Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-08-17 / 187. szám

2 zalamegyei újság 1940 augusztus 17. gármester, Festetics György herceg- Keszt­hely, Esterházy Móric gróf, ny. miniszterel­nök Csákvár, M- kir. Honvéd állomás Pa­rancsnokság Zalaegerszeg, Zala vármegyei Bank és Takarékpénztár Igazgatósága, Közr ponti Takarékpénztár Tt Igazgatósága, Nem­zeti Hitelintézet Igazgatósága Zalaegerszeg, iVasvármegyei Elektromos Művek Rt Szom­bathely, Andráskay István, Udvardy Jenő dr. Róma, augusztus 17. Az olasz lapok to­vább foglalkoznak a görög-olasz feszültséggel. Szerintük Görögörszág megszegte semleges­ségét, nyilván Anglia biztatására. Görögor­szágnak ugyanis nem kellett félnie Olaszor­szágtól, mert Olaszországnak nem állott ér­dekében és nem érdeke most sem, hogy Gö­rögország függetlenségét megsértse. DauL Az idei Szent István-héten 2000 sokgyer­mekes anya részesül kitüntetésben, jutalma­zásban, gyorssegélyben. Vidéken az anyák' helyben kapják meg a kitüntető érmeket és a pénzsegélyt. Az ünnepségeket a Stefánia fiókszövetségek rendezik. Zala megyében 22 sokgyermekes család­anya kap kitüntetést és jutalmat. Ezek : Za­laegerszegen Ambrus Józsefné, Baján Já- nosné, Bór Istvánná, Fendrik Lajosné, Góceán Józsefné, Iíámán Istvánná, Kellermann Jó­A magyar parlamentben a néppárt tette először szóvá az aviatika ügyét- Huszonki­lenc évvel ezelőtt, 1911- szeptember 2-án Szmrecsányi György, a néppártnak legagi- lisabb tagja világította meg a magyar avia­tika helyzetét interpelláció formájában s a többek között a következőket mondotta : — Minden kultúrember tisztában van az­zal, hogy aki a repülőgép stabilitásának kér­dését meg fogja oldani, halhatatlan nevetbizt- tosít magának a világ kultúrtörténetében- Köz­ismert tény, hogy a nyugati nagy kultúrmem!- zetek ezen a téren rövid néhány esztendő alatt óriási haladást tettek, nagy eredményeket mu­tatlak fel iés közismert tény az is, hogy az aerotechnikusokal az aeropian tökéletesítése felé vezető munkájában az ösztönzi, hogy igyekezzenek aeroplanjuk stabilitását bizto síteni, hogy ezáltal azt rendes közlekedési eszközzé avathassák ; viszont pedig a pilór íák haláltmegvető bátorsággal mennek neki a légi utaknak a mostan még nem tökéletes ae- roplánnal és a felszállás alkalmával kockára teszik életüket, mindenüket; bizonyítja ezt az a sok sajnálatos baleset, amelyek bizony megkövetelik a maguk áldozataikat. Nem vagyunk messze úttól az idő­ponttól, amikor az aeroplánok töké­letesítésének kérdése meg fog oldatni s az dem plán rendes közlekedési eszközzé avßitßtifc ügyvédi kamarai elnök, Facsinay Lászlógeo- fizikus, Sipos Dezső, Unitás Sportárú Gyár KFT. Budapest, ifj. Eitner Sándor országgyű­lési képviselő, Kaszter Ödön dr. gyógysze­rész. Thassy Kristóf dr. országgyűlési kép­viselő, Zsidó Sándor dr. országgyűlési kép­viselő, Farkas Béla dr., Jakabffy Antal, 'Tel­man Sándor dr., Ceglédi Ferenc dr., Sper­iágii Lóránd, Toldy, Imre dr. görög határsertések azonban bebizonyították, hogy Görögország Albánia meghódításával ve­zető állammá akarna válni a Balkánon, ami nyilván annak a bizonyítéka, hogy nem tar­totta meg semlegességi ígéretét. Ezért pedig a történelem előtt felelnie kell. » » > o c < « vas Józsefné. Keszthelyen Baranyai Jánosné, Bálint Istvánná, özv. Csécs Istvánná, Gurnigs Mihályné, Horváth Istvánné és Kovács Gyu- láné. Tapolcán özv. Szeitl Istvánné, Zavaczki Józsefné, N emestördemicen özv. Údor István­né, Badacsonytomajon Szabó Józsefné, Szigl tigeten Szálló Kálmánná, Gyulák es ziben Ker­tész Gézáné. Csak kitüntetést kap Kozma Istvánné­>»í Ü <(( Éne mutat az, hogy alig néhány esztendő alatt az aerotechnikusok gyönyörű szép ered­ményeket produkáltak a stabilitás kérdésében Az aviatika mindszélesebb körben hódít te­ret. Nyugaton társadalom, kormány és állami­fők vállvetve rendezik azokat a nagy verse­nyeket és viselik az azokkal járó költségeket; mintegy nemzeti ügynek tekintik, amelyből nem szabad senkinek sem kimaradnia Ha pedig az aviatákmak azt az oldalát vizs­gáljuk, hogy mennyiben fejleszti az ipart, azt látjuk, hogy ereszben is egy uj közgazda- sági ágat nyitott meg ; előljárt ebben Francia- ország, ahol a párisi Blériot-gyár mellé sora­koznak a hatalmas lendületnek indult többi ipartelepek és gyárak, a Daimler-féle motor­gyár mellé a többi motorgyár stb. Mindezek a gyárak túl vannak halmozva megrendelések­kel és nagy jövedelmet biztosítanak tulaj­donosaiknak. Nemzetek az aviatikáért_ Az aeroplánoknak ezenkívül harcászati szemponttól is megvan a (maga nagy fon­tosságuk. Tavaly a nagy francia hadgyakorla­tokon szenzációs eredményieket értek el la pilóták, úgy, hogy most már az összes európai ndgyhataImák had­ve ze tősége megszervezi hadseregében a léghajós- és repülőgép-osztályokat. j A francia közönség mulatja a legtöbb érzéket minden modern haladás iránt és épen azért a legnagyobb lelkesedéssel kísérik az aeroplá­nok fejlődését, a technikusok és pilóták mun­káját. A francia közönség azon céltól, hogy a legszegényebb ember is repülni tanulhas­son, megalakította a Ligue Nationale aeri>- enne-ot, amely több, mint százezer tagolj számlál és a francia kormány és társadalom leghathatósabb támogatását bírja. Franciaország után után következik Németország, Né me tors zágban íigy az államfő, a császár, aki minden haladás leglelkesebb barátja, mint a büszke nacionalista német társada­lom nemzeti üggyé tették a léghajó- zás kérdését. Élénk emlékezetünkben vannak azok az óriási méretű ünnep­lések, amelyekben annakidején Zep­pelint részesítették. Legújabban a repülőgépek felé irányult a figyelmük és a német társadalom nagy lel­kesedéssel és nagy nemzeti öntudattól buzr dílva megalakította a Deutscher Luftschifl- fér Verband-ot, amely több, mint egymillió tagot számlál. A többi államokban mindef- nütt, Angliában, Svájcban, Olaszországban, Oroszországban, Ausztriában és az északj- amerikai Egyesült Államokban rajongó sze­retettel viseltetnek az aviatika iránt és be­bizonyítják ezt azzal, hogy a legnagyobb ál­dozatokkal szervezik a nagy nemzetközi re­pülőversenye két ; aggódó figyelemmel kíséri minden nemzet azokban résztvevő fiait; a, győzteseket nemzeti hősökként ünnepük és általános mély részvét és gyász nyilvánul meg a repülőversenyek áldozatai iránt- , , De nemcsak a művelt nyugati kuf- t úrállamokban mutatkozik a legna­gyobb érdeklődés és lelkesedés aZ ae romantika iránt, hanem látjuk ezt már a Balkán némely államában is. Ott van például Románk,b, ahol nemi- rég alakult meg a román nemzeti pi­lóta-iskola. Nagyobb áldoz1 no lat hoz­tak annak létesítésére és már is igen szép eredményeket ériek el. Méltóztassanak megengedni, hogy egy igen jellemző esetre hívjam fei a t. Ház szíves figyelmét. (Halljuk!) Megjegyzem, hogy ez nem szóbeszéd útján jutott tudomásomra, 'ha­nem közvetlenül értesültem erről, a győri vagon-gyár egyik főüsztviselőjétől, Bertái Ar­nold főmérnök úrtól, aki ez esetről szemé­lyesen győződött meg romániai tartózkodása alatt- ^ Egy Wlájku Aurél nevű román fiatalember, minthogy odahaza nem volt módja rá, hogy pilótának képeztesse ki magát, a bécsújhelyi pilóta-iskolának voll növendéke. Azonban megszállta a honvágy és hazakívánkozott; otthon akarta nemzetének ügyét szolgálni és haza törekedett, minthogy azonban nem vol­tak meg a szükséges anyagi eszközei ahoz, hogy saját maga által konstruált repülőgépé­vel és motorával kísérletezzék, jó embereinek tanácsára a román trónörökös ő fenségéhez fordult és előadta neki nagyratörő kívánságát- A román trónörökös privát eh a túlié i ától azonnal 100-000 frankot utalványozott ki] Wlájkunak s ezáltal lehetővé tette neki, hogy versenyképes repülőgépet szerezzen be és hogy megalapítsa saját vezetése alatt az első romániai pilóta-iskolát Ugyanez a fiatalem­ber száz és száz lelkes ronnintói kísérve, átrepült a balázsfalvi nacionalista román gyű­lés alkalmával annak területére, ott a szabadi­ban ítóvő néptömeg felett végezte manőve­reit s ezáltal nemcsak honfitársaiban, hat- nem az itt élő románokban is nagy lelkese­dést keltett és a mi szempontunkból bizony nem nagyon épületes példáját mutatva be annak, hogy nálunk ezen a téren az áldozat- készség teljes hiánya tapasztalható­Semmi sem történik nálunk« Nézzük már most, t Ház, hogy nálunk, Magyarországon e téren eddig mi történt» Nálunk is vannak az aviatikának lelkes hí­vei : Yamiak férfiak, akik eddig sem kímél­tek fáradtságöt és költséglet, hogy Magyaron- szág is érhessen el e téren valamelyes ered­ményt. i Görögország szemet vetett Albániára. Hodzsa meggyilkolása és az állandó albán­Zalamegyében huszonkét sokgyermekes anya kap kitüntetést és jutalmat. Hatan zalaegerszegiek. zsefné, Németh Józsefné, Baján Ferencné és A néppárt már 29 évvel ezelőtt sikraszállt a par­lamentben az aviatikáért. Szmrecsányi György nagyjelentőségű interpeliáciéja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom