Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-03-17 / 62. szám
1941. március 17. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztalttizhelyt, fiának vk lághirü PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállássá) B. HORVÁTH IMRE na»aki wasfceresteedönét Zalaegerszeg Telefon i 54. 'onala értékes erőkkel gyarapodik állandóan, dásfél, két évtizede annak, hogy a magasz- os szellem visszavonhatatlanul magához öleí- e a gimnázium néhány, valóban értékes nö- endékét és azóta a zalaegerszegi gimnázium »üszkeségei, mint a jubiláló jezsuita rend dváló tagjai olyan munkásságot fejtenek ki, írni a magyarság szempontjából épen nem közömbös. Csak hálásak lehetünk nekik es i jezsuita rendnek. P. Litványi, P. Kerekes, P. Pál, P Zsá- nár jezsuita atyák szülőhazájuktól messze, tősi lemondásban Kína pogány, zajló tenderében mint új honfoglalók építik az lsen országát, a vértanuságig feszülő lelke- edéssel viszik az evangélium fényét, teresztik az igaz hitet és a pogány szívekbe leoltják a krisztusi erkölcs tanításait. És lyugodtan kihangsúlyozom meggyőződésemet, hogy az az izzó faj, magyar hazasze- etet, amely mindig szívünkben égett, nem ohadt le. Világrészek, tengerek választják el ■két tőlünk, de ahol járnak, ahol sokszor fá- adt lépteik kopognak, ott mindig magyar zív ük dobog és tanítványaikkal megismer- etik és megszerettetik az édes magyar föl- let. Hogyne kellene ezért hálával gondolni s büszkén az egykori göcseji diákokra, akiien keresztül, idegen világrészekben, ahol ró- unk talán semmit sem tudtak, meleg érzések zállnak a magyar föld felé. De nem mehetünk el a két P. Kerkai, kü- önösen az idősebbik, Jenő mellett szó nél- :üí. Azt hiszem, nem túlozok, ha szeretném, tárcsák a gimnázium tanári kara igen sokszor llítaná a nemes iránt hevülő diákjai elé, mint követésre méltó példaképet. P. Kerkai enő !. A neve ma már szinte fogalom. Je- suita és mennyire magyar ! Micsoda vak- rferő rágalom kell ahoz, hogy a hívőktől, jó katolikusoktól akárhányszor el akarják rozni a hazafias érzést ! Pedig egyszerű, le- agadhatatlan igazság, hogy minél mélyebb el künkben Isten szeretete, minél érintetle- lebb erkölcsi érzékünk, annál inkább érjük 1 azt a fokot, amelyet az áldozatos hazafiág fogalma magában foglal. Sőt, higgadt koskodás mondatja velem : minél kevésbé an valakinek hite, annál kevésbé van hálája, amiért semmi áldozat sem lehet elég Irága. P. Kerkai Jenő bizonnyal sokszor elméiBUNDÁK revideSésa'e mértékűiéin Ifj. Laky Sándor •xűcameaieraél kéasülnek Alateitánggfe»t BMMWHII llllll ■ HHnHBMM Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5. kedett azon a megrázó bibliai képen, eseményen, hogy l dvözítőnk sírva fakadt, amikor a pompájában, gazdagságában büszke Jeruzsálem pusztulására gondolt. És párhuzamot vont a magyarságra leselkedő ezer veszedelem és Jeruzsálem között. Az ő szívében is pattanásig feszült a magyar érzés és fajtájának féltése. A jezsuitás magyar lélek nem habozott soká. Lelkében megszületett a _ gondolat : megmenteni a magyarságot. A gondolatot tett követte. Kibontotta a Kálót zászlót és alája hívta a magyar föld ifjú erőit, az agrárifjúságot. Ma senki sem kételkedik azon, akinek a szíve helyén van és magyarul ver, hogy P. Kerkai elgondolása, a magyar ifjúság frontba állítása az a mozgalom, amelynek győzelme a hibáiból- kibújó, új, tiszta lélekkel íölte- kező magyarság nehezen várt talpraállitása lehet. A magyarság nem akar meghalni. A magyarságnak élnie kell ! A Kaiot mozgalom az új idők új kürtjén azt harsonázza : Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar ! De akkor légy krisztusibb lélek, műveltebb szellem, gazdaságilag életerős és önérzetes, büszke magyar. Szeretjük Hazánkat ? Hát hogyne szeretnénk ! Akkor forduljunk hálával a magyar jezsuiták felé. Akkor foglaljuk imáinkba Göcsej drága értékeinek nevét. A Kínában masírozó jezsuitáinkat imáinkkal segítsük. A magyar fronton küzdő P. Kerkainak pedig kiáltsuk oda : Veled megyünk, menetelünk : Istenért és a boldog, szabad Magyarországért. F.... Of. o * A Dunántúli Szemle A Dunántúli Szemle 1941. évi 1—2. száma megjelent. Külsejében mit sem változott. Mi, zalaiak azonban mégis különös örömmel üdvözöljük ezt az évfolyamot, mert első száma már zalai szám is. Első lapján megtaláljuk Suszter Oszkár igazgató nevét a társszerkesztők között és a szerkesztőbizottságban Pehm Józsefet, Fára József dr-t és Bogyay Tamás dr-t vármegyénk szerkesztőbizottságát. örömmel köszöntjük ezt a számot, mert bár a Dunántúli Szemle eddig is gyakran közök zalai vonatkozású cikkeket, most forma szerint is csatlakoztunk Dunántúl legmagasabb színvonalú tudományos folyóiratához, örömmel olvastuk a fáradhatatlan Bogyay Tamás dr.