Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-03-17 / 62. szám

1941. március 17. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztalttizhelyt, fiának vk lághirü PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállássá) B. HORVÁTH IMRE na»aki wasfceresteedönét Zalaegerszeg Telefon i 54. 'onala értékes erőkkel gyarapodik állandóan, dásfél, két évtizede annak, hogy a magasz- os szellem visszavonhatatlanul magához öleí- e a gimnázium néhány, valóban értékes nö- endékét és azóta a zalaegerszegi gimnázium »üszkeségei, mint a jubiláló jezsuita rend dváló tagjai olyan munkásságot fejtenek ki, írni a magyarság szempontjából épen nem közömbös. Csak hálásak lehetünk nekik es i jezsuita rendnek. P. Litványi, P. Kerekes, P. Pál, P Zsá- nár jezsuita atyák szülőhazájuktól messze, tősi lemondásban Kína pogány, zajló ten­derében mint új honfoglalók építik az ls­en országát, a vértanuságig feszülő lelke- edéssel viszik az evangélium fényét, ter­esztik az igaz hitet és a pogány szívekbe leoltják a krisztusi erkölcs tanításait. És lyugodtan kihangsúlyozom meggyőződése­met, hogy az az izzó faj, magyar hazasze- etet, amely mindig szívünkben égett, nem ohadt le. Világrészek, tengerek választják el ■két tőlünk, de ahol járnak, ahol sokszor fá- adt lépteik kopognak, ott mindig magyar zív ük dobog és tanítványaikkal megismer- etik és megszerettetik az édes magyar föl- let. Hogyne kellene ezért hálával gondolni s büszkén az egykori göcseji diákokra, aki­ien keresztül, idegen világrészekben, ahol ró- unk talán semmit sem tudtak, meleg érzések zállnak a magyar föld felé. De nem mehetünk el a két P. Kerkai, kü- önösen az idősebbik, Jenő mellett szó nél- :üí. Azt hiszem, nem túlozok, ha szeretném, tárcsák a gimnázium tanári kara igen sokszor llítaná a nemes iránt hevülő diákjai elé, mint követésre méltó példaképet. P. Kerkai enő !. A neve ma már szinte fogalom. Je- suita és mennyire magyar ! Micsoda vak- rferő rágalom kell ahoz, hogy a hívőktől, jó katolikusoktól akárhányszor el akarják rozni a hazafias érzést ! Pedig egyszerű, le- agadhatatlan igazság, hogy minél mélyebb el künkben Isten szeretete, minél érintetle- lebb erkölcsi érzékünk, annál inkább érjük 1 azt a fokot, amelyet az áldozatos hazafi­ág fogalma magában foglal. Sőt, higgadt koskodás mondatja velem : minél kevésbé an valakinek hite, annál kevésbé van há­lája, amiért semmi áldozat sem lehet elég Irága. P. Kerkai Jenő bizonnyal sokszor elméi­BUNDÁK revideSésa'e mértékűiéin Ifj. Laky Sándor •xűcameaieraél kéasülnek Alateitánggfe»t BMMWHII llllll ■ HHnHBMM Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5. kedett azon a megrázó bibliai képen, ese­ményen, hogy l dvözítőnk sírva fakadt, ami­kor a pompájában, gazdagságában büszke Jeruzsálem pusztulására gondolt. És párhu­zamot vont a magyarságra leselkedő ezer veszedelem és Jeruzsálem között. Az ő szí­vében is pattanásig feszült a magyar érzés és fajtájának féltése. A jezsuitás magyar lé­lek nem habozott soká. Lelkében megszüle­tett a _ gondolat : megmenteni a magyarsá­got. A gondolatot tett követte. Kibontotta a Kálót zászlót és alája hívta a magyar föld ifjú erőit, az agrárifjúságot. Ma senki sem kételkedik azon, akinek a szíve helyén van és magyarul ver, hogy P. Kerkai elgondolása, a magyar ifjúság frontba állítása az a mozgalom, amelynek győzelme a hibáiból- kibújó, új, tiszta lélekkel íölte- kező magyarság nehezen várt talpraállitása lehet. A magyarság nem akar meghalni. A ma­gyarságnak élnie kell ! A Kaiot mozgalom az új idők új kürtjén azt harsonázza : Ha­zádnak rendületlenül légy híve, ó magyar ! De akkor légy krisztusibb lélek, műveltebb szellem, gazdaságilag életerős és önérzetes, büszke magyar. Szeretjük Hazánkat ? Hát hogyne szeret­nénk ! Akkor forduljunk hálával a magyar jezsuiták felé. Akkor foglaljuk imáinkba Gö­csej drága értékeinek nevét. A Kínában ma­sírozó jezsuitáinkat imáinkkal segítsük. A ma­gyar fronton küzdő P. Kerkainak pedig ki­áltsuk oda : Veled megyünk, menetelünk : Istenért és a boldog, szabad Magyarországért. F.... Of. o * A Dunántúli Szemle A Dunántúli Szemle 1941. évi 1—2. száma megjelent. Külsejében mit sem változott. Mi, zalaiak azonban mégis különös örömmel üd­vözöljük ezt az évfolyamot, mert első száma már zalai szám is. Első lapján megtaláljuk Suszter Oszkár igazgató nevét a társszerkesz­tők között és a szerkesztőbizottságban Pehm Józsefet, Fára József dr-t és Bogyay Tamás dr-t vármegyénk szerkesztőbizottságát. örömmel köszöntjük ezt a számot, mert bár a Dunántúli Szemle eddig is gyakran közök zalai vonatkozású cikkeket, most forma szerint is csatlakoztunk Dunántúl legmaga­sabb színvonalú tudományos folyóiratához, örömmel olvastuk a fáradhatatlan Bogyay Tamás dr.-nak és a szorgalmas gyűjtőnek, Bődéi Jánosnak szép cikkeit. Az előbbi a zalavári Szent István korabeli templomdí­szekről értekezik, az utóbbi a göcseji ka­vicsjátékokkal kapcsolatban talál sok érde­kes mondanivalót. Előfizetőink figyelmébe is melegen ajánl­juk a fenti cikkeket azzal, hogy fogadják olyan szeretette! a Dunántúli-Zalai Szemlét, — amely rövidesen hozzájuk is megérke­zik —, mint azt egy szűkebb hazánkkal is intenzíven foglalkozó folyóirat megérdemli. A Szemle zalai számainak expedíeiós mun­kálatait Bucsis Gyula dr. gimnáziumi tanár végzi­A Dunántúli Szemle előfizetési ára évi 6 pengő. Ez az összeg negyedévenkmt is fi­zethető. Bizottsági ülés a városnál Zalaegerszeg megyei város pénzügyi és jog­ügyi bizottsága ma délután ülést tart. Tárgy- sorozatán szerepel : az alispán átirata a vá­rosi háztartási alap, villamosmű és aggápolda alapítvány költségvetése tárgyában ; a pol­gármester előterjesztése a városi pénztár­noki és ellenőri állások megszervezése iránt; a városi díjnokok és kisegítő szolgák jog­viszonyainak rendezése, a szerződéses alkal­mazottak félfogadása és illetményeinek meg­állapítása ; a vármegyei kisgyűlés véghatá­rozata a két mélyfúrású kút létesítésével kapcsolatban és néhány kisebb jelentőségű városi ügy. v cföapi — Uj plébánia. Czapik Gyula dr. veszpré­mi megyéspüspök Nagykanizsán az úgyneve­zett kiskanizsaí városrészben Magyarok Nagy­asszonya elnevezéssel új plébániát szervezett amelyet az Apostoli Szentszék engedélyével a Szent Ferenc-rendre bízott. — Tanügyi hírek. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Demény Margit erdőcsoko- nyai oki. tanítónőt a semjénházai, Vaderna Mária újfalupusztai oki. tanítónőt a szepet- nek-gyótapusztai áll. el. iskolánál próbaszol­gálatra bocsátotta. — A Szociális Missziótársulat folyó hó 23- án tartja évi közgyűlését. — Esküvő. Fangler Sárika és Inczédy Ágos­ton m. kir. csendőrőrnagy folyó hó 19-én délután 6 órakor tartják esküvőjüket Bu­dapesten a Szent István bazilika kápolná­jában. — A novai Szent Imre Ifjúsági Egyesület bejelentette csatlakozását a Kálót központ­hoz. A másfél évtizedes egyesület az utóbbi években a kezdeti lendületről tanúskodik. A Kalot-hoz csatlakozással is azt igazol ja, hogy az új időknek megfelelően erőteljes munkát akar kifejteni tagjai és a köz javára. — Halálozás. Erzsébetvárosi Csiky György, c. gimnáziumi igazgató, tanulmányi felügyelő, aki 1908. óta tanárkodott a zalaegerszegi áll. gimnáziumban, március 15-én 5ő éves ko­rában Zalaegerszegen elhalálozott. Halála v á­rosszerte mély részvétet keltett. özvegye, szül. Knopp Anna és kiterjedt, előkelő ro­konság gyászolja. Ma délután helyezték örök nyugalomra az újtemetőben nagy részvét mellett. — Lisieuxi Szent Terézke szobrára a Pál és Indra cég lapunk útján 5 pengőt ado­mányozott. Selyem plüss átvetők és garnitúrák gyö­nyörű perzsa mintákban érkeztek. Schütz Áruház. — Mikefán megalakult a Kálót. A novai plébániához tartozó Mikefa községben az el­múlt vasarnap a novai ifjúsági Egyesület közreműködése mellett megalakult a Kálót négyes célkitűzését öntudatosan magáévá tévő helyi Legény egyesület. Az alakuló közgyű­lést Fonyadt Antal novai káplán vezette le. Babati Vendel, a novai Kai Legényegyesület ifjúsági elnöke is lelkes beszédet intézett az új egyesület tagjaihoz. A mikefai Kálót le­gények buzgóságára jellemző, hogy már épí­tik is saját munkájukkal egyesületi ottho­nukat. Az ifjúság nemes erőfeszítése min­den dicséretet megérdemel. A mikefai Kálót egyesületet Jakabfi József mikefai tanító ve­zeti. — A gógánfai téli kultúrelőadások befe­jeződtek. Tartották : Huszár Gyula tó. es­peres, plébános, Walz János káplán, Bálint József tanító és Szabó László s. jegyző. Nagy­szerű befejezése volt a kultúrelőadás soro­zatnak a március 15-i ünnepély,, amelynek pompás megrendezéséért Bálint Józsefné ta­nítónőt a legnagyobb dicséret illeti. Az ün­nepi beszédet Huszár Gyula tb. esperes, plé­bános mondotta, míg a műsor többi számát az iskolások és a leventék adták. Asszonyom ! önnek és leányának is szüksége lesz tavaszi kabátra. Tóth Gyula szabó készkabát osztálya e hó 20-án * megnyílik, ahol 100-on fe­lüli modellből választhat. — o —

Next

/
Oldalképek
Tartalom