Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-12-24 / 290. szám

1941. december 24. ZALAMEGYEI ÚJSÁG A betlehemezés története A karácsonyi ünnepkör körül tobzódó ha­gyományok egyik legérdekesébbike a betlehe­mezés. Az egész ország területén ismeretes. Leg­bővebb szövegii és dallamú a székelyeké. Az egykori egyházi eredetű kánonszövegekhez szellemben a legközelebb állók. Az »Alföld egyes protestáns vidékén pásztorjátékká ala­kult át. Sőt Vas megyében Hegyhát vidé­kén is, ahol a neve is pásztorjáték. Ezek­ben egyetlen sor egyházi ének sincs. A magyar betlehemesjáték főrészei: 1. a beköszöntő vagy beajánlkozás; 2. a szü­letés híriiladása; 3. József szálláskeresése; 4. a pásztorok jelentkezése, hírhallása, hódolása, tréfás koeódása; 5. elbúcsúzás, áldáskívánás. Az ilyen részek közé országosan illeszkednek be különböző egyházi énekek, többé-kevésbé töredékes formában, amelyeket régi énekes­könyvekben is meg lehet találni. Némelye­ket közülük sok helyen ma is énekelnek ka­rácsony ünnepén a templomokban. Vikár Béla 1763-ból, Sebestyén 1815-ből keltezett kán­tori énekeskönyvekben olyan karácsonyi éne­keket találtak, amelyeket ma is országszerte) énekelnek betlehemeseink S nem egyszer ezekből egy-egy népi jellegű ének visszake­rült a templomba, oda, ahonnan kiindultak. Megemlítem, hogy rájuk az egyház hatása so­hasem szűnt meg teljesen. Egyes jelek azt mutatják, hogy az egyház a maga tekintélyé­vel és hatalmával időnként bele-beleszólt az egyházias jellegű népszokás alakulásába s ta­lán kántorai révén is ellenőrzött, kritizált, törölt és javított. Az énekek ősi voltát igazoló nyelvi és tárgyi emlékek a nép száján élő betlehemes énekekben föl-fölbukkannak. Már maguk a régi egyházi forrású énekek is arra igazíta­nak, hogy a betlehemezés kezdetét magában az egyházban, templomban keressük. Figyel- münket még inkább erre irányítják a népi szö­vegekben is megszorult, többé-kevésbé eltor­zult latinnyelvű részletek. Például Aíuggyál én Jézusom, Nyugodjál én Megváltéin! Kérjél egy széf, krisztei egy szét. Az utolsó sor ugyanis nem egyéb: Kyrie eleison, Criste eleison. Ilyen esetek több szám­ban is előfordulnak. Sőt a nagybányai bet- lehemesek egész verset mondanak az egy­ház nyelvén. Maga a betlehem, jászol vagy istáló, valamint szereplői is a templomból indultak el. Élő példa rá egy felsőausztriai szokás, amely szerint néhány helységben két mmisztráns gyerek és a sekrestyés valóban a templomból hozza a betlehemet, s liázról- házra járván, oda is viszi vissza. A betle­hem templombavitelének nálunk is maradt napjainkig élő gyakorlata. A inarostordame- gyei Remetén az a szokás, hogy karácsony éjjelén egy szépen felcicomázott betlehemet visznek a gyerekek a templomba. Ott egy oltárra helyezve végigjátszák az egész bet­lehemi színjátékot az erre betanult versekkel és énekekkel. Két mise van ilyenkor: egy énekes és egy csöndes. Mialatt a csöndes mise folyik, fehérbe öltözött leánykák karácsonyi verseket mondanak, énekkel váltogatva. A betlehemet hordozó angyalok öltözete és jelmeze sem más, mint a minisztránsoké, ha a fontos kelléket a családi fehérneműk közül kell is elővenni. Még közelebb jutunk a betlehemesjáték egyházi eredetének bizonyosságához, ha meg­ismerjük a betlehemesek bábtáncoltatását. A betlehemezés bábtáncoltató változatai nagyon ritkák már. Dunántúlon is előfordult, amit bizonyít egy, XIX. századból származó kézirat, amelyet Tapolcán találtak »Bötlehem. járásról való versek« címmel. Bábtáncoltatás közben legtöbbször régi, kedves egyházi éne­ket énekelnek a szereplők. Érdekesek azok a felsőtiszavidéki változa­tok, amelyekben a bábok megszólalnak, ter­mészetesen a bábtáncoltató elváltozott vé­kony hangján. Ezek közé tartozik a Cseke községből előkerült betlehemesjáték, amely­lyel annál inkább érdemes foglalkozni, mert a betlehemi beszédes bábok ma már a rit­kaságok közé tartoznak s nekünk, magya­roknak egyáltalában csak itt a betlehemben van hagyományos, a nép körében élő báb­játékunk, minthogy a német eredetű városi paprikajancsi színháznak nálunk a távolabbi múltba visszanyúló gyökere nincs. A mi báb­játékaink a bábjátékok nemzetközi szava sze­rint is valóban marionettek; e szó ugyanis a »kis Máriát«, a »Szűzanyácskát« »Jelenti. A bábok szerepe azt mutatja, hogy maga a bábjáték a misztérium egykori szemlél­tetésének eszköze volt s a mai satnya tö­redékeiben is láttatja régi rendeltetését. A néma marionett templomi magyarázójának szavait az utcai vagy a falusi szereplők las- sankint kisajátították. Ez az oka annak, hogy betlehemeink bábok nélkül valók. Amint fentebb láttuk: a betlehemezés kezdete tehát a templomban volt. S mind a kezdetét, mind további alakulását ma már tör­téneti adatok alapján ismerjük. A kezdet kez­dete az, hogy Betlehem városában hagyomá­nyos kegyelettel gondozták azt a sziklabar­langot, amelyben a Jézus bölcsőjéül szolgált jászol maradványai még megvoltak. Erről az első szentföldi zarándokok értesítették a nyu­gatot. A IV. században már a római temp­lomokban is építenek betlehemet. A VII. században a betlehemi hagyomá­nyos jászolmaradványok is Rómába kerültek s ez időtől fogva mindenfelé szokássá vált a templomok fő- vagy mellékoltárain a bet­lehemi sziklásbarlangok alkotása s a születés jelenetének bábokkal való ábrázolása. Ez idő­től kezdődik a liturgiái misztériumok keletke­zése, amelyek során a betlehem bábjait las­Kedves Szerkesztő Uram! Vettem sürgető sorait. El is határoz­tam, hogy a szent ünnepekre nem hagyom levél nélkül. Hiszen ilyenkor mindenki az ajándékozás lázában él. Pont abban égek én is. Fogadja hát jó szívvel. Tudja, úgyis hogy ajándék lónak... Meg hát a kis Jézus is sze­génységben született. Szerkesztő Uram is érje be ilyen szegényes ajándékkal, mint az én egyszerű levelem. Azért a korholást megérdemlem. Egy ici­picit. Mert volt oka, hogy akkorát hallgat­tam. Helyesen tettem-e? Tudja szösz. Va­lóban úgy cselekedtem, mint Berke Jóska a mi falunkból. Persze, ezt Szerkesztő Uram nem tudhatja, azért könnyebb eligazodás cél­jából megmondom. Jóska barátunk is elúnta a földdel bajlódást. Elment a városba úr­nak. Hát persze, hogy Pestre. Igenis, oda ment, éspedig villamoskalauz úrnak. Nagy szó ám ez. Nem is kell ezt magyarázni ked­ves uramnak. Jóska elment. A behívó me» megjött. Nem ide hozzánk, hanem Pestre, mert akkor már ott tartották nyilván Jóskát. Mit tehetett Jóska? Kiment szépen a többi­vel becsülettel a frontra. Itthon nem is sej­tették, hogy a Jóska gyerek nem egyszer a halállal néz szembe. Ágnes néni, Jóska édes­anyja azt gondolta, hogy a Jóska gyerek valamelyik villamoson jegyet lyukasztgaí, vagy már azt is megengedik neki, hogy ő csöngessen, mert igen ügyes, tanulékony le­gény volt idehaza is. Tudja Uram, aztán majd halálra vált az édesanyja, amikor egy­szeresek betoppant Jóska. A frontról jött haza szabadságra. Hála Istennek, kutya baja se lett. a gyereknek. Úgy értett már Jóska a jegy lyukasztásához, hogy egyetlen szovjet golyó se merte megkísérelni, hogy lyukat üs­sön a Jóska bőrén. Az ájulásig hervadó, szipogó édesanyjá­nak azt mondta Jóska, amikor az panaszos szókkal korholta, hogy még csak meg se írta a nagy veszedelmet: idesanyám, hótrasírta 3. ' sankint élő alakok kezdik helyettesíteni. Éz az olasz földön kezdődő szokás a IX—X. században már a germán népekhez is elju­tott. A játékok a XIII. század elejére annyira profanizálódtak, hogy a pápa kénytelen a templomból kitiltani. Maga a betlehem állí­tása továbbra is megmaradt, azonban a temp­lomban. Az utcára került betlehemezés azon­ban magával vitte a templomi prédikációk illusztrációinak s a karácsonyi misedrámának, misztériumnak a hagyományait. Az ekkori bet­lehemezés hajszálnyira összevág a XIV. szá­zadból fennmaradt misztériumokkal. Mindeb­ben a templomi hagyományt követi, kivéve a pásztortáncot. Ezt a középkori misztériu­mok nem ismerik. összefoglalva a tanulságokat, megállapít­hatjuk, hogy a betlehem középkori egyházi eredetű bábjátékszekrény, a betlehemezés szö­vege pedig a bábjáték egykori magyarázó sza­vaiból s a templomi misztérium játék szöve­géből alakult ki s került a városok utcáira fényes ünnepi játékként s a falukba szerény; ünnepi látványosságul. Idővel a bábok szere­pét a betlehemezők kisajátították s ezzel a bábok szerepe megszűnvén, pusztulásnak in­dult a bábtáncoltató betlehem, ahogy való­ban nálunk is jobbadán a bábok hijjával hordozzák a betlehemet. A betlehemezés országos gyakorlata, sok színes változata egyes részeinek a középkori hagyományokban s a későbbi énekeskönyvek­ben való fel-felbukkanása, a bábtáncoltatással való szoros kapcsolata, a más nyelvű szom­szédokkal való érdekes kölcsönhatása, a sok­féle szereposztás, a tarka kelléktár, a Heródes, játékokkal való keveredése, számtalan más figyelemre méltó művelődéstörténeti vallo­mása — megérdemelné, hogy itt Göcsejben és velünk szomszédos népeknél gyűjtsük össze és alaposan tanulmányozzuk át. Néprajzi szakkönyvekből összeállította: Bődéi János. volna magát az aggódástól. Hát inkább meg se írtam. Úgy gondoltam: ha megtörténnék a legnagyobb baj, amit magam se szerettem volna, úgyis megtudja idesanyám. Akkor leg­alább lesz értelme a kesergésnek. Ha meg hazasegél a jó Isten, fölöslegesen minek eméssze magát. így gondolkozott Jóska. Ilyenformán jó magam is. Mert mi meg a munka frontján hadakozunk sok bajjal, nyo­morúsággal. Kigondolunk ezt is, azt is, hogy, ne olyan keservesen csikorogjon az életünk targoncája. Hát nem írtam. Gondoltam: még elf akad ríva puhaszívű Szerkesztőnk, ha meg­tudja, mennyire hiába erőlködtünk itt Gö­csejben! Mert hát nekünk a Magasságbelin kívül ritkán akad pártfogónk. Most aztán, hogy Szerkesztő Uram nem állhatja a hosszú hallgatásomat, meg aztán az is felötlött, hogy — hiszen, hátha — győzködésünkben még segítségünkre is lehet elmesélnem az utóbbi időben eredménytelen, kezdeményezéseinket. Mióta a világ sarkai egymás után hábo­I Kedves j vevőinek és rendelőinek \ kellemes j karácsonyi ünnepeket | ki v án \ Pál és Indra i cég, Zalaegerszeg. j Levél Göcsejből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom