Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-05-09 / 104. szám

1942. május 9. ZALAMfiGYEI ÚJSÁG 5. Hanna asszony, akiről közismert egyéb­ként, milyen befolyása volt urára. Hanna asszony előre kikötötte, hogy a moszkvai esehszlovik követség vacsoráján Vorosilov marsall mellett ákar ülni. Természetes, hogy Vorosilov mellé ült, bár ez eleinte szabadko­zott, nem akart megjelenni a banketten. Né­hány nappal azelőtt halt meg ugyanis jóba­rátja, a török követ, akit Vorosilov Bugyen- mivel együtt agyonitatott... Hogyan vették rá végül is Vorosilovot a részvételre, rábe­széléssel, vagy fenyegetéssel-e, mellékes, fon­tos, hogy eleget kellett tennie Hanna asszony szeszélyének... Az Archandelszk-várban lévő állami múzeum megtekintésénél platinagyű- rűt ajándékoztak Benesné asszonynak, gyé­mántkő volt benne. Közvetlenül Benes láto­gatása előtt egy másik államférfiú járt Moszk­vában, aki leányát is magával hozta. Ez is egy gyémántköves platinagyűrűt kapott, Hanna asszony gyűrűjének pontos mását. Midőn ez az államférfiú leányával együtt visszatért ha­zájába, eladták a gyűrűt s árát a Vöröske­resztnek juttatták. 1,200.000 koronányi ösz- szeg volt. Benesné azonban megtartotta ma­gának a gyűrűt... Sztálin csinált elnököt Benesből. — Benes nagyon elégedett volt moszkvai látogatásával. Megígérte, hogy Csehszlová­kia nem Franciaország, hanem Moszkva sze­rint irányítja politikáját. Moszkvában viszont megígérték neki, hogy köztársasági elnökké választását támogatják. Emlékezetes, hogy Masaryk akkoriban már súlyos beteg volt, a helyzetet azonban titokban tartották. Benes moszkvai útja után azonnal hozzáfogtak le­mondásának előkészítésére. Benes magára vál­lalta, hogy beszél Masarykkal, lemondatja az­zal, hogy őt, Benest ajánlja utódjául. Ami a lemondást illeti, Masaryk gondolkodási időt kért. A másik dolgot azonban elutasította« Akkor először jelentette ki Bencs, hogy az ő megválasztásától . »függ az állam biztonsága«, az Oroszor­szággal kötött paktum ugyanis le­hetőséget ad Moszkvának arra, hogy segítsen, vagy ne. Moszkvában pedig csak Benesben bíznak s csak akkor segítenek, ha Benes lesz az elnök. Ugyanerről tárgyalt Benes Hodzsával a vá­lasztás előestéjén s ezt más politikusokkal is közölték. A Szovjet követe, Alexandrov­sky, Benes állításait teljes mértékben meg­erősítette úgy Masaryknak, mint Hodzsának. Masaryk, gondolván, hogy az állam létét biz­tosítja, lemondott és Benest ajánlotta utódjául. Pedig Ostrovsky, a Szovjet akkori romá­niai követe már akkor így magyarázta a Szovjet által vállalt kötelezettségeket Krych- taleknek: »Ha a Szovjetet megtámadják, Fran­ciaország és a csehek segítségére jön­nek. Ha Franciaországot és a csehe­VWAWWWWWWWWWWWWWWW FIGYELEM I =á ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > ÜSS 1 R J K 0) 1 c ARANY J.-U.28. jp ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag-, szén- és íüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szíves pártfogását. TELEFON 1—69 SZ, két támadják meg, várni fognak. Ki­tör a nagyhatalmak háborúja s mi lenyeljük végül a győzőt és a legyő­ző ttet is.« Mikor Krychtalek egy alkalommal Benes- nek elismételte Ostrovsky szavait, orrhan­gon, mint általában beszélni szokott, ezt vá­laszolta neki: »S én biztosítom önt, hogy ha Franciaország nem is teljesítené kötelezett­ségét, Moszkva akkor is segítségünkre jön­ne«. — Megkérdeztem, miért? — Azért, — felelte —, mert Moszkvában tudják, hogy aki Prágában van, Közép-Európában van. Moszk­vának fontos érdeke Prága. Nemrégiben meg­kérdeztem Litvinovtól, hogy Moszkva nem fordítja-e figyelmét Ázsia felé s nem hanya­golja-e el európai érdekeit. Azt válaszolta, hogy Oroszországnak, mint nagyhatalomnak, meg kell vetnie lábát Közép-Európában. Erre én ezt feleltem neki: Vous y etes, quand vous etes á Prague. — De elnök úr, vetettem el­len, mégis csak nem egy normális államról van szó. Itt van a bolsevizmus, mi legyen ezzel? — Láthatóan lehangolódott: — Ezzel is számolunk, — mondotta — és otthagyott. Benes »szövetségesei«. 1938 júniusában két francia képviselő járt Prágában : Coquillaud és Clarmont Tomere. Szereplésükről kevesen tudnak. Krychtalelc- nek így ismertették: , »Megmondjuk hát, a francia kormány feje, Dalaclier űr azzal bízott meg minket (megbízatásunkról a francia köztársaság elnöke és a vezérkar is tud), hogy mondjuk meg Benes és Hodzsa uraknak, hogy, ha most összeütközésre kerülne sor Németország és Csehszlovákia között, Franciaország nem se­gíthet önöknek. Mindkét úrnak, Benesnek és Hodzsának is megtettük ezt a kij elentést«. Benes hát tudta, hogy Franciaország nem segíthet. Mégis, kiben bízott? Csak a Komintern segítségére számít­hatott. A végzetes napon éjjel felkeltették Benest,, kihúzták az ágyból s az angol és a francia követ felolvasta neki a müncheni döntés ha­tározatát s csatolta Franciaország és Angliai ultimátumát. Benes minisztertanácsot hívott össze. Syrovy generális Beneshez fordult : »Lelkiismeretére és felelősségére, elnök úr, biztosíthat nekem legalább egy szövetségest?« Benes frázissal felelt: »Egészen természetes, Franciaország mégis csak segít, ka kitör a háború, Angliának is be kell majd lépnie. S itt van Moszkva«. Syrovy félbeszakította: »Elnök úr, biztosít egyetlen szövetségest leg­alább?, igen, vagy nem?« — Benes, sokára rá, sápadtan válaszolt: »Nem«. — »Akkor hát, — feleli Syrovy, — én nem viszem vágóhídra a mi fia­inkat«. Benes felhívta Moszkvát. Sztálinnál akart be­szélni. Meg akarta tudni, számíthat-e Moszkva segítségére, ha a Szovjet kötelékébe tartozó kommunista államnak nyilvánítja Csehszlová­kiát. Sztálin helyett azonban Litvinov kö­zölte, hogy Moszkvának nem érdeke ez a megoldás. Varsóban kihallgatták a beszélge­tést és lemezre vették. A lemezt később be­mutatták Párisban és Varsónak ezzel vala­mivel szorosabbak lettek francia kapcsolatai. Benes utolsó terve is meghiúsult tehát. Hozzátartozik még a történethez egy epi­zód a müncheni konferenciáról, amelyet ugyancsak Krychtalek könyvében olvasunk. Anglia megbízottja, Chamberlain, a cseh­szlovák követ, Mastny arcába ásított, amikor az a döntés részletei iránt érdeklődött. Af titkárhoz, Wilsonhoz utasította. A szálló hali­jában jelenlévő németek felszólították Wil- sont, hogy közölje a csehekkel a döntés rész­leteit. Wilson válasza ez volt: »Uraim, holmi csehek miatt nem zavarjuk meg most a szó­rakozásunkat ?« • • » Benes pedig néhány nap múlva hét. sú­lyosan megrakott kofferrel elindulhatott Ang­lia, majd Amerika felé. Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész női kabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás Alsólendva A név első része, az »Alsó« nem szorul magyarázatra. A »lendva« szó annál inkább. — Schüne- m,ann s yele a német írók a német Lindbach' = Hárspatakból származtatják. Miért lenne épen Ilárspatak, nem tudom. Hiszen a Lendva folyó mellett nincs, vagy csak igen kevés hársfa áll. Alsólendva környékén meg épen még talán mutatóba sem sok akad. Mert a hársfa sem az erős kötött, agyagos földet, sem a mocsaras, vizenyősét nem szereti. Már pedig Alsólendva környéke, valamint a Lendv a folyó melléke ilyen. A szó magyar eredetű. Az Ikva, Csáva és Lendva régi magyar folyónevek. A szó végén levő »va« szócska első pillanatra szlá- vosnak látszik. De nem az. Hanem ősrégi finn-ugor szó, amelynek jelentését magyarul ma már nem tudjuk. A »va« szó zűrjén nyel­ven vizet, folyót jelent, valószínű, hogy a ma­gyarban is ezt jelentette. Tehát »Lendva =* Lend-víz« lenne. A három említett folyónév közül az Ik- vát ma is értjük. Az Ikva első »ik« szava az ősi magyar nyelvben szentet jelentett. Tehát Ikva annyi, mint Szent-víz, Szent-folyó. S tényleg az Ikva folyó mellett találjuk Sop­ron megyében Hegyző, azaz Szentkő falut, (Ik, lg, így, Egy = Szent.) A Csáva és a Lendva is ilyen összetett szó, de ezek első tagját ma már nem értjük. A Csáva emléke nem veszett el, sőt közmondá­sainkban mint közfőnév fordul elő. »Csávába kerül valaki«. A csáva közfőnév minőségében is vizet, mégpedig megláboIhatatlan, süppe- dékes, veszélyes vizet jelent. A három közül a legkevésbé értjük a Lendva nevet. A zűrjének és a vogulok föld­jén ma is találunk nem egy »v a« szóvégződésül folyónevet, hol is a »va« folyót jelent. Igyj As-va, Kol-va — Hal-folvó. Sőt a zűrjének! földjén még ma is van egy Lem-va folyó. Ere­detileg ez is Lemva lehetett s kicsinységéért tették a »d« kicsinyítő képzőt a végére. Azaz a Lendva magyarázatáért nem kell más nyelvhez folyamodnunk. A magyar nyelv ­ben is megtaláljuk megoldását. Egyszerűen tehát a Lend vízét, azaz a kis Len vázét je­lenti a Lendva név. (V. ö. Polány István: A földrajzi nevek bizonysága Nyugatmagyarország magyar mi­volta mellett. Vasi Szemle 1936. évf. 166. lap.) Egyed Ferenc. Hírek Máltából Hivatalosan közük, hogy áprilisban Máltai szigetén a bombázások következtében 297 pol­gári egyén halt meg, 320 pedig súlyosan meg­sebesült. Tavaly december elseje óta a légi­támadások 758 polgári egyén életébe kerül­tek, 881 pedig súlyosan megsebesült. Sir William Dobbie, Málta kormányzója, benyújtotta lemondását. A lemondást elfogad­ták és a szigeterőd új kormányzójává Viscount} Gortot nevezték ki. Gort eddig Gibraltár kor­mányzója volt, utódjáról még nem történt gondoskodás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom