Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-04 / 3. szám
ZAJÜAMEGYE! ÚJSÁG 1941. január 4. _ Za lai élet 1778-ban Szily püspök a nyugat-zalai jobbágyok számáról és állapotáról semmit sem ír. Azonban bőséges adatokat meríthetünk a Zala vármegye levéltárában őrzött összeírásokból, elsősorban a dicalis, azaz adóösszeírásokból. Ezen a részen 211 falu állott akkor. A 211 faluból mintegy 180-nak az összeírása 1 //8. évből való. míg a többi, körülbelül 30 falué 1777., vagy az 1779. évből. Az összeírásból természetesen hiányoznak a nemesek, akik adót nem fizettek. Ezek után a következő kép tárad elénk : Felnőtt férfi volt : 5346 jobbágy, 3081 házas* 1089 házat lan zsellér és 2105 testvér. Azaz 11621. A felnőtt férfiakat egy-egy családnak is vehetjük s akkor az 1778. évi jobbágy népesség száma (egy család az 5 lélek) 58105. azaz körülbelül 60 ezer személy. Á fennmaradó mintegy 5—6 ezer lenne a nemesek, valamint az egyéb adó alá nem eső személyek száma. Mint mondottuk, a 11621 családból 2105 a testvér, vagyis aki közös háztartásban élt a jobbágy, vagy zsellér testvérével és közösen is gazdálkodtak. Eszerint tehát a nyugat-zalai részen 1778-ban 9516 jobbágy és zsellér gazdaság állott, amelyek gazdasági állapotát az alábbiakban ismertetjük. A 9516 gazdaságnak volt 9134 lakóháza. A házakból mindössze egy volt első osztályú, tehát téglából építve és cseréppel fedve. Volt ezenkívül 17 másodosztályú ház. Ezek talán szintén téglából vagy vályogból voltak építve s tetejük talán zsindely vagy zsnpp volt. A többi, azaz 9116 ház harmadosztályú. — azaz fából építve és zsúppal fedve. Az állatállományt teljességgel nem közlik a dicalis füzetek. Az adóztatok ugy anis csak azokat az állatokat írták össze, amelyek után adót is kellett fizetni. A dicalis könyvek szerint különben az állatállomány ez volt : Szarvasmarha 28315 darab. (Ebből ökör 6751, tehén 12135, növendék (2—3 éves) 6222 és borjú 3207 darab. Ló: 10007' darab. (Ebből 9086 ló és 921 csikó (3 éves.) Sertés : 14967 darab. Juh : 5459 darab. Kecske 335 darab. Egy szempillantás az összegezésre, láthatjuk, hogy az állatállomány számbelileg elsőrangú. Mivel, majd mint mindjárt látni fogjuk, rét is, legelő is elegendő volt, az állomány minőségileg sem leheteti rossz. Szántó. A dicalis könyvek 49519 hold szántót vesznek adózás alá. Persze ez nem ka- taszt ralis hold, hanem magyar hold és átlag 1200 öllel számítandó. A szántók minőségében négy osztályt különböztettek meg. Első osztályú szántó volt 9320 hold, II. o. 16784, ITT. o. 15615 és IV. o. 7800 hold. Ami tulajdonképen nem is lenne épen kevés, ha rendes gazdálkodás ment volna rajta. De akkor is még a háromnyomásos gazdálkodás nem ment mindenütt, sok helyen a földek harmada vagy fele is parlagon hevert. A termés is elég gyatra, alig 4—5-szoros vagy épen kevesebb. Persze, mert a talaj-javí lássa! akkor még nem igen törődött senki. A trágyázás nem volt gyakori, hanem épen ritkaság. Maguk a jobbágyok ismerik be, hogy a faluiéi távolabb fekvő földjeiket nem trágyázzák — a távolság miatt. Ami persze csak puszta kifogás. Nem is volt elegendő trágya, hiszen az állatok nagyobb része kora tavasztól késő őszig a legelőn volt. A 30—40 év óta nem trágyázott földek pedig immár 1778-ra jórészben kimerültek. Mindezeket figyelembe véve, nem hisszük, hogy a föld elegendőt termett volna a népességnek. Mivel pedig a burgonya, a szegény nép eledele, akkor még ismeretlen volt, a szegény jobbágynak pedig pénze se igen volt, hogy a hiányzó gabonát megvásárolhatta volna, részükre elegendő táplálék nem jutott. Hullottak is a halál kaszája alatt... És öreg ember kevés volt köztük, legalább is a 60 éven túl nem sokan éltek. llét. 24647 kaszás rétet írt össze az adóív. . Vagyis körülbelül ennyi szekér széna termett, j Azonban a Mura, meg a Kerka mellett, ahol \ a legjobb rétek vannak, na meg a Zala völ- ! gyében is az árvíz sokszor elöntötte, ami- j nek következtében 'agy semmi, vagy csak | igen hitvány- szénát tudtak gyűjteni. Sarját j pedig csak igen kevés helyen kaszáltak. Leg- | alabb is így vallották az akkori jobbágyok. I Szőlőt is műveltek területünkön. Volt 44 ezer 914 kapás szőlő. Mindez persze a job- | bágyoké volt, ami után fizették az adót. j Ezenkívül ép ebben az időben sok irtvá- nyon telepítettek szőlőt, ami még, úgy látszik, nincs bent az összeírásban. Átlag 7— lü kapást számítottak egy magyar holdnak (kapás annyit jelent, amennyit egy ember egy nap alatt meg tud kapálni). Egv-egv kapás szőlő után reméltek 2—3 akol. \ az egészről évű 40—50 ezer hektóliteri. 'mt egész csinos mennyiség. Osztály szerint I. o. volt 713 kapás. II. o. volt 12547 kapás III. o. volt 31654 kapás. Más összeírok sokszor leszólják az itt termett bort: savanyúnak, hitványnak, ecetnek, sőt méregnek ívják. Mi azt véljük, hogy mégsem lehetett olyan rossz : ártalmas meg épen nem lehetett, hiszen szépen elfogyott minden évben a termés, de nem olvastam sehol. hogv ettől a bortól meghalt volna valaki. .. T Mindezek után kiadásuk volt : a íöidcs- úrnak járó kilenced minden termésből. Ezt immár sok helyen megváltották s pénzben fizették. Azután ugyancsak a földesúr részére árendát. amit minden önálló családnak (jobbágy-, házas- és házatlan zsellérnek) ^ kellett fizetni. Ez fölment évi 9516 forintra, i Ezenfelül a legtöbb helyen tizedet is ad- i lak az Egyház részére (ami szintén reud- | szerint már meg volt váltva). Aztán karcot (párbér-gabona és pénz) is adtak a plébánosnak és a mesternek. V égül állami es megyei adóként az egész terület évente adózott 74516 forintot... Tehát világos, hogy' régen sem volt tejfel minden. Sőt akkor is csak úgy küszködött, vergődött, szorongott, nyomorgóit és spórolgatott a szegény, esendő, vándor ember, mint manapság ... Azaz pardon ! ........ ma azért mégis lényegesen jobban élünk.. . »A dohányzás és a rák« címmel nemrég | érdekes tanulmány jelent meg a Természet - I tudományi Közlönyben bodnár János dr. tollából. A cikk azzal a sokat vitatott kérdéssel foglalkozik, hogy a dohányzás és a rák között van-e összefüggés. A cikk, amely tudományos alapon vizsgálja a problémát, először a rák keletkezésének belső és külső tényezőiről számol be, A belső tényezők közül első helyen említik az öröklékenységet. a nagy mértékben fqgyasztott állati fehérjét, az alkoholt és az anyagcserezavarokat. A külső tényezők közül leggyakrabban a különféle ingerek (mechanikai, sugárzási, vegyi, stb.) szerepelnek. A rákot okozó ingerek közül a dohányzással kapcsolatban közelebbről a vegyi ingerek érdekelnek: itt ugyanis bizonyos vegyi anyagok hatására képződik a rák. Egyes iparágakban, ahol kátrány, korom, anilin, ásványolajok szerepelnek, régóta ismeretes a bőrrák, az anilingyárakban pedig a nólyagrák fellépése. A cikk ezután azokkal a' kísérletekkel foglalkozik, amelyek során állatokon vegyi anyagok alkalmazásával mesterséges titon rákot próbáltak elhelyezni. Már 1915-ben két japán kutatónak sikerült a íyyúl fülen kőszéjikátráimyal hosszá időn át folytatott ecsetelés segítségével valódi rákot előidézni. Ezek után a cikkíró rátér a dohányzás és a rák közötti kapcsolat kimutatását célzó kutatások és elgondolások ismertetésére. Az ide vonatkozó kutatások három csoportba oszthatók : 1. állatkísérletek, 2. kémiai vizsgálatok. 3. statisztikai adatokból levonható következtetések. Az állatkísérletek során vizsgálták a dohányfüstnek, különösen pedig a dohányfüstből lecsapódó dohánykátránynak rákot előidéző hatását. Megállapítható, hogy esak nagyon kevés kísérleti állat bőrén (nyúl, egér) sikerült dohányfüst hatásara vagy a dohányfüstből nyert kátrány- nyal éveken át folytatott ecsetelés révén rákos daganatot előidézni. Az állatkísérletekből arra is lehet következtetni. hogy a doháuyrák kifejlődéséhez a szervezetnek bizonyos hajlandósága szükséges. A dohányzás elsősorban a beszívott füst útjába eső és a füsttel hosszú időn át közvetlenül érintkező szájüregben és légző szervekben szerepelhet, mint rákot (nyelv- rák, gégerák, tüdőrák, stb.) okozó vegyiinger. Számos statisztikai adat amellett szól, hogy a szájüregi és légző szervek rákja jóval gyakoribb a férfiak, mint a nők között. A férfinem nemcsak a szájüreg és a légzőszervek rákos megbetegedése terén vezet, hanem a tápláló csatorna és más emésztőszervek rákjában is több férfi betegszik meg. mint nő. Ilyen és ehez hasonló adatok alapján egyesek szoros kapcsolatot látnak a dohányzás és a rák között és az említett rákok jóval gyakoribb fellépését a férfiaknál összefüggésbe hozzák a dohányzással azon az alapon, hogy sokkal több a dohányzó férfi, mint nő. Azt, hogy a dohányzásnak mennyiben van szerepe a rák előidézésében, csak úgy dönthetjük el, ha megvizsgáljuk : a szájüregi, lélegző-, és emésztőszervek rákjában megbetegedett férfiak között (lehetőleg kizárva az iszákosokat) pontosan, niilyen arányban vannak képviselve a dohányosok és nemdohányosok és, hogy a dohányzás mértéke és a rák gyakorisága között meg lehet-e állapítani összefüggést ? Mindenesetre különös, hogy a dohányzás rákokozó hatását bizonyítani igyekvő statisztikák között ilyenekkel nem igen találkozunk. Ezzel szemben gyakran hivatkoznak Ko fiúnak, a Buenos-airesi rákkutató intézet vezetőjének arra a megfigyelésére, hogy' az általai A dohányzás és a rák
