Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-07-20 / 164. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 július 20. Kedvezményezés tehénés iiszőkiosztási akció részletei A ra. kir. földművelésügyi miniszter 144.900/ Í1940- VIII. B. 2. F. M. számú rendeletével Szabályozta az 1940- évben kiosztásra kerülő kedvezményes telién- és üszőakeió feltételeit A rendelet bevezetésében utal szarvasmarha- itenyésztésünk fejlesztésének fontosságára és kiemeli ennek a kisgazdaságok szempontjából .való hatalmas jelentőségét. A rendelet szerint elsősorban az 50 katasztrális holdnál kisebb és másodsorban a 100 katasztrális holdnál nem nagyobb birtokú, az állattenyésztést szeretettel felkaroló és a szarvasmarhahízlalás iránt érdeklődő olyan gazdák részesülhetnek kedvezményes árú tehénben vagy üszőben, akinek a személye biztosítékot nyújt arra, hogy a kapott állatokat megbecsülik és okszerűen továbbtenyésztik. Összesen 2200 darab hasas- vagy borjastehén és hasas-üsző kerül kiosztásra. A vételárból 30 százalékot, de legfeljebb 200 pengőt vállal a földművelésügyi minisztérium és vállalja az első évi biztosítás költségét. A kiosztás a vételár körülbelül 70 százalékának előzetes befizetése ellenében történik. A vételárat a jelentkezés után a gazdasági felügyelőséghez kell befizetni postacsekken, a különbözetet az állat leszállításától számított 10 napon belül számolja el a felügyelőség és a gazda a különbözetet vagy megtéríteni tartozik, vagy visszakapja. A kapott állattal a juttatott a Szarvasmarhateí- nyésztő Egyesületbe belépni tartozik. A rendelet további részeiben a lebonyolítás közelebbi tudnivalóit szabályozza. A kiosztásra kerülő 2200 darab szarvas- marha vármegyénkint a következőképen oszlik meg: { ( 1- Abaúj-Torna vármegye 50, 2. Bács-Bod- rog vármegye 10, 3. Bars—Hont vármegye 100, 4. Békés vármegye 80, 5. Bjereg—Ugocsa vármegye 40, 6- Bihar vármegye 60, 7. Borsod vármegye 80, 8. Csanád vármegye ,100, 9- Csongrád vármegye 60, 10. Esztergom vármegye 20, 11- Gömör-Kishont vármegye 120, 12- Hajdú vármegye 120, 13. Heves vármegye 100, 14. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 100, ,15- Komárom vármegye 100, 16. Nógrád vármegye 80, 17- Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 200, 18- Pozsony—Nyílra vármegye 60, 19- Szabolcs vármegye 150, 20. Szatmár vármegye 150, 21- Ung vármegye 80, 22. Zala vármegye 50, 23 Zemplén vármegye 100, 24. Szeged sz. kir. város 30, 25. Ungi közig, kirend. 50, 26. Beregi közig, kirend. 40, 27. Máramarosi közig, kirend. 40. drb. összesen 2200 darab. : >>> o <<< Igen fontos a lakás környékének a tisztántartása, az állóvizek (esővizes hordók, pos- hadó vizű csatornák, medencék, edények) eltávolítása, a buja, gazos növényzet irtása. Víztartó hordókba célszerű egy kanál petróleumot vagy saprolt önteni. Általában meg kell gátolni az állóvizek keletkezését, az árkok vízét le kell vezetni, kisebb tócsákat be kell földelni. Nagyobb vizekben szaporítsuk a békákat és halakat, mert ezeknek főtápláléka a szunyogkukac. A röpdöső szúnyogokat a fecskék és denevérek pusztítják. A kifejlett állatok pusztításánál még fontosabb a lárvairtás. Ennek módszerei : a szn- nyogköl tőhelyek betemetése, az esővizes ciszternák elzárása, az árkok és patakok vízének elfolyatása. Schweinfurti zöldnek a víz színére való porlasztása (10 gramm 100 négyzetméterre) is jól bevált. Vizekben bővelkedő vidékeken azonban legcélszerűbb a lárvafogó rovarok és hüllők mesterséges tenyésztése, valamint a mocsártalanítás. A legutóbbi német—lengyel háborúban drót- és mullgazeből készült szunyogfátyla- kat és szunyogkesztyüket használtak a német őrök és járőrök, mert Lengyelországban a szúnyogok elterjedtsége fantasztikus méreteket öltött. A szunyogbizlos hálókon kívül gyakran ajánlanak még bedörzsölőszereket is. Ezek azonban époly kevéssé váltak be, mint a dohányozás. Csupán gyorsan múló védelmet várhatunk tőlükí A LÉGYVESZÉLY ÉS A SZÍNES ABLAKÜVEG. í Tovább tart a szúnyogok offfenzivája. Közönséges és maláriát terjesztő szúnyog. — Hogyan védekezzünk a nyári esték kellemetlen rovarai ellen. A vörös és sárga szintéi irtózik a légy Az idei bőséges és tartós esőzések kö- i vetkeztében szúnyog járás indult meg Magyarországon is. Mindenütt panaszkodnak a légies termetű, dudorászó, felhőszerű rajokban kóválygó kellemetlen rovarkákra, amelyek nemcsak a szabad természet élvezetét keserítik meg, hanem sűrűn látogatnak el lakásainkba is. A »dalos szúnyog«, ahogy a természetrajz emlegeti, télen a hidegtől dermedten tapad a pincék nedves falain és mennyezetén- Igazi élete csak a nyári melegben kezdődik. Egészségügyi szempontból tudnunk kell, hogy a közönséges szúnyog nem terjeszt betegséget- A nálunk elterjedt culex-félék (Culex pipiens) testében csak a madarak maláriájának a parazitái tenyésznek. A trópusokon és DéLEurópában ellenben külön szu- nyog'családok terjesztik a maláriát és a még félelmetesebb sárgaláztA maláriát az anopbeles-félék terjesztik. 'Az anopheles abban különbözik a közönséges szúnyogtól, hogy csak este szálldos és szúr, az infekció ideje mindig az éjszaka, a szárnya feketén foltos (anopheles maculipen- nis), tartása egyenes, teste az alaptól (fal, emberi test, stb.) elhajló. Csápja és szuronya egyenlő hosszúak, míg a culex csápja rövi- debb a szuronynál. Az anopheles lárvája! párhuzamos a víztükörrel, míg a culexé szöget alkot vele. A malária átvitele úgy történik, hogy a Betegséget okozó élősdi (a harmadnapos mocsárláznál az úgynevezett plasmodium vi- vax) szunyogcsípéskor az ember vérébe jut, ahol behatol a vörös versejtek belsejébe- Itt felemészti a haemoglobint, elszaporodik, majd újabb vörös vérsejtekbe hatol ; ia megtámadott vérsejtek szétesnek, miközben íázroham fejlődik. Ha a malarias zu nyög már most ilyen beteget csíp meg, annak vérével 'együtt a parazitákat is magába szívja, amelyek ez állat bélfalában betorkolódnak, majd nemsokára különösen átalakult ivadékokat küldenek a szúnyog nyilkamirigyeibe. Az állat! nyálával azután, amelyet a véralvadás gátlása céljából bocsát az a sebbe, egészséges ember vérébe kerül a parazita és a körforgás újból kezdődik. A mi szunyogainktól azonban nem kell félni. A culex csak kellemetlen, de nem veszélyes. Előfordul ugyan, hogy a csípés helyén nagy daganat keletkezik (oedema toxi- cum), amely »el is mérgesedhetik«, de ez ugyanígy előfordulhat minden más sérülés kapcsán is, ha szennyes a megszúrt bőrfelület. Legegyszerűbben szúnyoghálóval és az ajtóka t-abl akokat keretező finom drótrács- csal védekezhetünk. A közvetlen elhárításnál azonban sokkal fontosabb a szúnyog- fészkek felkeresése és az állatok rendszeres irtása. Az áttelelt szúnyogokat mindenekelőtt ki kell füstölni, a szunyoglerjesztő mocsarakat ki kell irtani- A rendszeres irtás álljon a rovarok összefogdosásából, agyon- ütéséből, kifüstöléséből vagy szunyogölő for lyadékokkal való kifecskendezésből, amit lakószobákban és istálókban egyaránt végre kell hajtani. Füstölőknek alkalmasak a helyiség légmentes lezárása után a kénégetés, vagy a jól bevált kéksiav-gőzök. Fecskend dező-folyadéknak célszerű használni a for- maldehyd-szappankeverékeket, a Giemsa-féle pyrethrumtinkturát vízzel húszszorosra hígítva. Jó még a Floridarinsekücid vagy a 3— 5 százalékos mikrothaiioldat. Legnépszerűbbé újabban a fiit vált. i Legyen az akár vidék, akár város, az emberek nyáron a legtöbbet a piszkos legyek miatt szenvednek. A legyek komolyabb baj előidézői is lehetnek ragályos és fertőzőbetegségek terjesztésével. A lakások légytelenítése céljából érdekes kísérleteket folytatott az egyik nagy üveggyár. A kísérletek célja az volt, hogy megállapítsák, milyen hatással van a színes ablaküveg a házi legyekre, melyik színtől menekül leginkább a légy. Egy szeméttel, hulladékokkal teli istáló ablakait pl. sárga üveggel cserélték ki. Az} istálóban valósággal hemzsegtek a legyek, de amikor a sárga üvegablakon keresztül jutott be kívülről a világosság, a legyek me- nekülésszerűen igyekeztek kijutni az istáló- ból- Kiderült, hogy a fertőző bacillusok millióit hordozó kellemetlen házi légysereg legjobban a sárga és a vörös fénytől irtózik,■ Istálókat, húscsarnokokat, élelmiszerraktár rakat teljesen légymentessé lehet tenni vör rös vagy sárga üvegablakokkal. Mindkét színnek van azonban hátránya is. A vörös színű ablakok nem engedik be a külső fényt a helyiségbe, a sárga színű ablakok pedig igen kellemetlenül ható halotti sápadtsággal vonják be az emberek arcát. A kék és zöld színű ablakoknak semmiféle hatásuk nincs a legyekre. A praktikus életben próbálkoztak még, illetve be is vezették már a vékony drótokból készült szitaszerű ablakvédőt is, amelyet üres keretre szerelnek föl- Ennek azonban nagy hátránya az, hogy sűrű fonatán alig jön át a levegő, ezzel szemben a port és piszr kot nem fogja föl. Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának vi- — lághirü PUCH kerékpárt vegyen. Kapható telje» jótállással D. HORVÁTH IMRE műszaki vaskareakedönél Zalaegerszeg Telefan i 54. í'VJC -c.b üü j
