Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-01 / 174. szám
1941- augusztus 1. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Kehida története a Deák Ferenc mezőgazdasági szakiskola értesítőjében Értesítés NÉMETH JÓZSEF tüaelő ■ és építkezési anyagkereskedt A kehidai m. kir. Deák Ferenc mezőgazda sági szakiskola és mezőgazdasági szaktanács- adó állomás értesítőjét Ambrus János igazgató most tette közzé. Az értesítő első közleménye Kehida története, amely magában foglalja az iskola keletkezésének történetét is. Az érdekes közleményt az alábbiakban ismertetjük: Kehida, amely Deák Ferenc, a haza bölcse révén töréneti nevezetességű hely, Zala várme gye egyik legrégibb községe. Régi neve Ketud hida, de előfordul Kedhyda és Kéthyda néven is. A helységnév eredetére csak feltevéseink vannak. Eötvös Károly szerint Kehida neve valószínűen onnan származik, hogy a Zala vize a berekben két ágon folyt és mindkét ágon egy-egy hidat vertek. így aztán Kehida körül két hid volt és ezért lett a helység neve Kéthyda. Képződhetett ez a név Eötvös szerint úgyis, hogy Kehida egykori földesura, aki a Zala folyón hidat épített, Keve vagy Kende lehetett és Keve vagy Kendehidjából az idők folyamán Kehida lett. A Kehida birtoklására vonatkozó első okmány Róbert Károly királyunk idejéből 1322 bői származik, a helység azonban már az Árpádok korában is szerepelt. Zala vármegye nemesei 1232-ben Kehidán tartották nemesi gyűlésüket, amely a magyar történelemnek első ismert nemesi gyűlése, i 344 ben szintén volt gyűlés Kehidán az ország ainádorának vezetésével és ezen nemcsak Zala, hanem Veszprém vármegye nemessége is résztvett. Kehida első ismert birtokosa a Koppány család. Erről a családról tesz emlitést a zala- vári konventnek egyik 1322- ik évi oklevele. Ez oklevél szerint János, Koppány Onch fia a Zala folyó mentén fekvő Kedhyda birtokát Ka- nizsay Imre fiára, Lőrincre ruházza át, aki akkor Zala vármegye főispánja volt. Ezek voltak tehát Kehidának első ismert birtokosai. A Kanizsayak tulajdonában Kehida — első Ízben — több, mint egy évszázadig volt. 1441 ben rövidebb időre gazdát cserélt. A Kanizsayak ugyanis, még pedig Kanizsay János, Miklós és László, I. Ulászió királlyal szemben hűtlenségbe esnek, ezért a király Kehidát tőlük elkobozza és azt 1941. január 20 án kelt oklevéllel Gersei Pethő Lászlónak és Petőnek adományozza. Körülbelül félszázadig volt Kehida a Gersei Pethő család kezén, amikor ismét visszakerült a Kanizsay család tulajdonába A török hódoltság idejében nem sok feljegyzést találunk Kehida birtokosairól. Eötvös Károly „Deák Ferenc élete“ című müvében említi, hogy Kanizsay V. László, aki a mohá esi csata évében Vas vármegye főispánja volt, Kehidát — miután Ferenc fia magtalanul elhalt — György apja, a horvát bán kedves és vitéz hadnagyának, Háshágyi Dénesnek hagyó mányozza királyi jóváhagyással így került Kehida a Háshágyi család birtokába. A tőrök hódoltság elmúltával ismét merül nek fel okmányok, amelyekből megállapítható, hogy III. Károly idejében Kehida a Hertelendy családé volt Zala vármegye levéltárában az 1733. fasc.- ban levő feliratok szerint Kehida kastélya a hozzátartozó birtokkal együtt a Háshágyi csa Iád tulajdona volt, mégpedig Háshágyi Anna, férjezett Bakócsa Pálnéé. Ez Kehidát Margit nevű leányára, Prosznyák Andrásnére hagyományozta, aki viszont még életében átadta idősebbik leányának Bakó Gergelynének. Ebből a családból származott Bakó Margit, aki Her telendy Ádámnak felesége lett. így került Kehida a Hertelendy család kezébe. Deák Ferenc nagyapja Deák Gábor, feleségül vette Hertelendy Annát és ezzel Kehida föidesura a Deák caalád lett. Deák Gábortól fia: idősb Deák Ferenc, majd Deák Antal, a haza bölcsének testvérbátyja és annak elhalálozásával Deák Ferenc örökölte Kehidát. Deák Ferencnek az országos ügyek miatt nem igen volt ideje a gazdálkodásra és igy lassan megérlelődött benne az a gondolat, hogy megválik Kehidától. Már 1851-ben áruba bocsátotta és :854 ben el is adta gróf Széche ■ nyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak. Utána Széchenyi Ödön gróf — a török császári tá bornok — örökölte Kehidát, aki az 1880-as években a birtokot eladta Baronyi Ede és Benedek budapesti bankároknak. Ezektől viszont 19-1-ben gróf Káiolyi Imre, a szomszédos zalaszentgróti uradalom tulajdonosa vásárolta meg. Károlyi Imre gróf 1925-ben a birtoknak körülbelül a felét részben vagyonváltság fejében, részben parcellázás utján a helybeli kisgazdáknak juttatta, a megmaradt részt pedig el akarta adni özv. Mayer Mórné és társainak. Ez az adásvétel azonban nem nyert jóváhagyást és a birtokot a Haza Bölcse iránt való kegyeletből az államkincstár vásárolta meg, hogy azon földművesiskolát létesítsen. Zalacgers/.cg megyei város polgármssíerétől. 65. ke 1941. sz. HIRDETMÉNY. A polgármester az érdekelt petróleumfogyasztókat, valamint a kereskedőket értesíti, hogy az 1941. augusztus havi petróleumszelvények V2-V2 azaz fél fél liter petróleummennyíséggel válthatók be. Zalaegerszeg, 194! augusntus hó 2 én. Polgármester. ********************************** Pályázati hirdetmény. 'undák, mikádók, prémezett kabátok, boák mol»;kár eilleni megóvása legbiztosabban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél ZalaegerszegBethlen Gábor u. 5. Boncodfölde róm. kát. egyházközsége a meg üresedett kántortanitói állásra 21 napi határ idővel pályázatot hirdet. Fizetés törvényes. Kötelesség díjlevél szerint. Pályázhatnak kántori ok:evéitel biró oki. tanítók. Állás szeptember 1-én elfoglalandó. Szabályszerű kérvények vá laszbélyeggel Plébániahivatal Boncodfölde küldendők. Boncodfölde, 1941 julius 29. ********************************** 1941 április 1-től kezdődően épületfa és metszett áru e 1 a d á s á t bevezette. — Kéri a nagyérdemű közönség szives pártfogását FQrészpor megrendelhető. ===== ■te o 3 N fi}. 3 üzlet: Kossuth Lajos utca 62. » 0» 10 Az Országos Magyar Sajtókamara hivatalos közleménye A m. kir. miniszterelnök úr, mini az Országos Magyar Sajtó kamara felügyeleti hatósága, a Budapesti Közlöny 1941. július 20-án közzétett 4 600—1941. M. E. számú kormány- rendelettel újból szabályozta a napilapok oldalterjedelmét és annak arányában a napilapok árait. A kormányrendelet mind a Budapest, mind a vidéken megjelenő napilapok oldal terjedelmére, valamint a példányonkénti eladási és előfizetési árára vonatkozóan csoportokat állított fel, megszabván ezzel azt, hogy a lapkiadóvállalat által választott csoportbeli oldalterjedelmet és annak árát a lapkiadóvállalat köteles betartani. Az Országos Magyar SajLókamara e közlésével megismétli igazgatóválasztmányának a m. kir. miniszterelnök úr, mint felügyeleti hatósága áital is jóváhagyott azt a határozatát, hogy minden időszaki sajtótermék csalás a lappéldányon feltüntetett példányonkénti és előfizetési ár ellenében terjeszthető, illetően adható el. Az Országos Magyar Sajtókamara, mint a lapkiadók és újságírók érdekképviseleti szerve egyöntetű állásfoglalás céljából szükségesnek tartja az újságolvasó közönséget és a magyar társadalmat tájékoztatni a kormány- rendelettel beállott új helyzetről és ezért e közlését valamennyi Budapesten és vidéken megjelenő politikai napilap nevében adja közzé. A rendelet értelmében tehát 1941. augusztus 1-től kezdve lapunk hétköznapi ára 8 f., Vasárnapi ára 10 fillér, Országos Magyar Sajt ókamara, • A m. kir. miniszterelnök úrnak a napilapok oldal terjedelmét és a napilapok árát szabályozó rendelele 1941. augusztus 1-én lép hatályba. Budapest, 1941- július 26. Lapunk augusztus 1-től kezdve hetenként előfizetési ára egy hónapra 2 pengő, előfizeted ára negyedévre 570 pengő, hétköznap négy. vasárnap nyolc oldallerje- delemben jelenik meg. A Zala megyei Újság kiadóhivatala,* ********************************* ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem kedves vendégeimet és vevőimet, hogy telefont szereltettem fel. Telefonom száma: 378. Szíves megkeresést kér B 5 d e y Gyula vendéglős és sörkereskedU, Zalaegerszeg. Kész női ruhák és ruhaanyagok, kész féri! Ingek és inganyagok nagy választékban TÓTB SZABÓNÁL, FINOM TISZTA GYAPJÚ külföldi úri dl- vatszövetek újból érkeztek a Schütz Áruházba. t ; ( J
