Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-11 / 8. szám
•'É94L január 11. ZALAMEGYEI ÚJSÁG érte a kolostort. Apaífy Mihály pártfogója, J a kegyetlen budai vezér, Izmáéi basa tört j a Székelyföldre. 26 falut, templomot felper- j zselt, rengeteg székelyt rabszíjra fűzött és j a jasszi emberyásárra hurcolt, majd a ko- ) lostor ellen indult. Ekkor négy szerzetes j fogságba esett, négyen vértanú halált hal- j tak és az ősi hely a lángok martaléka lett j megint. j 1694-ben is nagy veszedelem fenyegette az i alig pár éve újonnan felépített kolostort és templomot. A tatárok február derekán a Felcsíkra törtek, tűzzel-vassal pusztítottak és 7.000 székelyt rabszíjra fűztek. A székely férfiak Alcslkban gyülekeztek, az asszonyok, leányok, gyermekek meg Somlyón, az Ur oltáránál kerestek menedéket. A latárok közeledtének hírére a fiatal ferences papnövendék, Nizzet Ferenc, a Somlyó-hegy ol- j dalában csatasorba állította az asszonyokat, i leányokat, meg a esíksornlyói ferene: s gim- { názium mintegv 200 növendékét. A nőknek i kucsmát adott n fejére, hogy férfiaknak írás- | sanak, azután valamennyien kapát. kaszát, í cséphadarót ragadtak és szép csendben vár- í tak. Amint azután győzelemittas, eibizako- dott tatár sereg a közeibe ért, megszólalt a templom nagyharangja és az asszonyok síppal, dobbal, harsonával, trombitával, kereplővel olyan lármát csaptak, hogy a meglepett tatár sereg futásnak eredt. A diákok utánuk. A zsögödi szorosnál azután már vártak rájuk a székely férfiak. A krónikás szerint egy szálig levágták őket, a sok székely rabot kiszabadították és gazdag zsákmány t is ejtettek. Ettől fogva sem jártak a tatárok Magyarországon. A esíksoinlvói ferences kolostor nemcsak véres harcok színhelye volt, hanem a keresztény kultúra legkeletibb végváraként is jelentős szerepet töltött és tölt be a mai napig. - mM p A Ferenerend szellemének, ősi hagyományainak megfelelően a szerzetesek röviddel Somlyói megtelepedésük után a kolostor mellett iskolát nyitottak. Ezt az elemi iskolát az ezerhatszázas évek elején gimnáziummá fejlesztették ki. Az intézetben mindig 2— 100 fiú nevelkedett. Közülük és a későbbi alapítású ferences tanítóképzőből kerültek ki \ Székelyföld vezetői. A gimnáziumot a benne anító ferences atyák hazafias magatartása niatt 1850-ben az osztrák kormány elvette i szerzetesektől. Most Csíkszeredán a kato- ikus státus kezén fejt ki értékes működést ; \7. egykori ferences tanítóképző pedig Marosvásárhelyen van. Az erdélyi ferencesek kispapja) is Csík- uimJyón nevelkedtek 1649-tól II. József tiltó intézkedéséig, 1783-ig. A esíksornlyói kolostor kultúrinisszióját ma- adandó hatással egészítette ki az a könyv - ajtó. amelyhez Kájoni János ferences 1676- >an, tehát még a magyar könyvnyomtatás ískorában állított fel. Az ősú nagymultú in- ézmény néhány évtizede a kolozsvári feren- :es kolostorban folytatja nagyszerű kultúr- nisszióját. Csíksomlyó kul túré le lének az elmúlt szá- adok során még igen érdekes kivirágzása olt. Jóval előbb, mint ahogy a kolozsvári zínházat megépítették, kétszáz esztendőnél s régebben, a székeíység kulturális és vallá- os eleiének mélyítésére Csíksondyón folyt uirnmim. kolcsönkonyvtAr LOM ROTHERBERE-UTCA S. Újdonságok. Török : Puszipajtás Szántó : Volgadal. Vaszary : A nő a pokolban is úr Fendrik : 3Nászinduló Brehm : Viszontlátásra édes... Walpole : Christina a színjátszás. Színházigazgató és minisztérium- dráma-szerző kitelt a gimnáziumban tanító ferences atyákból, a diákok játszottak — néha száznál is többen egy darabban — a közönség pedig a búcsújárókból verbuválódott. Volt a kolostor mellett külön színház is, de, ha jó idő volt, akkor a szereplők a hegy oldalában, az úgynevezett Krisztushágón játszottak, a nézők pedig a Somlyó- hegy lábánál, a zöld pázsiton helyezkedtek el. A híres oberammergaui. passiójátékok nyugat békésebb légkörében alig száz esztendővel előzték meg azt a kulturális munkát, ami itt, az elzárt csíki medence mostoha körülményei, sok viszontagsága közt folyt. A bemutatott színdarabok közül mintegy 1409 lap- mi igen becses kéziratot: őriznek u kolostor könyvtárában, ősi kódexekkel, gazdag magyar és latin nyelvű ősnyomtatvány-gyűjtemény- nyel együtt. A esíksornlyói kolostorban, a székely és katolikus gondolatoknak ebben a félévezredes őstornyában ma is folyik az elődök hősies munkája, becsületes kötelesség telj esi tése. Az atyák az egész- Székelyföldet bejárják, misz- szióznak, apostolkodnak, ápolják az ősi hitet és a nemzeti hagyományt. A székelyek pedig, atyáik nemes tradícióihoz híven, év- ről-évre felkeresik Csíksomlyót. Minden székely szívében-lelkében él a vágy, hogy éle5 tében legalább egyszer elsírhassa haját, panaszát a esíksornlyói kegyhelyen, és aki egyszer életében ott volt, az míg el, vágyódik oda vissza. A székelyek az elmúlt 22 esztendőben a esíksornlyói pünkösdi búcsúkon, Mária nevenapján, a esíksornlyói legétiyná- pojjcopj czerszékelyleánynapokon mentették az érőt a hagyományok, székely mivoltuk őrzC- , sere s az itteni impozáns TaimííŐZC™?11 ed- zették gránitkeménnyé lelkűket és gyűjtöttek erőt, kitartást a nehéz napokra. A esíksornlyói ferences atyáknak most újabb gondjuk van. A november 10-i borzalmas erejű földrengés az ősi kegytemplomot súlyosan megrongálta. Az egyik 50 méter magas torony alatt megsüllyedt a talaj és falát tátongó hasadékok választják el a templom hajójától és a templom homlokzata is többhelyütt a földig hasadt. Az ősi székely szentélyben pedig a híres orgona felett a mennyezet beomlással fenyeget. A javíttatás költsége hozzá vető leges szakértői becslés szerint meghaladja a i 00.000 pengőt. Ez a súlyos anyagi megterheltetést jelentő munka pedig olyan időben vált elodázhatatlan sürgőssé, amikor a székely nép kifosztottsága, nyomora a legnagyobb. Hisszük azonban, hogy van, lesz mód ennek az ősi szentélynek a megmentésére. P, Kiss Elemér. Gondolataim a járási napokkal kapcsolatban Jórészben talán elesettségünk az oka annak, hogy hemzsegnek közöttünk, akik meg akarták, vagy akarják váltani a bódult magyart. Nyüzsögnek a szájakarnokok és szájnapoleo- nolc, akik rövídiejáratú és kamatmentes megváj (ássál hódítják az áléit magyart. Az éhes száj előtt varázsos mézesmadzagot huzigálnak és lassanként el is hiszik, hogy külön, mindenképen testhezálló megváltási tervük és receptjük a gyávából is hőst, a törpéből is óriást, a paprikaszárítóbői is Szentgyörgyi professzorokat, az analfabétából is szellemóriás», az asszonyságból is lady-t. a komám - uramból is lordot formálhat estétől reggelig. Sok a magyarmegváltó, aki délibábot kerget. ugyancsak nemkevesen próbálják belc- disputálni a nag\ mindenségbe önzetlen szándékukat. de mindegyike eme nemesszándékú- aknák és jóakaróknak felülről kezdi a megváltást, egyszerre az egész, egyetemed magyarságot öleli át. Pedig sokkal egyszerűbb volna és sokkal eredményesebb volna — sőt: csakis így volna eredményesebb ! — ha lent kezdenék, az egyedeknél. a családnál, egyszerű környezetben, egyszerű módon, egyszerű eszközökkel. Hány világot rengető tervet és elgondolást hallottunk már, amely a magyart a művelődés csúcspontjára vélte gyorsforralón feljuttatni I A vége mindig az volt : maradt a régiben. Hiába : művelődési téren nincs gyorsvonat, nincs gyorstalpalás, nincs gyorsforraló. Itt csak céltudatos, a legapróbb részletekig kidolgozott tervnek a legbecsületesebb végrehajtása hozhatja meg a kívánt célt. Évekre, évtizedekre kidolgozott terv, önzetlen végrehajtókkal, akik nem akarnak a művelődés szent ügyéből sem politikai, sem anyagi előnyöket kifacsarni, hogy aztán eldobják a kifacsart citromot. A művelődés ügye nemzeti ügy, közügy, személyes ügye mindenkinek, akit az adottságok képessé tesznek érdekében eredménves munkát elérni. Alulról, a faluból kell ennek kiindulnia. Nagyon helyes tehát a magyar népművelés iránya, célja és eszközei. Helyes a mód, az időbeosztás. A zalai népművelés hamarosan igen szép állomásra érkezik el : a járási napokhoz. Markos Jenő népművelési titkár elgondolása szerint minden járás székhelyén rendeznének járási napot. Ez a nap ünnepe volna a járásnak, ünnepe volna az alkotásnak, az eredménynek, a haladásnak, a fejlődésnek. ünnepe volna a munkának. A járási nap találkozója volna az iskoláknak is. Tanítógyűlés, iskolai kiállításúk formájában kapcsolódnék a járás nagy napjába az iskolai munka és az iskolai élet munkásai. Leventeverseny, lövészverseny, tűzöl tó verseny képviselnék a honvédelmi vonatkozást, hiszen mindegyik intézmény legszentebb célja : minél tökéletesebben megfelelni a honvédelmi feladatoknak és kötelezettségeknek. Kiállításon mutatná be a járás népe, hogy háziipar, népművészet és mezőgazdaság terén is halad a korral, fejlődik, termel és így járul hozzá a Haza felvirágoztatásához. A járási nap legyen tükörképe a magyar falu munkájának, fejlődésének. Legyen eleven bizonyítéka a magyar faj életképességének és elhivatottságának ' Legyen figyelmeztető a politikai bűvészeknek ; a népet nem a szép szólamok mentik meg, a népet nem a szóbuborékok emelik fel, hanem a művelődésnek közkinccsé tétele, a nép anyagi jólétének a nép munkájával legszorosabb kapcsolatban való emelése. Legyen figyelmeztető : a népért dolgozni kell és nem — beszélni ! Huhn Gyula. BUNDÁK rendelje mértékűién legolcsóbban lfja Laky Sándor ssficsmesiapnél készülnek Alakításokat vállalok. Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5.
