Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-03-17 / 62. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG----------------------------.c---;--------­194 1. március 17, Jyik ország üldözte az Egyházat és a ke- resztényseget, az 'agy elpusztult, vagy csak ügv tért magához, ha a vezetők és a nép Krisztushoz tértek. Az őskeresztények még életüket is fel tudták áldozni Krisztusértés a kereszténységért, így tehát a mai embernek is meg kell hoznia az áldozatot, hogy rövi­desen "egy akol és egy pásztor legyen. Az előadásért Turcsányi Sípos József egy­házközségi világi elnök mondott köszönetét s bejelentette, hogy a Szociális Missziótár­sulat vasárnapi közgyűlése miatt a negye­dik és utolsó hitvédelmi előadást március 30-án tartják meg. Március 15,-ét az előző évekhez hasonlóan az idén is szép ünnepségek keretében ülték meg úgy Zala­egerszegen, mint az egész országban. A temp­lomokban hálaadó istentiszteleteket tartottak, az iskolák, egyesületek, körök ünnepélyek keretében áldoztak a 48-as nagy idők emlé­kének. A kereskedelmi iskola ifjúsági önképző­köre fél 11 órai kezdettel tartotta meg ha­zafias ünnepélyét, amelyet az iskola ének­kara a Hiszekeggyel nyitott meg s utána Köves Zoltán Hl. é. t. nagy lendülettel sza­valta el a Talpra magyar-1. Kiss Ferenc IV. é. t., önképzőköri elnök ünnepi beszédet mon­dott. Arra figyelmeztetett, hogy a mai if­jaknak épen olyan tettrekész, lelkes haza­fiaknak kell lenniük, mint amilyenek a 48-as ifjak voltak. A sikerült beszéd után Liszt II. rapszódiáját adta elő Grossinger Géza IV. o. t. pompás hegedűjátékkal, Zsámár Vilmos II. o. t. zongorakíséretével Igen szé­pen szerepelt az intézeti énekkar, amelyet Dómján István dr. vezényelt. Horváth Ákos : Vihar után című költeményét Horváth Ala­dár I. o. t. szavalta, majd népdalokat ját­szottak : Grossinger Géza és Zsámár Vilmos, Borda János IV. é. t. pedig a tőle megszo­kott ügyességgel szavalta el Bartalis János : Ima mindenkiért című költeményét. Az ün­nepélyt a Himnusz zárta be. A gimnázium önképzőköre fél 12 órakor rendezett ünnepélyt. A Himnusz eléneklése után Pais I. VIII. o. t Petőfi : Magyarok Istene című költeményét szavalta el teljes átérzéssel. Tímár Tibor VIII. o. t., önkép- zőköri elnök kerekded ünnepi beszédében méltatta az alkalom jelentőségét. Schubert : »Moment musical« és Schubert : »Marche mi- litaire című művét meglepő ügyességgel ad­ták elő : zongorán Garai Tamás IV., I. he­gedűn Wessely József IV., II. hegedűn Bren­ner Ferenc VI., brácsán Kováts Miklós VI., csellón Czobor László IV. o. t. A két szám között Bentzik Mihály VI. o. t. Sajó Sándor: »Hit« című versét szavalta el lendületesen. A város közönsége délután 5 órai kezdet­tel ünnepelt. Az ünnepély a Széchenyi-té- ren folyt le s azt a leventezenekar a Hiszek­eggyel nyitotta meg, majd Cselényi Pál dr. országgyűlési képviselő mondott ünnepi be­szédet. Utalt arra, hogy 93 év óta ünnepli a magyar nemzet ezt a napot. Azóta mindig visszamegyünk a múltba egy kis hazaszere­tetei tanulni. A mai generáció joggal kér­dezheti, mi mondanivalója lehet a 48-i ma­gyarságnak a mai magyarsághoz, hiszen az­óta sok minden történt és az akkori korszel­lem nem felel már meg a ma igényeinek. Ez sok tekintetben igaz, de változhatnak az idők és az emberek. Lehet ma elavult esz­me az, ami akkor új volt ; a magyar nem­zeti szellem és hazafiság azonban örök ma­rad. Át kell hangolni a magyar szellemet keresztény, szociális és népjóléti szellemmé. Akkor méltók leszünk az akkori magyarokhoz. Szépen szavalt Holczer István és Hege­dűs Lóránt. Az ünnepélyt a leventezenekar a Himnusszal zárta be. A leventék ünnepélyét vasárnap délelőtt a leventeotthonban tartották meg s azon a közeli községek leventéi is résztvettek. A le­ventezenekar a Hiszekegyet játszotta el be­vezetőül. Az ünnepi beszédet P. Fekete Géza ferences áldozópap mondotta. Megyeri .Jó­zsef és Csertői Kálmán szépen szavaltak. Zá­radékul a Himnuszt játszotta el a zenekar. Keszthelyen. A premontrei gimnázium nagyszerűen si­került márciusi ünnepélyét a Katolikus Le­gényegyesület dísztermében tartotta meg, amelyet a város közönsége zsúfolásig meg- töltött. Az ünnepély műsorán szavalatok, zene- és énekszámok szerepeitek, amely ek szép ke­retet adtak Tókai László VIII. o. t. értékes ünnepi beszédének. Az énekszámokat Szalay Albin dr. prem. kanonok, tanár vezényelte. Kiemelkedő eseménye volt a gimnázium 16 tagú cigányzenekarának bemutatkozása. A; Honvéd négyes és Induló eljátszásás al hang­verseny-képességéről tett bizonyságot a ci­gányzenekar. A hatás, amit a közönségre gy a­korolt, leírhatatlan. Az ünnepély végén gra- tuláltak is ám Herboly Géza zenetanárnak, a cigányzenekar kiképző tanárának és a szüle­tetett prímásnak, Seress István VIII. o. ta­nulónak. Igen tetszett Führer Ernő VIII. és Kovásmav János I. o. tanulónak szavalata. Kisiklott egy tehervonat Bulgáriában Szófia, március 17. A bolgár államvasutak hivatalos közleménye szerint a dobrüdzsai Oboriste állomás közelében kisiklott egv 38 kocsiból álló tehervonat. Tizen életüket vesz­tették, harmincán pedig megsebesültek. A vasútvonalon megakadt a forgalom. Garanov vasútügyi miniszter vizsgálóbizottsággal lei-, szállt a helyszínre. A vizsgálat szerint a sze­rencsétlenség műszaki okokra vezethető vissza*. Behívások és védelmi intézkedések Svédországban Stockholm, március f/. (Reuter). Szomba­ton kiadott hivatalos közlemény a követke­zőket mondja : Az a tény, hogy a téli hónapok az európai háború fontos esemény ei szempontjából nyu­godtan teltek el, nem jelenti azt, hogy szá­míthatunk a nyugalomra a tavaszi és nyári hónapokban is. Még akkor is, ha semmi okunk sincs annak feltételezésére, hogy a nagyhatalmak háborújának esetleges fokozó­dása közvetlenül érinti Svédországot, nekünk természetes kötelességünk, bogy semlegessé­günk megv édését hatásossá tegyük. Ez az oka annak, hogy egyes pontokon védelmi intéz­kedéseinket megszigorítottuk. ,A katonai be­hívások nem jelentik azt, hogy a helyzet ag­godalomra ad okot ; ez csak egy része an­nak az eljárásnak, amelynek során meg aka­runk győződni behívási rendszerünk hatásos­ságáról. Egyébként bizonyos katonai egysé­gek szabadságolása tovább folyik. — o — A Jézustársaság 400 éves jubileuma f ÉRTE5iTÉS!^ Mély tisztelettel értesítem a nagy- j érdemű közönséget, hogy üzlete j met, a mai kor igényeinek meg­felelően kibővítettem és külön el­választott, fővárosi nívójú ctgi I hésx kábái, kosztüm és, j létesítettem. Ezek a munkálatok befejezés előtt állanak és az itt addig szünetelő ! I eladás f. hó 20-án megkezdődik, j Szives pártfogást kér TÓTH GYULA úri és női szabó, úri divatáru, szövetkereskedő A magyar katolicizmus bensőséges ünnep-- ségekkel emlékezik az isteni Gondviselés té­ny'érői, amely 400 évvel ezelőtt állította csa­tasorba a hős spanyol lovag Loyolai Szent Ignác által éíetrehívott Jézustársaságot. Ez a jubileum, magától értetődik, nemcsak a Rend ünnepe. Ünnep mindenütt, ahol az evangé­lium kivirágzásától, természetszerűen a szebb és boldogabb emberi élet kiteljesedését jog­gal várják. Gondviselésszerű megérzéssel látta meg a Rend az egyes korok szükségleteit és csodálatos organizmussal, törhetetlen ien- dülettel állította be munkásságát v ezérelv e : Mindent Isten nagyobb dicsőségének vágá­nyára. Fáradhatatlan volt apostoli buzgósá- gában és soha vissza nem vonult Isten ellen­ségei elől. És, amikor Isten dicsőségét akarta minden áron felfokozni, akkor veretlen har­cosa volt a tiszta kultúrának és a szociális igazság kiharcolásának. Ma élő legnagyobbjaink ékes szónoklatok­kal, világos szellemük alázatos meghajlásá­val magyar szempontból világítják meg és. mutatnak rá arra a ragyogó és a nemzetünk szempontjából alig felértékelhető nemes mun­kásságra, amelyet a jezsuita rend hazánkban századok folyamán kifejtett. A jezsuita szellem diadalmas vetülete építő erő és a bíboros Pázmányban, a nemzet lel­két ébresztgető harsonás Prohászkában. A je­zsuita * nevelésben csillogón kristályosodó lo­gika és magasra lobogó tűz dinamikus erő­vel indul neki a rendcsinálásnak Rangba pá­ter leikével, a liberálizmus félelmetes és rom­boló dzsungelében. A jezsuita szellem szent és tiszta hazafiságot alakító ifjúi ereje har­col az aggastyán Apponyiban a magyarságra rabbilincseket kényszerítő szabadkőműves, is­tentelen szellemmel. De hosszadalmas volna és nem is az én feladatom, hogy a magyar­ság hálájának legyek tolmácsolója a jezsui­ták iránt. Úgy gondolom inkább, hogy az örökké ifjúlelkű Rend nagy jubileuma ide­jén rámutassak arra, hogy a jezsuita nevelő lélek nem suhant át észrevétlenül Göcsejen sem. A zalaegerszegi áll. főgimnázium Má­ria Kongregációjában is a jezsuita léleklor- m áló erő dolgozott és bizonyára ma is csend­ben végzi azt a nagyszerű munkát, amely - nek eredménye, hogy magyar életünk harc-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom