Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-04 / 3. szám
4 ZALAMEGYEÍ ÚJSÁG 1941. január 4. MEGJELENTÉ DESAMYA A 496 oldalas, 29 művészi melléklettel illusztrált mii ára 8 oengő. Pehm József pápai prelátus című könyve, amely gyönyörű tartalmával és kiállításával a könyvpiac legszebb könyve. Kapható a Zrínyi rt könyvesboltjában A magyar mezőgazdaság egyiptomi csapásai Hatalmas munkálatok az árvizveszély »elhárítására — Áradás és aszály — Amikor csak arasznyira nőtt a búza és a folyók kiszáradtak Á gazdákra zúduló elemi csapások között a statisztika 10 csapást tart nyilván: ezek az ár- cs talajvíz, az aszály, a fagy. a köd, a jég. a rozsda, az egér, a féreg,- a rovar és az egyéb károk, amelyek évről-évre felütik a fejükét és tetemes károkat okoznak a mezőgazdaságnak. Ha végignézünk a statisztikai adatokon, azt látjuk, hogy a vizes évek és szárazság periodikusan váltogatják egymást és ez az, ami nagy gondot okoz úgy a gazdáknak, mint a közigazgatásnak, kormánynak és a lakosság nemgazda rétegeinek is. Az idei árvizek és talajvizek elleni küzdelem már egészen más alapokon folyt le. mint a régebbi ár- és talajvíz elleni küzdelem, amely tulajdonképen csak a helyi tünetek leküzdésére szorítkozott. Minden árvíznek és minden talajvíznek meg volt az a haszna, hogy a szerzett tapasztalatok felhasználásával a következő ár- és talajvizeket nemcsak szűkebb korlatok közé lehetett szorítani, hanem bizonyos esetekben a maga teljes egészében el lehetett hárítani. Megismétlődhetik-e az idén a nedves időjárás V Az idei ár- és talajvize-? katasztrófa különlegességénél fogva újabb tanulságokkal szolgált. Az okozott károk helyrehozásához nagy tudassál, nagy felkészültséggel és nagy áí- do/.a! készséggé! lógtak hozzá az erre hivatott körök és ebből nemcsak az állam, hanem az egész társadalom is kivette a maga részét. Az idei rv kartételeinek különlegessége a többször megismétlődött áradás és a folytonos esőzés következtében ez év őszén fellépett tala j vízkárok nagy kiter jedése, amely az őszi talajmunkálatok elvégzését teljesen lehetetlenné tette. Sok őszi alá megszántott föld maradt bevetetlen, ami kedvező esetben is csak a tavasszal lesz pótolható, hacsak meg nem ismétlődik a rendkívül módon nedves év, amint ezt az 1880., 1881., 1882.. 1888. es 1884. esztendőkben láthattuk, vagy ahogy ez 1912 és 1916 között is megismétlődött. A;), előző periódusban 1881-ben, az Utóbbiban pedig 1913-ban érte el a csúcs- pontját az árvíz és csak lassan fejlődött visz- ,sza, úgy, hogy még 1917-ben is voltak, különösen a Bánátban olyan területek, amelyeken niég nem lehetett szántani, vetni. Az idei különleges év, amelynek számszerű adatai még nincsenek véglegesen összeállítva, előreláthatóan eléri majd az 1881. év színvonalát, az árvíz eddigi magyarországi pusztításának maxiimynát, amikor 76 százalékos kára volt a mezőgazdaságnak. A kormány nagy felkészültséggel dolgozik a talajvizek levezetésében, hatalmas csatornahálózat készül a veszélyeztetett területeken. Az eredmény már kezd is mutatkozni, máris nagy kiterjedésű területek mentesültek a kártevő elemtől. Az ilyen levezető csatornahálózat megépítésénél a legnagyobb körültekintéssel keli eljárni, nehogy a csatornák a felesleges v ízekkel hasznos és szükséges víz- mennyiséget is levezessék és így száraz időjárás esetén az aszály rémét idézzék fel. Ezen a téren a svédek értek el szép eredményeket, akik több millió holdról csak a szükséges vízvonalig eresztették le a vizet és szárazabb években a zsilipek elzárásával biztosítják a talaj kellő nedvesség tartalmát. Az idei év egyetlen haszna az lenne, ha a mérnöki kar az idei károk tapasztalataiból a távoli jövőre kiható terveket készítene elő és olyan terveket dolgozna ki, amelyek előre elhárítanák a nagyobb károkat azáltal, hogy az egyszerre lezúduló víztömegeket nem csak levezetné, hanem tárolni is tudná a száraz időkre, ami által a túlsók vízből csapás helyett haszon származnék. Megfelelő berendezésekkel az ár vizeit a szikes területekre lehetne vezetni és ott tárolni, ami által idővel a szikeseket is meg lehetne javítani. Azok a vízművek, amelyek újabban épülnek, hatalmas vízgazdálkodás lehetőségeit fogják megnyitni és nagyban hozzá fognak járulni ahoz, hogy az ideihez hasonló katasztrófák megismétlődését megakadályozzák. Ezt a jótékony hatást az Alföld további fásításával, illetve annak fokozásával még majd növelni is lehet. Az aszályos évek. szélese, de a fennmaradt adatok szerint is az 1863. esztendő volt az, amely az egész magyar Alföldet a legnagyobb mértékben sújtotta. A katasztrófa mar az előző 1862-es esztendőben elorevetette az árnyékát. A nyár rendkívül forró és száraz volt es feljegyezték. hogy a havasokról teljesen leolvacjt a jég. A gleccserek még az Alnesekben is rendkívüli magasságba húzódtak vissza. A folyók roppant nagy mértekben leapadtak, a kisebb patakok pedig teljese)! kiszáradtak. Erre a szokatlanul kedvezőtlen nyárra hómentes tél következett és az a teljesen csapadék talmi tavasz, amelyhez hasonlót a krónikások nálunk még nem jegyeztek fel. A búza csak arasznyira nőtt meg és mindössze 4—őszemet hozott, a fű kiégett és a kukorica nem nőtt. A jószág karámszámra hullott és az öregek azt állítják, hogy a hús sokkai olcsóbb volt, mint a kenyér. Aszálvos évek voltak hazánkban az 1886., 1904., 1907., 1908. és az 1909-es évek. Csőn- karnagyarország legaszályosabb éve az 1934- cs volt, rendkívül száraz évek voltak ezenkívül az 1930.. 193í.. 1932.. 1935. és 19.17, évek is. Országos viszonylatban a trianoni béke után megváltozott hazánkban az elemi kártételek jellege, ami különben természetes is, ha meggondoljuk, hogy a folyóvizeink felső folyása velünk nem jó szomszédi viszonyt fenntartó államok területére került és így a vízjárás ellenőrzése részünkre lehetetlenné vált és hazánk rendkívül változatos tájegységei közül tulajdonképen csak a szélsőséges éghajlatú Alföld maradt meg, ahol épen az aszály vészéivé volt mindig nagyobb, •' rT U Bar az aszály kiváló képen az időjárás függvénye, okszerű víztároló és csatornarendszer építésével kártételeit mindig kisebb és kisebb térre és mértékre lehetett visszaszorítani. amire most már annyival is inkább meglesz a módunk, mivel a visszaszerzett területek, — de főképen Kárpátalja — vízrendszere és domborzati viszonyai ilyen rendeltetésű műszaki berendezések léte ütésére sokkalta nagyobb mértékben alkalmasak. mint amennyire a trianoni csonkaterület volt. Z. K.
