Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-09 / 104. szám
4. Z AL AMEG YE I ÚJSÁG 1942. május 9. Szumátra, az európai Ültetvények Mekkája Régen, amikor még nem voltak gőzhajók és a bátor kereskedők vitorlásokkal szelték! át a tengereket, sok függött a széltől. Mivel pedig nem a hajósok, hanem a szél írta elő az átirányít, sokszor előfordult, hogy egyes földrészek a rossz szélviszonyok miatt gyarmatosított területek közvetlen szomszédságában is évszázadokon keresztül szűzies érintetlenségben maradtak. így történt Szumátrával is. A sziget körül tomboló viharok annyira megnehezítették a Malakka-szoroson való közlekedést, hogy a vitorlások, ha Jáva északi partját akarták elérni, kénytelenek voltak a könnyebb és veszélytelenebb átkelést biztosító Szunda-szoroson átkelni. Mikor aztán a gőzhajó is megjelent, a helyzet egy csapásra megváltozott. A kelet felől haladó hajók most már a veszélyes Malakka-szorosba is bemerészkedtek és természetesen a szigetet sem kerülték el. Az első hajókkal megérkezett az ültetvényeseid és bátor vállalkozók serege is, az első nehéz evek úttörő munkája után pedig elérkezett az a nap is, amikor először töltötték gépek! a sziget értékes terményeit a világ minden részébe induló hajók gyomrába, ötven év alatt Szumátra érintetlen keleti partvidéke a világ leggazdagabb földrésze lett. A háború előtt alig akadt teherhajó, amely Kelet-Azsia felé haladtában Belawan Deliben Id ne kötött volna. Hiszen itt várt elszállításra Kelet-Szumátra dohánya, teája, kaucsuk- és pálmaolaja. Éjjel-nappal hajók jöttek, hajók mentek, bőgtek a szirénák, csikorogtak* az emelődaruk. Titokzatos és leírhatatlan se- rénységről tanúskodó légkör nehezedett erre az óriáskikötőre, amely a világ minden hajósa előtt fogalom volt. Igen, fogalom, de bem a szórakozási lehetőségek, hanem a munka fogalma. Maga Belawan Deli, ahogy mondani szokták, sivár »fészek«. De az innen kiinduló kitűnő autóúton eljuthatunk Medanba, a tulaj- donképeni fővárosba is. Aki Szumátrára egyszer már eljutott, azelőtt a világért sem mulasztotta volna el, hogy a volt kormány székhelyén is látogatást tegyen. De aki világvárost várt, megérkezte után csak csalódással lett gazdagabb. Ha a parttól körülbelül 25 kilométerre elterülő városban a mosék karcsú minarettjei és a szultáni palota nem figyelmeztették volna a látogatót arra, hogy milyen messze v^n Európától, nyugodtan valahol Hollandiában gondolhatta magát. A város kényelmes külseje és egész légköre azonban csakhamar észrevetetik, hogy Belawan Deli mesés gazdagságú területen fekszik. Nem hiába nevezik a szigetet az ültetvényesek Mekkájának, Belawan Deli kaucsuk- és dohányközpont. Legnevezetesebb a Delikerület, ahol a híres Deli-dohányt aratják. Bár a tf bbi területek nagyobb hozamúak, termésük minősége mégsem vetekedhetik a Deli-dohánnyal. Kelet-Szumátra fellendülése tulajdonképen az első, Deliben aratott dohánnyal kezdődött. A dohány egyeduralma kerek 40 esztendeig tartott, íymtán már a kaucsukkal kelPundák, ill rendelésre mérték után. Alak itások, bélelés és gallérozások legolcsóbban I ifj. L A KI SÁNDOR r szücsmesternél 1-. - - I Zalaegerszeg Bethlen Qábor u.5. lett megosztania a dicsőséget. A röviddel a századforduló előtt létesített kaucsukültctvé- nyek olyan nagyszerű eredményt hoztak, hogy Szumátra keleti partvidéke nemsokára a világ össztermelésének egyötödét szolgáltatta. Szumátra gazdagságát csak statisztikai adatokkal mérhetjük fel. 1936-ban Belawan keresztül kaucsuk 37, dohány 30, növényi olajok és zsírok 25, petróleum 12, tea pedig i majdnem 7 millió holland forint értékben ke- I rült kivitelre, de még ez sem minden. Szumátra mezőgazdaságának a hollandok még sok más kincset is köszönhettek, gondolunk csak a kávéra és a szizálra. A japánok diadalmas előnyomulása azonban más neveket is emlékezetünkbe idéz. Itt A helytelen eljárások kiküszöbölése érdekében tisztázták azt a mostanában gyakorta felvetődő kérdést, hogy a katonai szolgálatra bevonult alkalmazottat az OTI-nál ki kell-e jelenteni? Különösen a kisipari munkaadók közül sokan a kérdést úgy értelmezték eddig, hogy a katonai szolgálatra behívott segédet továbbra is szolgálatban állónak kell tekinteni, tehát a társadalombiztosítási kötelezettségnek is megmarad a folytonossága. Ezzel szemben a helyes értelmezés az. hogy a katonai szolgálatra bevonult alkalmazottat az OTI-nál rendes kijelentőlapon ki kell jelenteni és a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy! a biztosított katonai szolgálatra való behívás következtében »A bolsevisták, Bene3 és mi«. — Ez a címe annak a könyvnek, amelyről Prága életének nagy csendjében ma mindenki beszél. A könyv szerzője Vladimir Krychtalek, a legelső cseh újságírók egyike, a Beneshez egykor közel álló »Lidove Noviny«, majd az agrárpárti »Venkov« hajdani külpolitikai szerkesztője, akinek így a dolog természete szerint kitűnő kapcsolatai voltak a cseh kormánykörök felé, beavatták terveikbe, utaztatták, ami által sok függöny mögötti játéknak lett szemtanúja. Krychtalek hosszabb időt töltött Moszkvában is, ahova Benesék azzal az utasítással küldték, hogy újságírói munkájával és személyesen is dolgozzék -azért, hogy Csehszlovákia és a Szovjet között minél szorosabb kapcsolat szövődjék. Itt szerzett tapasztalatait írja le most a fent említett könyvben, rámutatva a cseh külpolitika szörnyű! baklövéseire, amelyekre ő már akkor rádöbbent, de egészen hiába hívta fel azokra az illetékes kormánykörök figyelmét. Oláh György kitűnő folyóirata, az »Egyedül vagyunk« legutóbbi számában több részletet közöl Krychtalek könyvéből, amelyek közül különösen azok érdekesek ma. évek távlatából, amelyek Benes 1935-ös moszkvai útjáról és az azt követő elnökválasztásról, majd az 1938-as és 1939-es drámai eseményekről szólnak. íme néhány részlet a cseh újságíró rendkívül érdekes könyvéből. Benesné és Vorosilov úr. — 1935 tavaszán jött Benes Moszkvába, hogy aláírja a Szovjettel a szövetségi pakvan például Palembang, ahonnan évente átlag 50 millió holland forint értékű ásványolaj került kivitelre, Atjeh és Djambi, ahol ugyancsak olajat szivattyúznak a földből; azutárf pedig Banka és Billiton szigetek gazdag cinbányákkal. Szumátra ezenkívül gyógyárúkati és fűszereket is exportál, s hogy a kiviteli jegyzék teljes legyen, meg kell még említenünk a bár kisebb, de mégsem jelentéktelen kőszén-, kén-, mészkő- és foszfátkivitelt is. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy a í—8 milliós lakosság főtáplálékát képező rizs is maradéktalanul megterem a szigeten. Ha meggondoljuk, h^gy Szumátra 85 százaléka még őserdő, ki nem kutatott, föl nem fedezett s ki tudja, milyen kincseket és titkokat rejtő terület, primitív benszülött törzsekkel, megértjük Japánt. A kincses szigeten nagy munka v ár még emberre, ásóra, kapára egyaránt és ez az őserejű, ki nem használt} föld bő áldással jutalmaz meg minden munkát. K—y L—a. hagyta el munkahelyet. A katonai szolgálatot teljesítő biztosítottnak! hozzátartozói az OTI által nyújtandó szolgáltatást hat hónapig vehetik igénybe az esetben, ha a bevonult munkás a bevonulást megelőző egy évből legalább hat hónapig volt biztosított. Három hónapig igényjogosult a bevonult alkalmazott hozzátartozója akkor, ha a hadba^ vonult a bevonulást megelőző hat hónapból két hónapig volt biztosítva. A bevonult alkalmazott érdekei ellen cselekszik az a munkaadó, aki elmulasztja az OTI-nál bejelenteni, hogy az illető alkalmazott katonai szolgálatot teljesít. tumot. Látogatását a legapróbb részletekig kidolgozták Moszkvában. Moszkvai látogatásának fénypontja Sztálinnál való tárgyalása volt. Litvinov is jelen volt a beszélge-' tésnél. ö mondta nekem ezzel a látogatással kapcsolatban: Az önök minisztere, mondott el később Umansky nekem egyet-mást, sokkal jobb benyomást keltett itt, mint Eden és Laval. Laval öreg róka, mindenből hasznot { akar húzni. Ami pedig Edent illeti, semmit sem lehetett megbeszélni vele, mert mindig arra hivatkozott, hogy nincs elegendő felhatalmazása a tárgyalásra. Személyileg Eden is igen jól tetszett Sztálinnak és a szovjet politikusoknak. — Benes moszkv ai útjának volt egy »kedves« epizódja is. Benessel tartott felesége* Áldozás! fátyol és koszorú nagy választékban Horváth Jenő divatáruüzletében A bevonult alkalmazottat az OTI-nál ki kell jelenteni A bolsevisták ós Benes Egy cseh újságíró érdekes leleplezései Benes és Moszkva összeköttetéseiről