-nak és a szorgalmas gyűjtőnek, Bődéi Jánosnak szép cikkeit. Az előbbi a zalavári Szent István korabeli templomdíszekről értekezik, az utóbbi a göcseji kavicsjátékokkal kapcsolatban talál sok érdekes mondanivalót. Előfizetőink figyelmébe is melegen ajánljuk a fenti cikkeket azzal, hogy fogadják olyan szeretette! a Dunántúli-Zalai Szemlét, — amely rövidesen hozzájuk is megérkezik —, mint azt egy szűkebb hazánkkal is intenzíven foglalkozó folyóirat megérdemli. A Szemle zalai számainak expedíeiós munkálatait Bucsis Gyula dr. gimnáziumi tanár végziA Dunántúli Szemle előfizetési ára évi 6 pengő. Ez az összeg negyedévenkmt is fizethető. Bizottsági ülés a városnál Zalaegerszeg megyei város pénzügyi és jogügyi bizottsága ma délután ülést tart. Tárgy- sorozatán szerepel : az alispán átirata a városi háztartási alap, villamosmű és aggápolda alapítvány költségvetése tárgyában ; a polgármester előterjesztése a városi pénztárnoki és ellenőri állások megszervezése iránt; a városi díjnokok és kisegítő szolgák jogviszonyainak rendezése, a szerződéses alkalmazottak félfogadása és illetményeinek megállapítása ; a vármegyei kisgyűlés véghatározata a két mélyfúrású kút létesítésével kapcsolatban és néhány kisebb jelentőségű városi ügy. v cföapi — Uj plébánia. Czapik Gyula dr. veszprémi megyéspüspök Nagykanizsán az úgynevezett kiskanizsaí városrészben Magyarok Nagyasszonya elnevezéssel új plébániát szervezett amelyet az Apostoli Szentszék engedélyével a Szent Ferenc-rendre bízott. — Tanügyi hírek. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Demény Margit erdőcsoko- nyai oki. tanítónőt a semjénházai, Vaderna Mária újfalupusztai oki. tanítónőt a szepet- nek-gyótapusztai áll. el. iskolánál próbaszolgálatra bocsátotta. — A Szociális Missziótársulat folyó hó 23- án tartja évi közgyűlését. — Esküvő. Fangler Sárika és Inczédy Ágoston m. kir. csendőrőrnagy folyó hó 19-én délután 6 órakor tartják esküvőjüket Budapesten a Szent István bazilika kápolnájában. — A novai Szent Imre Ifjúsági Egyesület bejelentette csatlakozását a Kálót központhoz. A másfél évtizedes egyesület az utóbbi években a kezdeti lendületről tanúskodik. A Kalot-hoz csatlakozással is azt igazol ja, hogy az új időknek megfelelően erőteljes munkát akar kifejteni tagjai és a köz javára. — Halálozás. Erzsébetvárosi Csiky György, c. gimnáziumi igazgató, tanulmányi felügyelő, aki 1908. óta tanárkodott a zalaegerszegi áll. gimnáziumban, március 15-én 5ő éves korában Zalaegerszegen elhalálozott. Halála v árosszerte mély részvétet keltett. özvegye, szül. Knopp Anna és kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. Ma délután helyezték örök nyugalomra az újtemetőben nagy részvét mellett. — Lisieuxi Szent Terézke szobrára a Pál és Indra cég lapunk útján 5 pengőt adományozott. Selyem plüss átvetők és garnitúrák gyönyörű perzsa mintákban érkeztek. Schütz Áruház. — Mikefán megalakult a Kálót. A novai plébániához tartozó Mikefa községben az elmúlt vasarnap a novai ifjúsági Egyesület közreműködése mellett megalakult a Kálót négyes célkitűzését öntudatosan magáévá tévő helyi Legény egyesület. Az alakuló közgyűlést Fonyadt Antal novai káplán vezette le. Babati Vendel, a novai Kai Legényegyesület ifjúsági elnöke is lelkes beszédet intézett az új egyesület tagjaihoz. A mikefai Kálót legények buzgóságára jellemző, hogy már építik is saját munkájukkal egyesületi otthonukat. Az ifjúság nemes erőfeszítése minden dicséretet megérdemel. A mikefai Kálót egyesületet Jakabfi József mikefai tanító vezeti. — A gógánfai téli kultúrelőadások befejeződtek. Tartották : Huszár Gyula tó. esperes, plébános, Walz János káplán, Bálint József tanító és Szabó László s. jegyző. Nagyszerű befejezése volt a kultúrelőadás sorozatnak a március 15-i ünnepély,, amelynek pompás megrendezéséért Bálint Józsefné tanítónőt a legnagyobb dicséret illeti. Az ünnepi beszédet Huszár Gyula tb. esperes, plébános mondotta, míg a műsor többi számát az iskolások és a leventék adták. Asszonyom ! önnek és leányának is szüksége lesz tavaszi kabátra. Tóth Gyula szabó készkabát osztálya e hó 20-án * megnyílik, ahol 100-on felüli modellből választhat. — o —