Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-07 / 204. szám
5 va. Ezek szerint, — egy-két tűrhető autóstrá- j da kivételével — az erdélyi utak általában a j mai követelményekhez mérten, elég silány ki- j vitelnek és kevés gondot fordítottak íenntar- j tásukra is. ERDÉLY. j SZÉKELYFÖLD MINDIG ZÖLD, HAZÁM OTT, SZIVEM OTT- JAJ BE SZÉP SZÉKELY NÉP! SZÉKELY VÉR MAGYAR ÉR, KICSINY VAGY, MÉGIS NAGY, HCVSÉG OTT, HIDEG VAGY, MÉG SE FAGY SZIVED OTT ! (KURUC VERS.) Gróf Teleki Andor Erdély árszabályozási kormány- biztosa. Erdély területén Románia háborús gazdálkodást vezetett be és ennek folyományaképen az ottani viszonyoknak megfelelő, kezdetleges árszabályozást honosítottak meg. Miután hazánkban az árszabályozás az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosságának hatáskörébe tartozik és mert a visszatérő területek nagysága szükségessé tette ezeknek külön árszabályozását s összlianybahozaialál az anyaország áraival, a miniszterelnök Teleld Andor grófot, a Külkereskedelmi Hivatal alelnökét, az árkormánybizlos állandó helyettesét a visz- szatérő Erdély árszabályozási kérdésének rendezésével bízta meg, eddigi hivatali beosztásainak megtartása mellett Teleki Andor gróf, mint Erdély szülöttje, egyben szakértője is az erdélyi közgazdasági kérdéseknek és működése elé úgy az anyaország, mint a visszacsatolt Erdély közgazdasági körei teljes bizalommal tekintenek. Erdély visszatérésével biztosítva van faellátásunk. A bécsi döntés Magyarországhoz Kelet-Ma- gyarországból és az erdélyi részből 43591 négyzetkilométer területet juttatott vissza, ebből 2,753.263 kát. hold az erdőterület, azaz a visszacsatolt résznek 36.3 százaléka. Magyarország erdőterülete, amely a csonka hazának 11.9 százaléka volt, Kárpátalja visz- szatérésével 16 7 százalékra emelkedett smost az erdélyi részekkel együtt 21-5 százalékát teszi ki az összterületnek. A visszatért Erdély erdőterületeiből 934-452 kát. hold fenyőerdő, 553.000 kát. hold tölgyerdő és 1.265.173 kát. hold bükk- és egyéb lombos fából álló erdő. A visszacsatolt terület arányaihoz képest bőven vannak famegmunkáló ipartelepek, amelyek a fát a legkülönbözőbb formában hozzák piacra. Beszterce-Naszód megyében 10 faipartelep dolgozik 715 munkással, Bihar megyében 17 telep van 1623 munkással,Csík,1 megyében 68 faipari telep 3447 munkással, Háromszékben 32 telep 2971 munkással, Ma- ros-Tordában 25 telep 3159 munkással, Má- ramarosban 24 telep 1619 munkással, Szat- márban 13 telep 1757 munkással, Szilágyban 4 telep 585 munkással, Udvarhelyen 10 telep 272 munkással, Kolozs megye visszacsatolt részén pedig 11 telep 622 munkással. A visz- szacsatolt erdélyi részeken tehát összesen 214 faipari telep van 15.750 munkással s a telepek összesen 22-714 lóerőt használnak fel. Ezek a román adatokból összeállított számok. Kárpátalja visszacsatolása után már megszűnt az a fahiány, amely a csonka országot olyan súlyosan érintette. Az erdélyi részek' visszacsatolásával hazánk faellátása biztosítva van, sőt a belső szükséglet kielégítése után megmunkált fából kivitelre is jutZALAMEGYEI ÚJSÁG Afrika a tarisznyában. E£y kis „tanyasi szerecsöny" kalandjai Szegedről Szenegálján át a német hadifogságig. Rendkívül érdekes esetről számolnak be a francia hadifoglyok ügyeit intéző német katonai körök. Egy elfogott szerecseny katona ugyanis azt állítja, hogy ő voltakópen’ szegedi születésű magyar állampolgár. Megkeresést intéztek a követség útján a magyar hatóságokhoz, ahol megerősítették a fekete- bőrű hadifogoly állításaitFurcsa esel, de megesett: Krisztus után 1936-ban kezdődött Szeged-Alsó tanyán- De kezdjük a legelején, hogy mindent megérthessünk. 1919- tavaszán Szabadka felől francia gyarmati sereg masírozott Szeged felé. FrancheL DEsperay katonái vonultak biztosított menetben a tanyai országutakon. Hosszú utat megtettek már, kijárt a pihenő- A csokoládészínű katonák megelégedetten pihentek le, ettek, ittak, aludtak egy sort- Olyik elcsavar- gott a közeli tanyákba, puszta kíváncsiságból. — Huh, szerecsönyök ! — borzonglak a jó magyarok, pedig a színes katonák nem1 tettek egyebet, csak nézelődtek békésen, barátságosan villogtatva fehér fogsorukat- Egy szenegáli vitéz bekopogtatott Tandari Mb hályné hadiözvegyhez s friss vizet kért a kulacsába. A fiatalasszonynak megtetszett a hatalmas termetű katona s betessékelte szobájába. A felharsogó trombitaszóig trafikáltakJ odabenn kettesben, senkise tudja, miről beszéltek, mit csináltak, elég abból annyi, hogy a következő év januárjában, pontosan 31-én megszületett a csodagyerek. Fekete volt az istenadta, mint a korom s az ajka is olyan széles volt, hogy messzi vidékekről jártak a csudájára. — Most segíts, édes Istenem, — sóhajtott egy nagyot özvegy Tandariné, de bizony a kis néger nem fehéredéit meg se másnapra, se harmadnapra. »Szerecsen« — írták be a. nagy szegedi anyakönyvbe. A hadiözvegynek! el kellett bujdokolni a világ szája elől. A gyereket a rokonokhoz adta, ő maga pedig meg sem állt a Tiszáig. Az urát a 44. gyalogezred nyelte el örökre, őt pedig a kanyargós Tisza vize. A kis »szerecsöny Miska« pedig ott nőtt fel a tanyai apróságok között észrevétlen-) Addig nem is volt semmi baj, amíg iskolába nem kellett Íratni. A padok között rá kellett eszmélnie, hogy valami nincs rendjén körülötte. Beszélni ugyan épen úgy beszélt, mind a többi pulyák, a pendelye is csak olyan volt, mint akármelyik másiké, de mintha a háta mögött összesúgnának állandóan!. Valamit megneszelt Miska, valamit egyre erősebben érzett. Egy nap egy kerek tükörrel találta magát szemközt- A látvány lesújtó volt, talán csak kétségbeesése volt nagyobb a csodálkozásánál. Annyi bizonyos, keserves isin rás lett a dolog vége. Mindazonáltal Miska derekasan kijárta az iskolákat. Okos fiúcska volt. Megtanult írni, meg olvasni. De legjobban a földrajzot szerelte. A térképen mindig csak Afrikát böngészte, mert azzal már tisztába jött, hogy az ő apja nem ebből a világrészből való- A földrajz lett a végzete az iskolában- Mert egy napon észrevették, hogy szőrin-szálán eltűnt a szertárból Afrika nagy falitérképe.' Valahogyan mindenki rögtön Miskára gondolt s még abban az órában vállalóra fogták. — Nem én voltam, dehogy! — zokogta s egy világért sem vállalta volna a dolgot. Esküdözött égre-földre, de a füle olyan piros volt, mint a paprika. t t
