Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-08 / 32. szám
XXI\ .. évfolyam. 32. 9zám ÁRA 8 FILLÉR 1941. február 8. SZOM BAT. ZáLAMEGVEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Felelőn 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HEfí BOLY FEREN€ Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Posta takarékpénztári csekkszámla : 49.368. | kell használniuk természeti adottságaikat. Ez legbiztosabb eszköz az idegenforgalom euaeI étére. Másfél évtizeddel ezelőtt. Zalaegerszegen papírgyár létesítésének gondolata foglalkoztatta erősen a vezető köröket. Szinte bizonyosra vettük, hogv rövidesen már kivitelre kerüJ a sor. Egyszerre azután semmivé vált az egész. Elfeledték, többet senki szóba sem- hozta. Hátha ezzel nem volt szerencsénk.meg lehetne próbálkozni mással. Vannak a képviselőtestületnek jé üzleti érzékkel rendelkező, gyakorlati gondolkodású ' tagjai, akik ismerik a város környékét, szükségleteit. összeköttetéseik is vannak : ezektől várjuk, hogv életrevaló eszméket, vetnek föl s azoknak valóraváltását biztosítsák. Vállalatoknak idetelepítése volna az egyedüli, ami a kívánt eredményeket biztosítaná. De nem volna szabad arról sem megfeledkezni, hogy Zalaegerszeg turisztikai szempontból sok előnnyel rendelkezik. Ezeket ki kellene használni, de nem életképtelen egyesületek alakításával, hanem hivatalos szervezettel, amely állandóan munkában állana. Gyár, ipartelep létesítése kétségtelenül nehéz dolog, de a turisztika fejlesztése a mai levente-, cserkészvilágban -könnyen megoldható s tekintélyes; jövedelmet is biztosító valami. Sietni kell természetesen a szállodakérdés megoldásával is elsősorban az idegenforgalom érdekében-. Próbálkozni kell. Hiszen régi igazság, hogy: szerencse próbával jár. Továbbá ; magától semmi sem mozdul. Próbálkozzunk hát valamivel. Elsősorban olyannal, ami nem kíván nagyobb áldozatokat. Egyszer csak érhetünk el mi is eredményt. Mondásként nehéz az első milliót megkeresni, de, ha az megvan, a második sokkal könnyebben jön. A vármegye csütörtöki közgyűlésének napirendjén olyan tárgy is szerepe!, amely az ország lefytöbh városát a iegközelebbről érdekli. Ez a pont Zalaegerszeg polgármesterének indítványa az eladósodott \ árosok megsegítése tárgyában. A megsegítés nemcsak az illető városoknak, hanem az egész országnak érdeke és, hogy az indítványt Zalaegerszeg polgármestert * 1 * * * * * tette meg, annak oka az, hogy a városok között talán Zalaegerszeg a legrosszabb anyagi helyzetben lévő magyar város, amit bizonyít az, hogy az 1941. évi költségvetésben 153 százalékos a pótadóelő- iránvzata. A polgármesternek beadványát ismertettük. Kimutatja abban a polgármester, mely okok játszottak közre abban, hogy a város anyagi helyzete annyira megromlott. Ezek között főszerepet játszik természetesen a villanyügy, amit a múlt napokban küldöttség ismertetett az iparügyi miniszter előtt. Súlyos terheket rakott a város vállaira az is, hogy állami funkciókat kell teljesítenie saját költségén és, hogy nem térhetett ki bizonyos szociális kérdések megoldása elől, amelyeknek nem volt meg az anyagi ellenértéke, vagyis a kiadások még csak részben sem térültek meg. ' . ~i .A A város takarékoskodik a zsugoriságig, de hasztalan. Terhein magában enyhíteni nem képes, támogatást kér tehát a törvényhatóságtól és az államtól, még pedig nemcsak a maga. hanem mindazoknak a városoknak részére, amelyek hozzá hasonló siralmas helyzetben sínylődnek. A megsegítés módozatait illetően az eladósodott gazdákkal szemben tanúsított eljárás alkalmazását kéri a polgármester. Bízunk abban, hogy a vármegye közönsége meghallgatja a megyeszékhely kérő szavát és a bajok orvoslása érdekében megtesz mindent, amit csak megtehet. Zalaegerszeg hosszú időkön át nélkülözte az állami támogatást, úgyszólván saját erejéből lett a poros-sáros göcseji nagy faluból a vidék egyik csinos városa, erejét meghaladó feladatok elvégzésére vállalkozott: méltó tehát arra, hogy segítségére siessen a vármegye is, az állam is. És, ha a törvényhatósági bizottság magáévá teszi teljes terjedelmében a polgármester indítványát, segít a többi városon is, mert az indítvány az »eladósodott városok« megsegítéséről szól és kéri. hogy elfogadás esetén Kálót és Kalász élet Zalaszentlászlászlón Már az őszi munka befejeztével megkezdte működését a zalaszentlászlói Kaloí: egyesület és a lelkes tagok örömmel látogatják az Összejöveteleket. Itt hallgatják meg a népművelési keretbe beállított előadásokat, itt beszélnek meg egy-egy felvetett gyakorlati gazdasági kérdést, itt számolnak, terveznek a Kálót kitűnő programmja alapján, itt szórakoznak rádió mellett, vagy saját hangjukkal vidámítják egymást, amikor sorra kerülnek a szebbnéi-szebb régi magyar nóták : hazafias-, katona-, levente-nóták váltakoznak a kitűnő hangú fiúk ajkán. Alig tudnak egy- egy7 összejövetelnek véget vetni ilyen kellemes hangulatban és különösen akkor, amikor az otthonépítés gondolata felvetődik, ilyenkor vályogot vetnek, terv rajzot készítenek, számolnak éspedig azért, mert ez valóság lesz... telek már van... a fiúkban pedig erős akarat. December 8. óta ott állnak a fiúk mellett a leányok is a Kalász nagyszerű célkitűzésével. Csak úgy szívják magukba a komoly gondolatokat a megvalósításra, hogy azután annál őszintébb vidámsággal énekeljenek, játsszanak, táncoljanak ... így nemesednek, művelődnek és készülnek a Kalász kitűnő programmjavai a »szent magvar hivatásra«'. A kettős munka február 2-án ünnepélyes formában mutatkozott be a község népe előtt. A két egyesület műkedvelő gárdája előadta Túrái Kálmán: Zugnak a fenyők című hazafias népszínművét és Bognár Lajos : A fonóban szól a nóta című vidám népszínművét. Az előadás kitűnően sikerült, minden szereplő a legjavát adta és rátermettségükről tettek bizonyságot mindnyájan. Még eny- nyien nem néztek meg műkedvelő előadást Zalaszentlászlón. mint most. Az érdeklődés még igen nagy és azért február 9-én az előadást megismétlik. A vasárnapi előadást kitűnően sikerült Ka- lász-Kalot batyus-bál követte. Édesanyák, vezetők, leányok és fiúk együtt élvezték a magyaros, nemes szórakozást. Az előadás tiszte jövedelméből mindkét egyesület zászlót szerez be. így ma jd a Kálót és Kalász zászló alatt folytatódik a megkezdett faluépítő munka. Az előadás sikere Nagy Teréz tanítónő, Kalász-vezető ügybuzgóságát és hozzáértését dicséri. Ezt a kettős korszerű munkát PeicB Béla dr. plébános mellett elősegíti a községnek minden, hivatása magaslatán álló vezető tagja. . V • • • ' * ‘ ' . J Az eladósodott városok megsegítése A zalaegerszegi polgármester indítványa a megye^yöiés előtt — A városoknak jövedelmi forrásokról kell gondoskodnak kérjék föl pártolásra az összes törvényhatóságokat. A kérelemmel szemben a kormány sem he- lyezkedhetik elutasító álláspontra, de félmegoldással sem intézheti el a kérdést. Gyökeres és gyors segítségre van szükség, hogy a városok mozoghassanak, fejlődhessenek. A segítés azonban nem jelentheti egvben azt is, hogy a városok köszönettel elfogadják, amit kapnak és azután — pihennek. A megsegítés ugyanis csak addig terjedhet, hogy a városok elkerülhessék a katasztrófát, lélegzethez jussanak. Dolgozniuk azonban kell, sőt gondolniuk kell új jövedelmi források biztosítására is, mert ilyenek' nélkül egy idő múlva ismét a mai helyzet állhat elő. .Jövedelmi források csak vállalkozások révén fakadhatnak. Lehetővé kell tenniök, hogy vállalatok létesüljenek területükön, amelyek a lakosság jelentékeny részének nyújtanak' állandó munkaalkalmai, élénkítik ipari, kereskedelmi életüket, idegenforgalmukat stb. Ki