeti, semmit sem lehetett megbeszélni vele, mert mindig arra hivatkozott, hogy nincs elegendő felha­talmazása a tárgyalásra. Személyileg Eden is igen jól tetszett Sztálinnak és a szovjet poli­tikusoknak. — Benes moszkv ai útjának volt egy »ked­ves« epizódja is. Benessel tartott felesége* Áldozás! fátyol és koszorú nagy választékban Horváth Jenő divatáruüzletében A bevonult alkalmazottat az OTI-nál ki kell jelenteni A bolsevisták ós Benes Egy cseh újságíró érdekes leleplezései Benes és Moszkva összeköttetéseiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom