Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-02-08 / 32. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG _____L941. február 8. Ro ppant tömegű értékesíthetetlen buzafelesleg a tengerentúli államokban A romai nemzetközi mezőgazdasági intézet havi közleményeinek legújabb száma részle­tesen beszámol a tavalyi búzatermés ered­ményéről és megállapítja, hogy a termés az egész világ adatait egybefoglalva (Szovjet- oroszörszág és Kína nélkül, mint amely ál- hírnök adatai nem ismeretesek) általában vé­ve jó. közepes, körülbelül 2 százalékkal ki­sebb az előző évinél és mindössze 8 szá­zalékkal marad el a nagyon kedvező 1938. évi eredmény mögött. Viiágrészenkint pedig a helyzet az, hogy a búza termése tavaly kitűnő volt Észak- amerikábán és Ázsiában, jó volt Délaineri- kában és Afrikában s rossz Európában és Ausztráliában. A jelentések, amelyeket az egyes államok­ról a Nemzetközi Intézet összegyűjtött, vég­eredményben 1127 millió inétermázsányi bú- i zatermtsről adnak számot. v Európa búzatermése tavaly nem volt több, § mint 380 millió méter-mázsa, holott 1939-ben t 464 millió, harmadéve pedig 495 millió mé- j termázsa volt. Az európai termés minden államban rossz és nincs lehetőség rá, hogy a tengerentúli államok bőséges terméséből pótolni lehessen a készleteket. Pedig az Északamerikai Egyesült Államoknak, Yrgen- tínának és Ausztráliának olyan nagyra duz­zadtak eladhatatlan búzakészleteik, amire 1931 óta alig volt eset. Az USA búzatermése tavaly nem volt re­kord szerűen nagy : az utolsó hivatalos je­lentések mindenesetre lényegesen emelték az eredményről szóló számokat és ezek szerint a termés 222 millió métermázsára rúg, holott 1931-ben 256 millió volt. De az USA belföldi szükséglete nem több 180 milliónál, úgy, hogy az aratásból mintegy negyven millió méter- mázsa keres kiviteli piacot. Viszont 1939-ről olyan nagy készletek maradtak meg, hogy 1940. július elsején 80 millió métermázsa volt a látható készlet. Ezt a tavalyi fölösleg mint­egy 120 millióra, sőt ennél is magasabbra emeli, ami eléri az 1932-ben megállapított legnagyobb eladható készlet nagyságát. Argentínában viszont, ahol a búzát első­sorban kivitelre termelik, olyan hatalmas ara- j tás volt, amilyennél nagyobbat csak 1928- bnn és i 938-ban ért meg Argentína. A ter­més ugyanis 80 millió mázsa, 1939-ben el­lenijén nem termett több, mint 32 millió mé­termázsa, ami katasztrofálisan rossz eszten­dőt jelentett Argentína számára. A belső fo­gyasztás szükséglete a termésnek csak egy- harmadát szokta igénybevenni, ami azt je­lenti. hogy az idén mintegy 62 milliós ki­viteli többlet ál! rendelkezésre. De e több­let számára nincs piac. Európának csak Ang­lia vásárolhatna tengerentúli búzát, de a szál­lítás ebben az egyetlenegy viszonylatban is annyira megnehezedett és megdrágult, hogy valószínűen nem lehet egyebet tenni ezzel a hatalmas készlettel, mint raktározni a jövő esztendőre. Ausztráliában is hasonló a helyzet, bár a termés ott nem volt nagy. Az adatok egy­előre még bizonytalanok, az aratás csak most fejeződött be. A római intézetnek az a felte­vése, hogy az ausztráliai kormány a termést a valóságnál kisebbnek tünteti fel, a tőzsdei és a magánbecslések ugyanis jóval többről szólnak annál a 30 milliónál, amit a kor­mány utolsó jelentése közölt. De ez a je­lentés is 5 millióval javította már előző hivatalos becslés 25 milliós adatát. Ha a kor­mány jelentése megfelel a valóságnak, akkor a 1 érmés hektárunkul t mindössze 4.9 méter- mázsát tenne, ami az ausztráliai termések IV. Utamat Szepetnekről délnyugatra fordítot­tam — Szentmihály felé. A magyar nép ked­ves szentje a hős Szent Mihály arkangyal. Sok templom hirdeti dicsőségét és e nyu­gati Zalában négy falu is róla kapta a ne­vét. Ez is. Semjénfóidén megyek keresztül. A korcs utódok majd 400 év múlva Sem- jénházának nevezik ugyan, holott eredetileg itt a Semjénéknek csak földjük volt, házuk azonban nem. ' Bandukolok s közben beborul. Piszkos és sárgás-szürke felhők nyomatodnak elő. Vi­har készül talán V Megváltozik az egész ter­mészet színe. Hiába keresem most a szíp kékes-szürke színt, amely oly kedvessé, szép­pé és bájossá teszi a mi Dunántúlunkat, — eltűnt... Nyomasztó a levegő .. így érkezem meg a régi jó ismerőshöz, János plébánoshoz Szentmihályra — 1550- ben. Épen nagy gondban van. Valami dis­putája támadt egyik kegyurával. Háshágvi Imrével. Nem tetszik neki a kegyúr egyik tapintatlan intézkedése. Panaszra nyílik ajka, hogy eléggé erőszakos és házsártos ember. . . Bizonyos, hogy nem jól végzi. Igaza is lett! Forgatjuk a sárga lapokat. Föl van itt jegyezve az admuniti biblia is. El is olvas­suk. íme ez áll : Még 1263. év előtt Yíd mes­ter igen nagy szükségbe jutott. Nem tudott máskép pénzhez jutni, elzálogosította a kegy- urasága alatt álló csatári monostor bibliá­ját Farkas vasvári zsidónak. Mivel nem tud­ta a zálogból idejére kiváltani, Farkas zsidó eladta. A biblia aztán így elkerült külföldre a gyönyörű Óperenciás tenger innenső part­jára, a stájer Admontba, hpl II. Béla ki­rályunk egyik leánya, Zsófia, apácáskodott egykor. — Vid mester azonban kárpótolta a monostort. Itt a Szentmihály egyháza mel­lett fekvő birtokát engedte át a veszendőbe ment bibliáért. történetében a legrosszabb átlag. Azonban fel lehet tenni, hogy az idei termés ennél mintegy 15 százalékkal jobb lesz és elér 35 millió métermázsát, a tavalyi 57 millióval szemben. Az utolsó 5 év átlaga 42 millió métermázsa volt. De már 1940 augusztusá­ban 32 millió métermázsa búza várta a tenger rentúlra való szállítást az ausztráliai kikötők­ben és magtárakban s az idei 36 millió maga is jelentékenyen növelni fogja a rendelke­zésre álló mennyiséget, mert oár a terme» nem nagy, a belföldi fogyasztás a maga 15 millió méter mázsájával ennek még a felét sem fogja igénybe venni. így az idén való­színűen több, mint 50 millió métermázsa bú­zát kellene Ausztráliának eladnia, ha volna hova. Az utóbbi évek alatt az átlagos kül­földre való szállítás 30 millió métermázsa volt, tehát még ha minden szállítási és el­adási lehetőség a rendes viszonyoknak meg­felelően állana rendelkezésre, akkor is túl­sók volna az eladható készlet. Szentmihály Aztán fordítunk egyet és ott meg azt ol­vassuk, hogy Tamás szentmihályi plébános 1334-ben 40 gráci dénárt fizetett a pápai tizedre. Szomorúan mutat a következő lapokra. Az előbbi kegyurak, a szentbalázsi Szelék és a szentjakabi Chernelek a templomban helyez­ték el értékes okmányaikat. Azt hitték, ott csak biztonságban vannak. Hogyne — a templomot csak nem bántják ! Hát téved­tek ’ — Míg Mátyás király Morvában járt, azalatt a török megrohamozta e nyugati vé­geket. Szentmihályi. Molnárit, Szerdahelyi felgyújtotta, sokakat leölt. sőt a templomot sem kímélte meg. Azt is kirabolta. El is tűntek a drága okmányok. Aztán búsan folytatja János atya. hogy a magyar a magyart sem állhatja. íme csak most 10 éve, hogy lendvai Bánffy István megdúlta a falut, mert a Háshágyiakra ha­ragudott. Most 2 esztendeje pedig megint a török járt itt és plébániájában 55 1/2 portát, azaz több, mint 100 házat gyújtott fel s a templomot újra kirabolta.. . Repültek az évek ! — újra ott voltam, de már nyomorúságosán állott a falu. Ag­godalom mindenki szemében ! Míg ott a jó János atyával tárgyalunk, beborul, — dörög- villámlik, fülsiketítő a zaj. Kitekintünk s akkor döbbenünk rá, hogy nem felülről jön a lárma, hanem a földön jár... Itt a tö­rök !... Nini ! Ott szalad Ágnes asszony, aki ol) gyönyörűen szokott a templomban éne­kelni. Utána vad, marcona alak lohol. El­éri, megfogja. De Agnes asszony, kis cse­csemőjét keblére szorítva, kiragadja magát s iutna tovább. Haj ! — de hiába ! A fel­dühödött török eléri és... egy csapás . . és Ágnes asszony nincs többé !... Ott fut a kis Julis. Csak egy hete nyílt fel szerelemre. A múlt vasárnap volt az esküvője. Nyomában egy szakállas, torzonborz martalóe. Jaj, el­éri ! Meg is fogta a kis Julist. . . Szegény Tiégi zalai utazás lm innal Mimisit 1941. február 1 tői—15-ig 70-80°j0 árengedmény Árjegyzéket és részletes útmutatást ad a Zrirryi Rt. könyvesboltja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom