Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-06-20 / 138. szám

XXIV. évfolyam. 138. szám. 1911 június 20. PÉNTEK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal s Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 B Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 49.368. Napjainkban ia nagy tömegek nyomorának láttán, a szo­ciális ellentétek nyomása alalL «egyre inkább elharapózik az anyagi javak túlbecsülése. Egyre kevesebben vannak, akik a tömegnek is oda mernék kiáltani, hogy minden gabona- termelési kérdésnél, minden nemes gyümölcs­fánál, fajbaromfinál, kövér sertésnél fonto­sabb a világnézet, fontosabb, hogy az élet alapvető kérdéseiről hogyan gondolkoznak az emberek. Korunk világszemléletéből teljesen hiány­zik a hősi vonás, amely a szenvedések és küzdelmek önkéntes vállalásában áll. Túlzott jelentőséget tulajdonítunk az anyagi javak bőségének, a kényelemnek, fényűzésnek s ez­zel részben magunk okozzuk boldogtalansá­gunkat, mert a valóságosnál nagyobbnak lá­tunk és erezünk minden sorscsapást. Mivel az életben minden szép és jó a munka, le­mondás, szenvedés eredménye, természetesen a küzdelemnélküli, kényelmes élet imádója a létének fenntartásához szükségesen felül semmiféle erőfeszítést önként vállalni nem fog. Ezzel pedig maga teszi lehetetlenné sor­sának javulását, saját maga és az emberi­ség haladását. Furcsának látszik, de vére­sen igaz, hogy szenvedéstől csak szenvedés szabadít meg. A modern ember annyira ir­tózik a szenvedéstől, hogy épen azért nem tud megszabadulni tőle. Hogy az utolsó száz év alap olyan bőségben és kényelemben élt a fehér emberiség, amire a történelme folya­mán még nem volt példa, ez a megelőző korok hősi erőfeszítésének, szenvedésének az eredménye. És, ha a fehér faj degenerációja, a küzdelemtől való testi, lelki irtózása to­vább harapózik, elkerülhetetlen egész vilá­gunk hanyatlása, sőt pusztulása s olyan fajok kezébe kerül a vezetés, amelyek még tud­nak szenvedni és küzdeni. Hogy egy társa­dalomnak mennyi a kenyere, milyen az anyagi ellátottsága, az már maga is a társadalom világszemléletének az eredménye. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a kö­rülményt, hogy a fajok, a népek nagy har­cában a harcias, lélekben is egészséges, élel­mes, bátor, önfeláldozó nép marad felül, míg a békességes, gyáva, el puliul t elbukik. A világ legbékésebb népé, a kínai, időtlen idők óta tehetetlen prédája kisebb szánni, de harcias népeknek, mandzsuknak, mongolok­nak, legújabban a japánoknak s Ugyanez áll a hindukat illetően is. A túlzott anyagiasság sirásója lett még min­den népnek. Magyarországon a Hunyadi Má­tyást követő kor uralkodó osztályának kímé­letlen önzése, kapzsisága, az önfeláldozásnak és hazaszeretetnek hiánya rettentő katasztró­fába vitte az országot. Hasonlóan ment végbe a tizennyolcadik században Lengyelország romlása. A világhódító Rómát a kényelem, a fényűzés, a művészet és tudomány csudái, a kincsek özöne nem védelmezte meg a bar­bárok betörései ellen, amikor fiaiból kihal a hősiesség szelleme. Csak a beteges lelkű társadalomban fejlődhetett ki az álhumaniz­mus. szentimentális rajongás a gonosztevők, bűnösök igazáért, aminek következtében az uralkodó osztályok önérzete elsatnyull. Ez az­után nem vezethetett máshoz, mint a nemr zetközi szociálizmus, a bolsevjzmus megerő­södéséhez. Csak a kiélt uralkodó osztály old beteg, hanyatló világnézete mellett terjedhe­tett el afc egyenlőség eszméjének olyan őrült magyarázata, hogy a társadalom életében a gonosz és hitvány egyenlő értékű az erköl­csileg tisztával és nemessel, a tudatlanság a tudással, a gyengeség ai erővel, a gaz a be­csületessel, a vezetésre, uralkodásra képtelen a vezetésre hivatottal. Az önfeláldozás, a hősiesség szellemének pusztulása minden társadalomnak is pusz­tulása és pusztulása magának a dolgozók osz­tályának, a munkásságnak. A nemzetközi szo- ciálizmusnak ama tanítása, hogy Isten, val­lás, haza megtagadása, az önzés, az anyagi­asság szabadítja föl a dolgozókat az elnyor A Popolo di Roma a soHiumi környéki harcok végeredményeké pen a következőket jelenti: Kétségtelen, hogy a soÜumi ütközet a felhasznált nagyobb harceszközök és az ott .harcbavetett katonaság létszámánál fogva A német külügyi hivatal most tette 'közzé a háború diplomáciai előzményeiről szóló hetedik német fehérkönyvet. A fehérkönyv ■a mostani háború egyes had járatainak előz­ményeivel foglal kozik. A Völkischer Beobachter, a nemzetiszocia­lista mozgalom központi lapja, ebből az al­kalomból fejtegetéseket közöl és a követke­zőket írja: Az idegenforgalmi rendeletnek sok érdei- kes részlete van. A jövőben a törvényhatósá­gok és megyei városok kötelesek külön ki­mutatást készíteni az idegenforgalmi bevéte­lekről és kiadásokról. Ezt a kimutatást a ke­reskedelmi minisztérium elé kell terjeszteni. Az idegenforgalmi egyesületek felett a főfel­ügyeletet a belügyminisztérium gyakorolja g kereskedelem-, és közlekedésügyi, valamint a honvédelmi minisztériummal egyetértőén, a vadászatot, halászatot, lósportot érintő ügyek főfelügyeletét pedig a kereskedelemügyi mi­niszter a földművelésügyi miniszterrel egyet­értőén gyakorolja. Minden idegenforgalmi egyesület alapszabályait hat hónapon belül felülvizsgálás céljából be kell terjeszteni oi belügyminiszterhez. A menetjegyirodákat el­lenőrzik, hogy az egyéni társasutazásoknál, valamint a vadászatoknál a vállalt kötelezett­ségeiket teljesítik-e és az árak arányban van­nak-e a szolgáltatásokkal. Ha nem, meg le­het vonni működési jogúkat egészben vagy részben. Minden jelentősebb idegenforgalmi helyen a szállodákat, penziókat, vendéglő­ket felülvizsgálják és a hiányokat megálla­pítják. Úgy, mint külföldön is, a szállodá­kat és penziókat osztályozzák az épület kül­seje és belső helyiségeinek kiképzése, kiál­lítása, a személyzet és ellátás minősége sze­malás alól, a legdurvább támadás a társa­dalom, az emberiség ellen. Mert ezer meg ezer példa igazolja, hogy az anyagi javak, a pénz imádata az, ami az embereket egy­más elnyomására, kizsákmányolására kész­teti, hogy embertársaik vérét és verejtékét csengő aranyra váltsák. Ennek a szellemnek az erősödése nem vihet a gyengék íelszaf- badításához, hanem még nagyobb elnyoma­tásához. A felszabadítás művét nem végez­heti más, mint az Isten-hit, az azzal áthaj­tott hősiesség és önfeláldozás szellemének megerősítése. (—) egyik legnagyobb csata volt, amit valaha is gyarmati harctéren vívtak. A csatában a 7.; angol páncélos hadosztály, amely a múlt té­len Kirenaika megszállásában jelentős szere­pet játszott, teljesen megsemmisült­»A háború törvényei megtiltják, hogy meg­mondjuk minden egyes népnek: »legkésőbb« meddig kell döntenie. Ma azonban minden nép tudja már, hogy igenlő, vagy nemleges válaszát előbb-utóbb — mégpedig idejében — ki kell mondania és hogy a döntést akár így, akár úgy, de meg fogjuk követelni, A történelem nágy óráiban nem 'lehet meg­bújni.« rint, de figyelembe veszik azt is, hogy mi­lyenek a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségek. Ha valamelyik idegenforgalmi üzem közfelfogás szerint nem felel meg an­nak a színvonalnak, amelyet a vállalkozás az illető osztályba való sorozása szerint kép­visel, úgy kötelezhetik, hogy a cégét, tényleges viszonyoknak megfelelően megváltoztassa. Az árjegyzékeket mindenütt ki kell függeszteni. Művészeti, vagy közművelődési ünnepsége­ket, ünnepi hetet, felvonulást, kiállítást, be­mutatót csak a kultuszminisztérium engedé­lyével lehet tartani. Társadalmi, tudományos, nemzetközi összejöveteleket, kongresszusokat 15 nappal előbb kell a kereskedelmi és köz­lekedésügyi miniszternek bejelenteni, kapcsol­va a lebonyolítási tervet. Idegenforgalmi raj­zot, képet, vagy plakátot be kell mutatni a kereskedelmi minisztériumnak, amely arról az országos irodalmi és művészeti tanács meghallgatásával a honvédelmi miniszterrel egyetértésben határoz. Idegenforgalmi szak­tanfolyamot csak a minisztérium engedélyé­vel szabad rendezni. Idegenvezetéssel csak képesített idegenvezető fogialkozhatik. Ezeknek tudomásulvétele után már csak laz a kívánatos, hogy Zalaegerszeg minél több bevétellel és minél kevesebb kiadással állít­hassa össze idegenforgalmi kimutatását. A nagy gyarmati csata eredménye Mit tartalmaz a hetedik német fehérkönyv Zalaegerszeg is köteles idegenfor­galmi kimutatást készíteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom