Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-07 / 204. szám

4

ZAL'AMEGYEI ÚJSÁG

1940 szeptember 7.

„Aranyos Erdély, kincses Kolozsvár.

Egyházmegyei változások [ a megnagyobbodott Magyar- országon.

Emlékezetes, hogy a római Szentszék a trianoni békekötés után évekig nem változtatta meg N agy m agyarország egyházi beosztását és bizonyos vonatkozásban mind a mai napig ideiglenes jellegű intézkedésekkel oldotta meg a felvetődött kérdéseket így például a trianoni határ által szétdarabolt egyházmegyék iáién nem megyéspüspökök, hanem csak címzetes püspökök álltak apostoli kormányzói minőségben. így például csak a felvidéki részek visszacsatolása után töltötték be a kásásai és rozsnyói püspöki székeket.

Ezért bizonyos nemzeti érdeklődéssel is fordul a magyar közvélemény a visszatért erdélyi területek egyházi beosztása feléA visszacsatolt területeken egy római katolikus és három görög katolikus püspöki székhely van,

A latin szertár tású püspökség a szaUn árnagyváradi, amely egyesített püspökség kormányzásától Fiedler István püspök néhány [hónappal ezelőtt román politikai nyomásra vonult vissza. A magyarbarát Fiedler püspök rezignálása után a Szentszék Márton Áron gyulafehérvári püspökre bízta a szatmár- nagyváradi egyházmegye ideiglenes kormányzatát. Legutóbb azonban Róma új püspököt nevezett ki egy jezsuita páter személyében, aki azonban még nincs püspökké szentelve. .

Hír szerint szó van arról, hogy a legújabb események következtében a jezsuita rend visszakéri a kinevezett püspököt.

Ismeretes ugyanis, hogy a jezsuita rend tagijai semmiféle egyházi kitüntetést nem fogadhatnak el és ezért a legnagyobb ritkaságok közé tartozik jezsuiták püspöki kinevezése. Nem is tudjuk, hogy Pázmány Péter óta voltáé magyar püspöki széken jezsuita. A fenti esetben természetesen mindenki Fiedler püspöknek, a magyarbarátság miatt elüldözött püspöknek visszatértét várnáA gyulafehérvári püspökség legnagyobb része, híveinek nagy többsége visszatért, de román részen maradt maga a püspöki székhely : Gyulafehérvár. A gyulafehérvári egyházmegye élén Márton Áron megyéspüspök áll.

A székely származású fiatal püspök, aki nagy elődjének, Majláth G. Károly grófnak budapesti temetésén általános rokonszenvet keltett, valószínűen híveinek nagy többségével és székely testvéreivel marad és átjön Magyarországra. Ez annál valószínűbb, mert a püspök megtartotta régi plébániáját, Kolozsvárt. Ebben az esetben hasonló helyzet adódnék, mint a csanádi püspökség székhelyének megváltoztatásakor, amikor Glattfelder püspök Temesvárról Szegedre költözött.

Amint lapunk más helyén megírtuk, Márton Áron nem költözik el a püspöki székhelyről, sőt minden papját arra szólít fel, hogy' maradjon továbbra js a helyén (A szerk.)

Ezenkívül három görög katolikus egyházmegye székhelye is a visszacsatolt területeken van. A kolozsvár— ghertai püspöknek székhelye Szamoséij vár.

Itt Hosszú Gyula a püspök 1917 óta.

Az 1777-ben alapított nagyváradi görögka- | tolikus egyházmegye élén Frentiu Valér püs- i pők áll, aki 1912-ben lugosi püspök lett és í922-ben került a nagyváradi egyházmegye élére. Az idős egyházfejedelem egyébként pápai trónálló és római grófA harmadik görögkatolikus püspökség, amely visszakerült az anyaországhoz, a má- ramarosszigtti egyházmegye, amelyet az 1930- ban kötött konkordátummal alapítottak Az egyházmegye első püspöke : Rusu Sándor,

A szatmár—nagyváradi, szamosújvári, nagyváradi és máramarosszigeti püspökségek magyar területre történt átcsatolásával és a gyulafehérvári püspök várható átköltözésével tehát összesen öt új egyházmegye került visz- sza Szent István országába. Ezzel szemben megszűnik majd a szatmári és a nagyváradi egyházmegyék eddig volt magyarországi apostoli kormányzósága.

A megnagyobbodott Magyarországon ezután a három érsekség mellett 15 püspöki egyházmegye lesz.

A miskolci görögkatolikus apostoli kormányzóságon kívül még a pannonhalmi főapátsági egyházmegye teszi teljessé az egyházi beosztást az ismét megnagyobbodott Regnum Máriámmá ban.

Márton Áron gyulafehérvári püspök

papjainak tájékoztatására a következőket^ közli :

1 A megyéspüspök székeskáptalanjával együtt székhelyén marad és az egész egyházmegye kormányzását továbbra is kezében tartja.

2. Az ügyek közvetlen intézésében Kolozsvárott külön püspöki hely tartóságot állít fel, amely a megyéspüspök által adott széleskörű felhatalmazásokkal a megyéspüspök nevében intézkedik.

3- Minden egyházmegyei pap köteles azon a helyen maradni, amelyre a püspök rendelte. Akik eddig áthelyezést nyertek, állomáshelyüket a legsürgősebben foglalják el.

Iparvállalatok sora kerül vissza az anyaországhoz.

Az anyaországhoz visszatérő nagyobb erdélyi iparvállalatok névsorát itt, közöljük :

Nagyvárad : Szántó és Társa Redőny- és Kályhagyár, Rippner Fémárú, Leichner Szérumtermelő, Ledkai Gőzmalom, László Gőzmalom, Zenkl-féle Festékgyár, Regner és Weisz Textilgyár, Carmen Cipőgyár, Vegyi és Élelmiszergyár, Dreher-Haggenmacher Sörgyár, Phöbus Gépgyár, Nagyváradi Textilgyár, Leitner Cipőgyár, Auróra Vegyipar, Elektra Zsinór- és Paszomány gyár, Melocco Kakaógyár, We-Ego Cipőgyár, Heller és Deutsch Kalapgyár, Szénsavgyár, Vesta Vegyigyár, Fáik Kefegyár, Grünwald Testvérek Fémárúgyár, »Celluloid« Kefegyár.

Szatmárnémeti: Ardeleana Textilgyár, »Dac« Drótárú- és Gyermekkocsigyár, »Vulcan« Gépgyár, »Prine« Vasöntő- és Gépgyár, Reiter Csokoládégyár, Szövőipari Rt , Szalaggyár, Szatmárnémeti Téglagyár.

Nagyszalonta : Kemény és Társa Konzervgyár.

Nagybánya: Phönix Vegyiárúgyár, Petro- nia Aranybánya.

Máramarosszigtet: Máramarosszigeti Hajlított Bútorgyár.

Felsővisó : Felsővisói Bőrgyár.

Tihó : »Creditül« Szén- és Piritbánya.

Dés : Állami Sóbánya, Dési Gőzmalom, Petróleumfinomítógyár.

Borgóprund : Borgóprundi Papírgyár.

Beszterce : Kerámiaigyár, Besztercei Bőrgyár, Húsipar Rt.

Feketeerdő : Feketeerdei Üveggyár.

Marosvásárhely : Marosvásárhelyi Cukorgyár, Petróleumfinomítógyár, Székely és Réti Bútorgyár, Maros vásárhelyi Bőrgyár, Maros- vásárhelyi Téglaipar.

Kolozsvár : »Ady« Harisnyagyár, Dermata Bőr- és Cipőgyár, Corvin Gépgyár, Família Kenyérgyár, Iris Kerámiaigyár, Ufarom-Egger Gyógyszervegyészetigyár, Kolozsvári Szeszgyár, Ursus Sörgyár, Heinrich Szappangyár, Schal Kendőgyár, Belga-Román Textilipar, Papírlemezgyár, Renner BőrgyárKissebes : Kissebesi Gránitbányák.

Élesd : Hephaistos Tűzálló Cserépgyár.

Derna : »Petrol« Szén- és Aszfaltbánya.

Börvély : Georgia Kendergyár.

Egeres : Egeresi Szénbánya, Egeresi Gipszgyárak, Elektromos Centrálé.

Sugatag : Állami sóbányák.

Kapnikbánya, Felsőbánya, Borpatak és Hóba : Ólom-, érc-, arany- és ezüstbányák.

Zsíbó és Szurdok : Szénbányák.

óradna : Ivénkovandbánya.

Misbánya : Rézbánya.

A fenti összeállításban természetesen csak a legjelentékenyebb iparvállalatok foglaltatnak.

Erdélyben 6600 km állami és törvényhatósági ut kerül vissza.

A visszatért Erdély 12 vármegyéjében lévő közutak hálózatáról egyelőre csak a román kormány által megállapított adatok állanak rendelkezésre. A románok szintén megkülönböztetnek jobban kiépített állami és olcsóbb pályával készült törvényhatósági utakat. De ezenfelül vannak olyan tvh. útjaik is, —< amelyek még kiépítetlenek.

Visszakerült állami és tvh. közút összesen 660 km. Ezzel pedig, miután a Felvidékkel és Kárpátaljával együtt közúthálózatunk kereken 5800 km. állami és körülbelül 27.000 km. tvh., összesen tehát kereken 33.000 km, ehez a fenti 6600 km-t hozzáadva, összesen tereken 40000 km. úthálózat van most már M agyarországon.

Az Erdély visszatértével történt területnövekedésünk : 116 000 négyzetkilométerről 160 ezer négyzetkilométerre 38 százalék ; az utak km hosszának növekedése 33-000 km-ről 40 ezer km-re pedig csak 21 százalék. Ez is mutatja, hogy' a visszatért Erdélyben az úthálózat általában sokkal ritkább, mint a többi magyar részeken. Ezt különben a sok hegyesr- erdős vidék is megmagyarázza.

A mintegy 6600 km. új közútunk igazgatására a megyeszékhelyeken, hír szerint, összesen előreláthatóan 8 új államépítészeti hivatalt és 2 közúti kerületi felügyelőséget állítanak fel A korábbi 34 államépítészeti hivatal betudásával tehát ezentúl 42 hivatalunk lesz, a kerületi felügyelőségek száma pedig! tízre emelkedik.

A visszakerült erdélyi kozútak útpályáinak építési kiviteli módja és állapota tekintetében egyelőre csak az ezeket az utakat már járt kút- és belföldiek tapasztalataira vagyunk útál-