Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-03-14 / 60. szám

1942. március 14. &ALÁMS8ÍSW WSÁG 5. Az új 48-ik magyar királyi osztály sorsjáték játéktere páratlan esélyeket nynjt, mert egy sorsjeggyel szerencsés esetben nyerhető] 700.000 P. Jutalom) 400.000 P. Főnyeremények: 300.000 P. IoOiOOO P. 7^.008 P> 60.000 p. 2x5o.ooo P. 2x4o.ooo P. továbbá 50.000 P. 16 á 2o,ooo P. 27 á I0.00» Pr slb. tib. Az I. oszt. sorsjegyek hivatalos ára: Nyolcad Negyed Fél Egész 3 50 P. 7 P. 14 P. 28 P. Sorsjegy az összes főelárusítóknál kapható/ Minden számnak egyenlő esélye van! postahivataloknak, nincsenek redőnyös író­iasztalai s nem látják a szokásos eligazító fel­iratokat se. De mindezekre nincs is szük­ség. A postahivatal egy régi hentesüzletben van. amelynek közepén még ott áll az egy­kori kiszolgáló asztal, mellette a húsvágó­toké és a falakon ott vannak a körbefutó kampók és fogasok. A munka nagyjában mégis ugyanaz, mint az otthoni postahivatalokban. Két tábori postatisztviselő dolgozik benne, irányítják a hazulról érkezett postát, apró csomagokat és a hazafelé menő tábori lapokat. Gyors ütem­ben zuhog a bélyegző a lapokra, akárcsak odahaza. A csapatoknál már ellenőrizték a lapok tartalmát, nehogy véletlenül olyan ada­tok legyenek rajtuk, amelyek az ellenség, vagy kémek kezébe jutva katonai következ­tetésekre szolgálhassanak alapul. Mint a tá­bori posta tisztviselői mondják, a legritkább esetekben kerül a kezükbe olyan lap, ame­lyen az ellenőrzéssel megbízott tiszt kény­telen volt valamit kihúzni. Honvédeink iga­zán elismerésre méltó érzékkel mellőznek minden olyan jelzést, amely támpontul szol­gálhatna a hadműveletekkel kapcsolatos kö­vetkeztetésekre. S ez nemcsak a lelkiisme­retes iskolázásnak, hanem fiatal honvédeink tisztán látó értelmességének is köszönhető.; S ha az ember bele-belenéz ezekbe a la­pokba, örvendező szívvel állapítja meg, hogy katonáink szelleme milyen bizakodó és ked­ve milyen derűs. Csak találomra kapunk ki néhány részletet. E részletek közlésével nem sértünk levéltitkot, hiszen a hadbanálló ka­tona levele teljesen nyílt, azt elöljárói is lát­ták s az a néhány levélíró, akinek lapjaiból idézünk, olyan dicséretre méltó gondolko­zásról tesz tanúságot soraiban, hogy bizo­nyára örömmel olvassák odahaza azok is, akik nem is ismerik ezeket a derék embe­reket. Az a lap, amely először kerül a kezünkbe, valamelyik távoli, kihelyezett alakulattól jött be, hosszú útat tett meg idáig is, mert még a múlt hét elején uralkodott nagy hideg ide­jében kelt. Egyebek között azt írja benne feladója, Gajdos Péter a sógorának: »Szokat­lan az időjárás. Mert bizony itt átlag 30 fokon alul jár a hőmérő, de volt egyszer 42 fok is. Megismerkedtünk hát az igazi orosz téllel, meg a hómczőkkel. Különben jól érzem E marram, nézegetem a »Szovjet paradicsomotx amit szívből kívánok, hogy Magyarország ne kóstolja meg soha«. Farkas István ezt írja édesanyjának: Es ne panaszkodjanak nekem annyit, hogy így, meg úgy. Inkább örüljenek, hogy a fiúk is ki­veszi részét ebből a háborúból. Legyenek erre büszkék s inkább dicsekedjenek ' ele és tegvenek meg mindent odahaza is, hogy h bolsikat meg.~enum ílhe sük.« Horváth Gábor honvéd így ír József nevű testvérének: »Különben egészséges vagyok, nincsen semmi bajom s hala ak vagyunk ha­zánknak. hogy ígv gondoskodik i iáiról, a hon­védekről« . Gombai IS'agy Dezső őrvezető így ír az egyik kedves ismerősének: »örömmel vet­tem kézhez tegnap szíves es lelkesítő sorait. Jókívánságait köszönöm, a dicséretre talán nem szorultunk rá, mert az, amit itt te­szünk, magyar honvédek, ez nem érdem, ha­nem kötelesség. Igaz, sokat vágyakozunk az otthon békéje és nyugalma után, de, ha szét­nézünk itt. azt kdl mondanunk, hogy inkább tízszer annyi ideig leszünk távol szeretteink­től, mintsem ez a háború elérje a mi ott­honunkat. Ezt a lapot már 300 km-rol mes­szebbről írom. mint az előzőt. Az itteni nép nyomorúságát és az egykori szovjet szenve­dés szörnyűségeit leírni nem lehet«, Nincs időnk tovább olvasni, zsákba zárul­ják a postát, mert hamarosan indítják a leg­közelebbi vasútállomásra. De azt ez a né­********************************** H A R S S N Y A ******************************* IN ű s e ! y e m és her ny éselyem összes minőségben Kérje minden üzletben Vigyázzon a márkára: N O R - C O C 1 hány szemelvény is érzékelteti, hogy honvé­deink tiszta szemmel, bizakodó lélekkel és derűs kedvvel végzik kötelességüket a vége felé közeledő ukrajnai télben. ********************************************************************** Mit lehet lefoglalni az albérlőnél köztartozás fejében? A inai lakásviszonyok között fontos gya­korlati. jelentősége van annak a kérdésnek. hogy a bútorozott szobában lakó albérlőnél milyen tárgyakat lehet köztartozás fejében lefoglalni. Még a közelmúltban is a főbérlő szempontjából sérelmes helyzet alakult ki, miután a végrehajtó az albérlő köztartozásai fejében lefoglalta az albérlő által használt szobában a főbérlő tulajdonában lévő búto­rokat és egyéb berendezési tárgyakat. Ha emiatt a főbérlő panaszt nyújtott be, a kerü­leti adófelügyelőségek hivatalból visszautasí­tották és az igény keresetnek nem adtak helyt. A K. K. H. ö. 59. §-a ugyanis úgy rendelke­zik, hogy a hátralékos lakásában lefoglalt in­góságoknak zár alól való feloldása iránt igény keresetnek nem lehet helye, mert azt vélelmezni, hogy a szobában található ingó­ságok az ott lakó személy tulajdonát alkot­ják. E törvényes v élelemmel szemben az idé­zett szakasz az ellenkező tény bizonyítását.1 is kizárja. Ezt a sérelmes helyzetet most a Közigazgatási Bíróság 338. számú jogegységi megállapítása megszüntette, amikor kimon­dotta azt, hogy a kérdés elbírálása végx-ehaj- tási panasz keretébe tartozik, ezt pedig a fő­bérlő is benyújthatja. A Közigazgatási Bíróság e jogegységi megállapodásának indokolása szerint a K. K. H. ö. 59. §-a ezt a törvényes vélelmet a fő­bérlő lakásában található ingóságokra álla­pítja meg, az a körülmény azonban, hogy a főbérlő a lakás egyrészét a berendezéssel együtt adja albérletbe, az egész lakásra vo­natkozó főbérleti jogot nem szünteti meg. Végrehajtási helyként az albérlő nem a saját, hanem a főbérlő lakásában lakó személynek tekintendő. Az albérlő köztartozása miatt ve­zetett foglalásnál döntő jelentőséggel bír az a körülmény, hogy kinek a lakásán történik a foglalás. Ha ez a végrehajtást szenvedő,, úgy a végrehajtató a foglalást a lakásban' lévő ingóságok tulajdonjogának vizsgálása nél­kül eszközölheti. A Közigazgatási Bíróság dön­tése szerint a főbérlő tulajdonában lévő bú­torok és berendezési tárgyak az albérlő köz­tartozása miatt az albérleti szobában le nem foglalhatók. A végrehajtónak a zálogolás al­kalmával meg kell állapítania azt, vannak-e a bútorozott szobában olyan ingóságok is, ame­lyek az albérlő tulajdonai és tartozása fe­jében csak ezeket foglalhatja le. (Magy. Tud.) ******A**A************************w*****t*******%*******i***i*****t*a A székely csoda Régen történt. Akkor is harcolt a magyar. Amikor hazánkat dúlta a török. Amikor a maroknyi magyar seregek hatalmas ősi ere­jükkel és Jézus szent nevével vágták ha­lomra a pogányok erős hadait. 1409-et ír­tak akkor. Messze fenn Erdélyben a csíki hegyóri­ások csupazöld világára ráborult a sötétkék este. Fenn az égen pedig miriárd csillagok) szórták fényüket. E csillagfényes estében po- roszkált előre fáradtan egy szekér, s a csík- somlyói barátok kapuja előtt megállt. A ki­fáradt lovacska halkan, boldogan nyerített a közeli pihenés örömére. János, a klastrom kolduló barátja, szintén nagyot fújt és ha­talmas kendőjével végigtörölte izzadt hom­lokát, mielőtt leszállt a gyéren megrakott sze­kérről. — Hála Néked, Szűz Anyám, hogy haza­segítettél. Majd odavitte fáradt testét a kapuhoz és alaposan meghúzta a kapunak drótláncra erősített csengőjét. A néma csendben erősen hallatszott a kis csengő szava. Élesen vertei fél a szent hajlék csendjét. A várakozásban, János barát hátraintett lovának is: Türelem, Csillag, türelem, mind járt beljebb kerülsz te is. A magas kőfal mögött végre mozgás tá­madt, amely mindig erősödött, majd tisztán kivehető volt egy pár fapapucsnak mérges kaffogása, amint végigcsörtetett az udvar kö­vezetén. — Tán a háza ég kigyelmednek, vagy mi baj történt, hogy ily veszettül lármázza fel az egész zárdát? Kikémlelt a nyíláson a kapus fráter. Majd csendesebb lett a hangja, amikor megismerte János testvért. Kulcs csikorgóit a zárban éa János testvér beljebb került. — Mi baj, János testvér, hogy időnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom