Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-28 / 222. szám

1940 szeptember 28. ZADAMEGYEI ÚJSÁG 5 Német bombák felgyújtották Liverpool élelmiszerraktárait Lángokban a Southampton! kikötöfés a gázmüvek A véderő parancsnoksága közli: A légi haderő újból nagyobb erőkkel véghezvitt támadásokat hajtott végre Dél-Anglia katonai és hadifontosságú célpontjai ellen. Közép-Anglia más hadipari gyáraiban a bombázás következtében heves robbanások és kiterjedt, tartós tüzek támadtak. Bombatalálatok súlyosan meg rongálták Southampton kikötőberendezéseit és gázmű /eit is. Liverpool mellett sikerült bombákkal eltalálni egy zsilipmüvet és egy kereskedelmi hajót A Csa torna partján a tengerészeti tüzérség jól irányított sortüzekkel visszaütött né­hány ellenséges harci repülőgépet. A haditengerészet messzehordó ütegei tűz alá vették Dovert. Skócia partjain repülőink megtámadtak egy hajókaravánt. Két hajó telitalálat következtében kigyulladt. Éjszakai megtorló légi támadásaink elsősorban ismét London ellen irányultak. Ezenkívül nagyméretű bombákkal árasztottuk el Liverpool és Bir­kenhead kikötőberendezéseit, A bombavetések következtében mindenütt heves tüzek keletkeztek. Liverpool élelmiszerraktáraiban hatalmas tűz keletkezett. Ami London katonai célpontjait illeti, elsősorban aNyugat India-dokkoktól északra és délre pusztítottak a bombák. Itt igen sok robbanást és ezek nyomában tü­zeket figyeltünk meg. A brit főváros egyéb belső területein igen sok kisebb tűzfészek keletkezett. ____^ Az ellenség napközben nem támadt. Éjszaka csak kisebb erőkkel tevé­kenykedett. Néhány repülőgépe berepült Hollandia, Belgium és Észak Francia- ország tőié, egyes repülőgépei pedig Északnyugat Németország határterülete fölé hatoltak. Tervszerütlenül ledobott bombái sehol sem okoztak katonai károkat. A brit légi haderő csütörtökön összesen 27 repülőgépet vesztett. Ebb51 24 et légi harcban lőttek le, hármat pedig légvédelmi tüzérségünk pusztított el. Egy búvárnaszád elsülyesztett két felfegyverzett ellenséges kereskedelmi hajót, összesen 8700 brutto regisztertonnatariaiommal. Az egyik harci repülőgép le­génysége Storp kapitány vezetése aiatt a Közép-Anglia ellen intézett támadá­sok során különösen kitüntette magát alacsonyröptü, vakmerő támadásaival. Német harci repülőgépek pénteken délelőtt ismét támadásra indultak Anglia eilen, hogy hadászatilag fontos pontokra és építményekre bombákat szórjanak. (MTI.) (Cs még áramot is takarít meg a Tungsram Krypton lámpa Ifj Nemzetek, jertek, hogy sorsotok előre nézzétek Mikor a sümegi földesúrnak, Kisfaludy Mi­hálynak legidősebb fia, Sándor, született, élt a közeli Tapolcán egy kilencéves jobbágy gyerek. Úgy hívták, hogy Bacsányi János. Olt is van eltemetve szülővárosában- Most a század távlatából visszatekintve, szinte a ma­gyar sors és jószándékú igyekezet két arcu­latának hajlandó látni őket az ember- Mind a ketten a nemzetért küzdöttek, mind a ket­ten látták, érezték az elmaradottság és a ma- radiság minden hátrányát és végzetes veszé­lyét : de az eszközök, amikkel küzdöttek érte lés ellene, tökéletesen ellentétesek voltak­Bacsányi az alulról jöttek töretlen energiá­jával, de mellőzöttségének és túlzott érzé­kenységének keserű szájízével állott azok kö­zé, akik a nagy nemzeti ébresztés munkáját vállalták. Volt házitanító, kamarai hivatal­nok, lapszerkesztő, Kazinczy dolgozótársa s mindenben szerencsétlen, kétbalkezes sorsül­dözött. Amikor a francia forradalom szele átcsapott Európán, azt hitte, elérkezett az ő ideje. S megírta jobbágyfelszabadítást köve­telő versét — az elsőt az irodalomban ! »Nemzetek, országok, kik rút kelepcében Nyögtök a rabság.naJc kínos kötelében« kezdi s úgy az elnyomottaknak, mint az el­nyomóknak vészijósló fali írásként villantja fel »Jertek, hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párisra vessétek! A versért elbocsátották állásából — a Sacrá- tissima Regia Majestas concipistájához való­ban nem igen illett, hogy Párisi emlegesse ■ahol őfelsége nagynénjének fejét vették a re­publikánusok. Kevéssel rá be is börlönözték, mert részt vett a Martinovics-féle összeeskü­vésben. Dacos, meg nem puhított emberként jött ki Kufsteinből és ment a mindennapi kenyér után jelentéktelen állásokba. így ke­rült Bécsbe s itt érte élete nagy fordulata, Le­hetősége, ábrándja és végzete : 1809-ben amir kor Napoleon másodszor foglalta el a császár­várost, kiáltványt bocsátott ki a magyarokhoz! Bacsányi szövegezte meg ezt a proklamáció!. Hiszen meg lehet érteni : a szabadság ra­jongásában élő, állandóan az egész világ el- I len yerekedö, maga-magát félküzdő jobbágy­fiú könnyen elvakulhatott és össze téveszthet le i a szabadságot azzal á Tirannussal, aki azt lépesvesszőnek akarta felhasználni. Olvassuk csak el kissé elmélyed tebben és a napóleoni hódítási szisztéma történelmi ismeretével : mindjárt kiviláglik, hogy milyen szabadság és függetlenség várt volna hazánkra, ha fe­jest ugrottunk volna az akkor kialakított és szuronyok erejével fenntartott államrend­szerbe : Magyarok ! eljöll az a szempillantás, mellyben visszanyerhetitek régi függetlenség­ieket .. maradgyon fenn Hazátoknak Consti- tuátiója, akár azon állapottyában, a’mint ed­dig vala, akár pedig azon változtatásokkal^ a’mellyekel abban. Ti magatok szükségesnek ítélni fogtok.« »...Válasszatok Királyt maga­toknak : ollyan Királyt, a’ki Ti érettetek or- szágollyon-« ».. Magyarok! Ez az, a’mit Eu­rópa Tőletek vár, roelly most reálok néz : ezt kívánom Tőletek Én is : állandó bizonyos bé­kességet és tökéletes függetlenséget s bátorsá­got Illy jutalom vár Titeket, ha ditső Elei­tekhez és önnön magatokhoz méltók akartok lenni.« »...Nem fogjátok tovább haszontala­nul ontani véreteket olly gyenge Fejedel­mekért, kiket szüntelenül megvesztegetett Mi­niszterek igazgattak, olly Miniszterek, kiket Anglia, Európának ezen köz ellensége, pénz­K llötszfiwött áru különlegességek megérkeztek PÁL és INDRA Zalaegerszeg zel fizetett, ’s e szerént a’ maga gazdagságát az eg'yedülvaló kereskedésre és a mi viszál- kodásainkra építette.« Közel fekszik a gondolat : Kisfaludy, a hadban és politikában századok óta részt­vevő magyar úr ösztönös érzékével válasz­totta a kisebb rosszat, amikor a király olda­lán hadakozott Napoleon ellen. Bacsányi a közéletbe be nem engedett osztályok tapasz­talatlanságaival nem vette észre, micsoda sza­badság jutott osztályrészül azoknak az álla­moknak, amelyek behódoltak a zsarnoknak^ Spanyolország, Itália, Németalföld a maguk bőrén tanulták meg, hogyan maradt fenn Con- sliluliójuk, milyenek azok a változtatások, amelyeket »tetszésük szerint« korszerűen vég­rehajthatnak alkotmányukon és államformá­jukon ; ugyancsak mesélhettek volna arról is, milyen szabadon választották meg kirá­lyaikat, az Imperator testvéreit, sógorait, mar­sall jait s hogy végül is milyen békesség várt a meghódolt országokra a véget nem érő had­járatokhoz szolgáltatandó kaioma-konlingelé­sek kötelező kiállítása révén­Bacsányi csupa tűz, várakozás és lendület volt, emigráns lett, amikor a francia sere­gek kivonultak Bécsből s a császár kegydí­ján élt. Majd amikor annak szerencse csil­laga letűnt, az osztrákok elfogták s internál­ták Linzben. Onnan került haza koporsója néhány év előtt szülővárosába. Kései találkozó A két költő sirdombja ismét közel került egymáshoz, miután gazdáik porhüvelye föld­rajzilag is, szellemileg is tökéletesen ellentétes utakat futott te. S különös, fájó magyar sors : aki Napoleon seregei ellen harcolt, va­lójában ép úgy magyarságáért küzdött, mint az, áld a Hódító légiói mögött utazott és forgatta lázas fejében a lelkesítő mondatokat, amikkel világosságot akart gyújtani a tábla- bíróország nehezen oszladozó homályában. Most már az áldásokban rájuk imádkozott örök világosság fényénél nyílegyenesnek lát­ják azt az útvesztőt, amelynek vargabetűin egyformán verejlékes reménytelenséggel bo­torkál a költő és a sir ja mellett legeltető írástudatlan pásztor, az ismeretlen cél felé masírozó közkatona és a hadhavezető p«n . ranesnok1. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom