Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-01 / 73. szám

XXV. évfolyam. 73. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1942. április 1. SZERDA. Megjelelik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és Idádé hivatal: ^rtaegerszeg, ' Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BEKBŐLY FERENC ‘ fiiíöíizetes; egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 % Postatakarékpénztára csekkszámla: 49.368« J ________Hirdetések díjszabás szerint.______ Pó fölliataflasi értéfeii mfSeanléiKeliet pusztítottak el az angol bombák Lübeokbesi A kedd reggeli német lapok igen éles han­gon fejezik ki felháborodásukat a vasárnapra virradó éjszaka Lübeck ellen intézett angol légitámadás miatt. A Völkischer Beobachter ezt írja: »A britek Lübeck elleni légitámadásokkal ismét megszaporították a német kultúra hajlé­kai eilen intézett tervszerű megrohanásaik so­rozatát. Ez a támadás késői időkig emlékezetes lesz a brit gyalázat tanú jeleként«. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint Anglia olyan kultúrszégyent vont magára, amely nem mosható le többé. Pótolhatatlan értékű építészeti műemlékeket változtattak! romhalmazzá, anélkül, hogy a támadásnak a legcsekélyebb katonai értelme lett vokia. Saint Nazaireban megmutatták az angolok, hogy nem képesek a szárazföld elleni katonai lépésre, Lü- beckben megtoldották ezt azzal, hogy viszont képesek megsemmisíteni nők és gyermekek életét és képesek lerombolni drága kultúr- kincseket. Szomorú háborús hírnév ez. Hasonlóképen ír a többi lap is. Némely újság képeket is közöl. Egy évig tilos a tánc a mezőkövesdi járásban Péterify Béla, a borsodmegyei mezőkö­vesdi járás főszolgabírója az egyházak képvi­selőit és a korcsmárosokat értekezletre hívta! össze. Az értekezleten közölte a megjelentek­kel, hogy nem tűrheti tovább, hogy járásá­ban a munkakerülés, dorbézolás és erkölcste­lenség még jobban elterjedjen. Erélyes kezek­kel vet véget ezeknek a visszaéléseknek. A munkakerülőket huszonnégy órán belül elin­dítják az internáló táborba, mert nem enged­hető, hogy ezek itthon megfertőzzék a józa­nabb elemeket is. Erélyes eljárást helyezett} kilátásba a korcsmárosok ellen is. Bejelentette; végül, hogy egv évre minden táncot és mu­latságot betiltott a járásban, míg csak meg) nem jön a fiatalság esze. Delhiből jelentik: A kongresszusi végre­hajtó bizottság tagjainak többsége szembehe­lyezkedik Gripps. javaslatai elfogadásával. Egyik kongresszusi tag a 'következőket jelen­tette ki: Egyetlen tagtársam sem hajlandó el­fogadni Gripps javaslatait abban a formájuk­ban, amelyben elénk terjesztették. Kiemelik továbbá, hogy mivel módosításról nem lehet szó, általános vélemény szerint Gripps kül­detése végétért, ha csak az angol háborúé; kormány nem hatalmazza fel további meg­beszélésekre és az eredeti tervezet megvál­toztatására. Az Exhange Telegraph jelentése szerint az angol javaslat elfogadásának kilátásai nem nagyon kedvezőek. Legfeljebb 50 százalékos elfogadásról lehel szó. A kongresszusi bizott­ság 12 tagja közül 7. az elfogadás ellen van és csak 5 mellette, Gandhi eayike Cripps javaslata leghevesebb ellenzőinek. Nehru ál- lítóan hajlandó ellen javaslatokat tenni. Az in­diai sajtóban három áramlat állapítható meg. Az egyik az elfogadás ellen, a másik mellette van, a harmadik áramlat hívei pedig azt hi­szik, hogy bizonyos ellenjavaslatokkal segí­teni lehetne a helyzeten. A fegyveres erő fe­letti ellenőrzés joga nélkül — írják a lapok — elképzelhetetlen a függetlenség. Ebben rej­lik a megegyezés legnagyobb nehézsége. Sikertelenek Gripps próbálkozásai Londonban kommunista IfclefÍÉ wirft A második arcvonal azonnali megterem­tésére irányuló követelés Londonban a st. na- zaivei meghiúsult támadási kísérlet után r ém nénink el. Ezt a tényt a legjobban bizonyítja a vasárnap esti nagy politikai tüntetés, ame­lyet a Trafalgar Squareon rendeztek. A Göte­borgs Handels och Sjöfarts Tidning londoni tudósítója a következő részleteket közli a tün­tetésről: A tér közepét a Nelson-oszlop körül Chur­chill, Roosevelt, Sztálin és Csangkájsek nagy j arcképeivel, valamint az illető államok lobo­góival díszítették fel. A sok szónok között sze­repeit O’Connor, a Daily Mirror vezércikk- írója is, aki az utóbbi időben Cassandra álnév alatt írott cikkeivel lett különösen ismertté. O’Connor beszédében főleg a kormánynak a hosszú háborúra irányuló politikáját bírálta. A népgyűlésnek erőteljes kommunista jellege volt. A svéd tudósító arról számol be, hogy sok tüntető »sarló és kalapács« jelvényt hordott kabátján. Tudnivalók a táboripaata-szolgéiatról A kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter, a honvédelmi miniszterrel egyetér­tőén hirdetményt bocsátott ki a tábori-posta­szolgálat tudnivalóiról. A hirdetmény tájékoz­tat a táboripostahivatalokhoz küldhető magán­küldeményekről. Megszabja a csomagok súly­határát (táboripostához 3 kg., haza 20 kg.) táviratok nagyságát, amelyek csak halálesetre vagy súlyos betegségre vonatkozó közlést tar­talmaznak. Értéklevelek, postautalványok 1200 pengő értékig adhatók fel. Táboripostacso­magban romló tartalmú élelmiszert, vagy tö­rékeny tárgyat feladni nem lehet. Közléseket találunk az értéklevelek és táviratok díjazásá­ról, a küldemények címzéséről. A leveleken fel kell tüntetni a címzett katonai rangját, a feladó nevét, foglalkozását, lakhelyét. A hir­detmény, amely még több más tudnivalót is tartalmaz, a postahivatalokban kifüggesztve található. Háztulajdonosok figyelmébe Egerben történt: Egy ötgyermekes csa­ládapa lakást keresett. Megtekintette a szép lakást, a pompás kertet... Milyen jó lenne itt a gyermekeknek játszani.... Dehát ily tisz­tán tartott lakást nem szoktak családoknak kiadni, ahol annyi a gyerek és e lakásra már bizonyára sok a jelentkező... tűnődött magá­ban. Szinte aggódva említette a tulajdonos­nak, hogy öt gyermeke van. A háziűr arca mo­solyra derült, »öt gyermek! — mondotta — akkor már öné is a lakás, kedves uram!«; (Egri Kát. Tud.) Hidegrefeord. . ■ Az éghajlati változások kutatása az utób­bi időkben nagy előhaladást tett. Bevezették a helyi kiima fogalmát, amelynek felülvizs­gálására megfelelő intézkedések egész sorát szervezték meg. Németország és Közép- európa. leghidegebb helyeinek néhány völgy (nem hegycsúcs) bizonyult. A Mészkőalpok néhány völgyében mérték az eddig legmé­lyebb hőmérsékletet. 1939. decemberében ugyanis itt a nulla fok alatt 52-t mutatott a hőmérő. Középeurópában szabadban sehol- sem tapasztaltak ekkora besüllyedést. 1923— 29-ben ugyanezen a helyen 51 fok Celsius} temperaturaminimumot mutatott a hőmérő. Ezeket a méréseket szeszes hőmérőkkel vé­gezték, mert a higany már alacsonyabb hő­mérsékletnél megfagyott. 1939 december 30- tól 1940 január 18-ig1 Szibéria klímáját is megcsúfoló kemény tél uralkodott ezekben a völgyekben. Hosszú heteken keresztül mí­nusz 48 fokon maradt a hőmérő. A »hideg­szigetek« sajátos jeleit abból magyarázhat­juk, hogy a zárt völgyekben lehűlt és meg­rekedt levegő nem talál kiútat. Imién magya­rázható az Alpokban sokszor magyarázható! »hőmérsékleti eltolódás«, hiszen a kegyetlen} viharoknak kitett hegycsúcsokon általában enyhébb időjárás uralkodik, mint a minden oldalról »védett völgyekben«. Minden bizony­nyal őseink is végeztek hasonló megfigyelé­seket. Uj települések kialakulásánál először) is meg kellett vizsgálniuk a hely éghajlati viszonyait. A korszerű klimakutatás modern1 eszközeivel sem lehetne alkalmasabban el­helyezni az Alpok hegyrengetegében elszórt) alpesi falvakat, mint a Mészkőalpokban ta­pasztalhatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom