Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-03 / 76. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal ’.■>> Zalaeäerszes;. Széchenvi-tér 4. Telefon 123. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC rs Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Gyászol a nemzet Maghalt Teleki Pál gréf minis^tereisiek Megdöbbentő, mélyen lesújtó hírt röpített világgá ma délelőtt 10 órakor a rádió. Nem akartunk hinni a bemondónak, nem akartunk hinni füleinknek, amikor elhangzott a jelentés: Teleki Pál gróf, Magyarország miniszterelnöke, az éjjel tragikus hirtelenséggel elköltözött az élők sorából.. . Nyugtalanság uralkodik az egész világon, Európának eget villámokkal telt sötét -felhők borítják. Körülöttünk szárazon, vízgn, levegőben dúl a háború, inog alattunk a föld, bizonytalan a következő pillanat. Ezekben a súlyos időkben valahogyan mégis biztonságban éreztük magunkat. Az ország kormányának rúdját a magyar gondolatnak első harcosa, Teleki Pál gróf tartotta erős kezekkel es a veszedelmek tengerében sikló hajónk' szerencsésen kikerülte a zátonyokat és szir- teket. Bíztunk abban, hogy Teleki Pál gróf államférfim bölcsesége megment bennünket a borzalmasnak a legborzaimasabbjától és a felkorbácsolt hullámok elsímuitával megint a boldogabb jövőt jelentő napsugár árad reánk. Súlyos csapást mért a magyar nemzetre az isteni Gond\iselés. Épen akkor veszítettük el vezérünket, amikor a legnagyobb szükségünk lett volna reá. Szomorú húsvét virrad a magyarra. Egy nagy elme, egy nagy hazafi, egy hivatott államvezető hagyott itt berniünket közvetlenül a Nagyhét előtt. így a mi Nagyhetünk még fájdalmasabb, mint különben. Tudós volt az elhúnyt miniszterelnök, világhírű geográfus, akinek megdönthetetlen adatai előtt meg kellett hátrálnia az ármánynak az első bécsi tárgyalásokon, 1938. november 2-án, amikor egymilliónál több magyar testvérünk és egy tucat magyar város térhetett vissza húszéves sanyarúság után Szent István koronája alá, Erdély északi része és a Székely föl d vérnélküir visszacsatlakozásaj már az ő miniszterelnöksége alatt történt. Gyászzászlókat lobogtat a tavaszi szél szerte a hazában, a fővárosi palotáktól a pusztai kunyhókig. Gyászol minden igaz magyar, aki határunkon iijnen és túl él. Könnyeket liullat a nemzet, egyik legnagyobb fiát siratja. Vigasztalhatatlanok vagyunk, mert árváknak érezzük magunkat. De gyászunkban forró imával járulunk Isten trónja elé és könyörgünk, ha már ránk mérte a nagy szenvedéseket, engedje, hogy ezek is megedzzgk szívünket - lelkünket, hogy meg ne roppanjunk azoknak súlya alatt és támasszon közöttünk most is — mint máskor is a szenvedésekben — olyan férfit, aki nemzetét bölcsen vezérli a szebb, a boldogabb jövő felé, amerre olyan eredményesen és olyan kitartóan vezette Teleki Pál gróf. Teleki Pál gróf született Budapesten 1879. november 1-én. Budapesten jogot hallgatott, de földrajzi tanulmányokkal is foglalkozott, azonkívül a magyaróvári gazdasági akadémián tanult. 1903-ban történt doktorrá avatása után kizáróan földrajzi és kartrográfiai szaktanulmányokkal foglalkozott. 1909-ben Atlasz a japán szigetek catographiájának történetéhez c. munkáját adta ki. A francia Societé de Geographie Jomard-díjjal tüntette ki. 1913-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, 1925-beii tiszteletbeli tagja lett. 1909—23-ig főtitkára volt a Földrajzi Társulatnak. Noha már 1905-ben megválasztották képviselőnek, a politikai életben nem igen szerepelt. A háború alatt az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. 1919-ben a közgazdasági fakultáson egyetemi tanár lett. A kommunizmus alatt Szegeden külüsymi- msztere lett az ellenkormánynak. A proletáruralom letörése után a béke előkészítő iroda vezetésével bízták meg s egyik fő-békedele- gátus volt. 1920-ban Szegeden nemzetgyűlési képviselőnek választották, 1920. április 19-én külügyminiszter, júniusban miniszterelnöklett, ! 1920. decemberben lemondott, de még ugyan - j abban a hónapban őt bízták meg a kormány - j alakítással, egyszersmind, a külügy miniszté- í rium vezetésével, de 1921. április 14-én vég- j leg lemondott és visszatért egyetemi tanszé- j kére s 1922—23-ban az egyetem közgazda- ! ságtudományi karának dékánja volt. Az 1922. j választáson ismét nemzetgyűlési képviselőnek választották, 1923-ban a báró Eötvös József kollégium kurátora lett, 1924—25-ben tagja volt a mosszuli határkijelölő nemzetközi bizottságnak és az ő közmegelégedést keltő javaslatára döntötték el a petróleumvidékek határát. Ö volt Európa mai vezetői között az első földrajztudós, aki más határkérdésekben is döntőszerepet játszott. 1938. augusztusában az Jmrédy kormányban ő váltotta föl Hóman Bálintot a kultuszminiszteri székben s Im- i rédy után 1939. február 16-án ő lett a miniszterelnök. Miniszterelnöki működése, amit most a kegyetlen halál szakított meg, ismeretes. Számos szociális törvénynek megalkotása fűződik nevéhez. t A kormányzó részvéte. \ itéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó ma reggel autón a miniszterelnöki palotába hajtatott, amelynek bejáratánál Bárczi- házi Bárczy István államtitkár fogadta. A kormányzó megjelent a tragikus hirtelenséggel elhúnyt miniszterelnök halottaságyánál, majd kifejezte a családnak részvétét és visz- szahajtatott a királyi palotába. A képviselőház mára összehívott gyűlését egynegyed 1! -kor nyitotta meg Tasnádi Nagy András 1 lázelnök. A képviselők lehajtott fővel vonultak be az ülésterembe, ahol az elnök közölte velük a gyászhírt, majd annak kijelentésével, hogy ezek a pillanatok nem alkalmasak sem arra, hogy az elhúnyt miniszterelnök fölött emlékbeszédet tartsanak, — érdemeit úgyis mindenki ismeri, sem arra, hogy más ügyről tárgyaljanak, indítványozta, hogy a Ház bi~ # zonytálán időre napolja el magát. A Ház így határozott. Iskolai szünet. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügy i miniszter rendeletet adott ki, hogy pénteken és szombaton az összes iskolákban szünetelnek! az előadások, a tanárok és tanítók azonban a növendékek előtt emlékezzenek meg a miniszterelnök elhúnytáról. Az egyházi főhatóságokat hasonló rendelet kiadására kérte föl. Elrendelte a közgyűjtemények bezárását is. A rádió zeneműsorszámai az országos gyászra tekintettel ma elmaradnak. Minden inás esetleges változást a híradások keretében közöl a rádió. Berlin nem cáfolatokat, hanem tetteket vár mm új jugoszláv kormánytól Berlin, április 3. Von Heeren belgrádi német követ Berlinbe érkezett és szerdán beszámolt illetékes helyen a jugoszláviai eseményekről. A német birodalom belgrádi diplomáciai képviselője a jugoszláv válság kitörésétől kezdve az események központjában rálíott és jelentésének rendkívüli fontosságot kell tulajdonítani. Nem került nyilvánosságra, hogy von Heeren követ jelentése milyen részleteket tartalmazott, csaV annyit lehet megállapítani, hogy jelenleg tanulmányozzák az arra illetékesek ezt a jelentést. Valószínűtlennek látszik, hogy a belgrádi német követ jelentésének alapos áttanulmányozása előtt kerülhetne sor a német hivatalos állásfoglalás nyilvánosságra hozatalára. Szerdára várták egyébként vissza berlinbe az itteni jugoszláv követet, aki jelentéstétel céljából lent járt Belgrádban. Berlini politikai körökben különben úgy ítélik meg a helyzetet, hogy még jobban kiéleződött. Különösen a jugoszláviai népi németek állandó bántalmazása súlyosbítja folyton tovább a helyzetet. Ugyancsak erősen súlyosbítja a helyzetet az a sok hír, amely arról számol be, hogy Edén angol külügyminiszter minden cáfolat ellenére is lent járt Belgrád-
