Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-17 / 187. szám
) 1910 augusztus 17. ZABAMEGYEI ÚJSÁG 3 És hogy most sincs meg még a megkívánható eredmény, áruval: bizony nem ezek voltak az okai, hanem oka elsősorban az a no gmagyarázhatailsm ; közöny, amely az aviatika iránt a magyar társfíáa’ómban eddig mutatkozott. Míg külföldön a közönség, a kormány, az államférfiak, az uralkodó családok vállvetve igyekeznek az áldozatokat meghozni, addig nálunk egyik téren sem tapasztaltunk semmit. Igaz, hogy ennek azt hiszem, a mi speciális társadalmi viszonyainkban van a magyarázata éspedig" abban, hogy nálunk a társadalom minden mozgalom irányítását felüliről várja és minden olyan mozgalom, amely- nem felülről indul meg és ez alatt nemcsak a kormányzatot, hanem a társadalmi vezető köröket is értem, minden, ami nem felülről érkezik, ami nem felülről kapja meg az impulzust, az előre halvaszületett eszme lesz. Az aviatika irányítása, fejlesztése és ellenőrzése minden országban az aeroklubok hatáskörébe tartozik. Lelkes sporlíérfiak, az aviatika lelkes barátai nálunk is megalakították az aeroklubot és dicséretére legyen mondva, alig néhány hónapi fennállás után a magyar aeroklub olyan működést fejtett ki, ki, hogy a többi államok aero klubjai ilyen rövid fönnállás után még csak megközelítő eredményeket sem mutattak föl. Először megszerezte a rákosi repülőteret, azt fölszerelte, berendezte, jelenleg 16 hangár van ott, telefon, vízvezeték, stb. és ami fő, mindezeket ingyen bocsátja a kísérletezők rendelkezésére. (Helyeslés). Pár hónappal azulán, hogy megalakult rendezte az első nagy nemzetközi aviatika versenyt Budapesten ; 500.000 korona volt a kitűzött díjak összege s hogy a mérleg veszteséggel záródott, az már nem az aeroklub hibája, hanem ennek az oka abban rejlik,’hogy amikor az aeroklub a legnagyobb szakértelemmel mindent előkészítet!, kivitte, hogy az egész világ összes neves pilótái itt összejöttek a díjért pályázni, tátongó ürességei tribünök előtt folytak le a versenyek. Az aeroklub teljesen magára volt hagyatva. Igaz, hogy a főváros nagyobb összeget he- ; lyezeLt kilátásba és amikor szükség volt rá, utalványozta is és a kereskedelmi kormány részéről a versenyekre felutazó közönség utazási kedvezményekben részesült, de mindez nem volt elég1 ahoz, még távolról sem, hogy az érdeklődést országszerte, de még csak a budapesti publikum között is felkeltseÉn azt hiszem, hogy mindjárt meg fogjuk érteni ezt a közönyt és részvétlenséget, ha összehasonlítjuk ennek a versenynek szce_ neriáját és lefolyását a külföldön rendezett hasonló versenyekkel. Szólt azután arról, hogy Székely Mihály, a magyar nemzeti dicsőség egy kis darabjának érdemes hordozója, kénytelen olcsó pénzen osztrák aeroplán-gyárak szolgálatába szegődni 1 s nevezetes repülő-kísérleteit eddig olyan rozoga gépeken végezte, amelyekkel osztrák aviatikusok felszállni nem is mertek. A másik hogy Kvasz András, ia Szacelláry-díj nyertese, lakás hijján ia rákosi hangárok mel- ; letli kukoricásokban éjszakázott, télen a hangárokban, pokrócokba burkolva melengette) magát s a fákról kövekkel lehajított varjakból főzögetett magának levest hétről-hétre. Oly szomorú dolgok ezek, amelyek valódi hősöknek tüntetik fel a derék magyar aviati- kusokat. Hangsúlyozza Szmrecsányi a magyar gép- repülők szövetsége és a magyar Aero-Klub támogatásának szükségét, de főképen arra a munkára utalt, amely a magyar aviatikusok istápolásában a magyar társadalomra vár. A társadalmi érdeklődés felébresztésére nemrég a fővárosi újságok rendőri tudósítói is indítottak egy akciót azzal a célzattal, hogy Székely Mihály számára összegyűj tsék egy repülőgép költségeitGróf Khuen-Héderváry miniszterelnök válasza a legszimpatikusabb modorban helyezte kilátásba a kormány meleg támogatását az akció érdekében. A képviselők is egylől-cgyig őszinte együttérzéssel hallgatták Szmrecsányi lelkes szavait. Kneipp eml »A legjobb anyagból kell felépítenünk az emberi testet a léleknek ezt a legcsodálatraméltóbb otthonát, mert csak akkor lehet az erős és szívós, de a lélek is csak akkor lelheti benne örömét.« Ez volt a nagy Kneipp életigazságának egyik alaptétele. Itt pompázik előtte kimeríthetetlen bőségben a legjobb anyag: az arany- kalászos árpaföld. Az ifjúság is vele tart melynek sorsát annyira szívén viselte. Mindig azon volt, hogy a gyermekek jó, ízletes és tápláló kenyeret kapjanak, héjastól megőrölt kenyérmagból készült kenyeret. Igen ám, de mii igyanak? ő maga fedezte fel az italukat is. Valósággal koronát tett élete nagy művére, amikor olyan italt is adhatott, mely hasonló a folyékony kenyérhez és amellett nemes, ízletes és egészséges. Melyik ez az ital? A Kneipp malátakávé Ezt a kávéitalt hámozatlan, egészséges és cukros malátává varázsolt árpából főzzük. Ez az ital nem csupán a gyermekeké, hanem a felnőtteknek is ezt kellene inniok. Álljon minden asztalon naponként egy nagy kanna jó és egészséges Kneipp malát akávc »Malátakávé mindenekelőtt» mondogatta Kneipp mindig. 3g«mk Kneipp malátakávét! , AT JL . f , tzt Kneiffli maga adta az embe/iúégnek.
