Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-01-04 / 3. szám

1941. janim* 4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 megvizsgált ötezer rákos női beteg közül negyvenkettő szenvedett szájüregi rákban ({»jak," nyelv, gége, száj pad, garat) és ezek valamennyien erős dohányosak voltak. Fel- j tűnő, hogy az erősen dohányzó nők között nem akadt például tüdőrákos. Mindenesetre érdekes lett volna azt is megtudni, hogy a többi 4958 rákos nő közül hány és .milyen mértékben volt dohányos. A cikkíró ezután TIaintz Ödön adatait közli. Ezek szerint tüdődaganatos betegek 46.9 százaléka volt dohányos, de erősebben csak 20.3 százalék dohánvzott, tehát ebben az esetben több tüdőrákos került ki a nemdo­hányzó, mint a dohányos férfiak kö­zül. Bodnár dr. a hazai klinikáktól, kórházaktól és orvosoktól a rák és a dohányzás kapcso­latára vonatkozó érdeklődésére eddig olyan válaszokat kapott, hogy a kérdéssel csak kevesen foglalkoztak és csak kevés szám­szerű adatot bocsátottak rendelkezésére. ES, yes klinikák és orvosok adataiból az de­rűi ki, hogy a szájüreg-, légző- és emésztőszer­vek rákjában megbc tegedctt férfiak között jóval több volt a dohányos, mint a nemdohányzó és a dohá­nyosok javarésze erősen hódolt szen­vedélyének. Ezzel szemben más adatok arról szólnak, [ hogy a fent említett rákos megbetegedések- \ ben szenvedők között csaknem egyenlő arányban voltak dohányosok (köztük erő­sen dohányzók és nemdohányosok). Hangsúlyozza a cikkíró, hogy a rendelke- \ zésre álló kevés adatból nem lehet végleges következtetést le­vonni a dohányzás és a rák közötti kapcsolat tekintetében. Néhány-' év óta Magyarországon a dagana­tos betegségek bejelentése kötelező és azt is he kell jelenteni, hogy a beteg dohánvos-e vagy sem. ílvmódon a dohányzás és a rák .- összefüggését megvilágító nagy statisztikai anyagot lehet összegyűjteni. Ez a munka dr. Bodnár kezdeményezésére a Statisztikai Hi­vatal részéről már folyamatban is van. Az érdekes cikkből tehát kiderül, hogy a tudomány eddig még nem tudott végleges következtetést levonni a dohányzás és a rák közötti összefüggés tekintetében. Folttísztitó szerek A tiszta desztillált víz sok foltot kivesz. Természetesen nincs mindig desztilált vízre szükségünk, különösen, ha nem kényes tisz­tításról van szó. A vízzel hígítható oldó­szerek (alkohol) hígításához ellenben deszti­lált víz. esővíz is használható, mert közel áll a desztilált vízhez. Alkohollal, amely 98 százalékos spiritusz néven kapható, szintén sok foltot ki lehet venni. Desztilált vízzel 1:3 arányban hígítva (1 rész víz. 3 rész alkohol) sörfoltok, kávé- foltok, festékfoltok, cukorfoltok kivételére alkalmas. Színes anyagoknál az alkoholt óvf* tosan használjuk. Éterrel zsír-, olaj- és hasonló foltokat le­het kivenni. Azonban használatánál vigyázni kell, mert az éter gyúlékony. Éter pótszerekként többféle foltvíz jön for­galomba, amelyeknek nincsen akkora oldó­ke pességük, mint az éternek, de mivel ol­csóbbak és nem annyira gyúlékonyak, sok­szor előnyösebben alkalmazhatók. Ilyen éterpótszerek : »esdeform« és »izzóéter«, amelyek különösen a régi olajos foltokhoz használhatók. Hasonló termék az »pttalin- eíer«, különösen a nehezen kivehető olajos, kátrányos, gyantás, kocsikenőcsös foltokat ve­szi le. véf&xés tűi^tcmítéfie/z Modern kávádnráló. A középosztály háztartá­séban már jóformán csak ilyeneket látha­tunk. Alakja eltér a régi UÁvédarálók Is­meri formájától és a mai modern konyha­bútorokhoz igazodik. Cgyes. szép forma, rá­tekinteni is kellemes. kell a kávéfőzéshez. Az egyik az, amellyel a kávét megdaráljuk. A legegyszerűbb háziasz; szonynak is nélkülözhetetlen segítőtársa ez. A másik az a kávédaráló, amely a ^Fmnck - kévépótlék jólismert kékfbarna dobozán látható. Ez is ajánlatos, mégpedig minden kávéitalhoz! Ez adja szép, sötétbarna színét, különleges, tökéletes ízét és azt a kiváló zamatát, amely mindennapi kávénkat előttünk olyan kívánatossá teszi. Ha csak rágondolunk, máris érezzük pompás illatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom