Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-28 / 222. szám
1940 szeptember 28. ZADAMEGYEI ÚJSÁG 5 Német bombák felgyújtották Liverpool élelmiszerraktárait Lángokban a Southampton! kikötöfés a gázmüvek A véderő parancsnoksága közli: A légi haderő újból nagyobb erőkkel véghezvitt támadásokat hajtott végre Dél-Anglia katonai és hadifontosságú célpontjai ellen. Közép-Anglia más hadipari gyáraiban a bombázás következtében heves robbanások és kiterjedt, tartós tüzek támadtak. Bombatalálatok súlyosan meg rongálták Southampton kikötőberendezéseit és gázmű /eit is. Liverpool mellett sikerült bombákkal eltalálni egy zsilipmüvet és egy kereskedelmi hajót A Csa torna partján a tengerészeti tüzérség jól irányított sortüzekkel visszaütött néhány ellenséges harci repülőgépet. A haditengerészet messzehordó ütegei tűz alá vették Dovert. Skócia partjain repülőink megtámadtak egy hajókaravánt. Két hajó telitalálat következtében kigyulladt. Éjszakai megtorló légi támadásaink elsősorban ismét London ellen irányultak. Ezenkívül nagyméretű bombákkal árasztottuk el Liverpool és Birkenhead kikötőberendezéseit, A bombavetések következtében mindenütt heves tüzek keletkeztek. Liverpool élelmiszerraktáraiban hatalmas tűz keletkezett. Ami London katonai célpontjait illeti, elsősorban aNyugat India-dokkoktól északra és délre pusztítottak a bombák. Itt igen sok robbanást és ezek nyomában tüzeket figyeltünk meg. A brit főváros egyéb belső területein igen sok kisebb tűzfészek keletkezett. ____^ Az ellenség napközben nem támadt. Éjszaka csak kisebb erőkkel tevékenykedett. Néhány repülőgépe berepült Hollandia, Belgium és Észak Francia- ország tőié, egyes repülőgépei pedig Északnyugat Németország határterülete fölé hatoltak. Tervszerütlenül ledobott bombái sehol sem okoztak katonai károkat. A brit légi haderő csütörtökön összesen 27 repülőgépet vesztett. Ebb51 24 et légi harcban lőttek le, hármat pedig légvédelmi tüzérségünk pusztított el. Egy búvárnaszád elsülyesztett két felfegyverzett ellenséges kereskedelmi hajót, összesen 8700 brutto regisztertonnatariaiommal. Az egyik harci repülőgép legénysége Storp kapitány vezetése aiatt a Közép-Anglia ellen intézett támadások során különösen kitüntette magát alacsonyröptü, vakmerő támadásaival. Német harci repülőgépek pénteken délelőtt ismét támadásra indultak Anglia eilen, hogy hadászatilag fontos pontokra és építményekre bombákat szórjanak. (MTI.) (Cs még áramot is takarít meg a Tungsram Krypton lámpa Ifj Nemzetek, jertek, hogy sorsotok előre nézzétek Mikor a sümegi földesúrnak, Kisfaludy Mihálynak legidősebb fia, Sándor, született, élt a közeli Tapolcán egy kilencéves jobbágy gyerek. Úgy hívták, hogy Bacsányi János. Olt is van eltemetve szülővárosában- Most a század távlatából visszatekintve, szinte a magyar sors és jószándékú igyekezet két arculatának hajlandó látni őket az ember- Mind a ketten a nemzetért küzdöttek, mind a ketten látták, érezték az elmaradottság és a ma- radiság minden hátrányát és végzetes veszélyét : de az eszközök, amikkel küzdöttek érte lés ellene, tökéletesen ellentétesek voltakBacsányi az alulról jöttek töretlen energiájával, de mellőzöttségének és túlzott érzékenységének keserű szájízével állott azok közé, akik a nagy nemzeti ébresztés munkáját vállalták. Volt házitanító, kamarai hivatalnok, lapszerkesztő, Kazinczy dolgozótársa s mindenben szerencsétlen, kétbalkezes sorsüldözött. Amikor a francia forradalom szele átcsapott Európán, azt hitte, elérkezett az ő ideje. S megírta jobbágyfelszabadítást követelő versét — az elsőt az irodalomban ! »Nemzetek, országok, kik rút kelepcében Nyögtök a rabság.naJc kínos kötelében« kezdi s úgy az elnyomottaknak, mint az elnyomóknak vészijósló fali írásként villantja fel »Jertek, hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párisra vessétek! A versért elbocsátották állásából — a Sacrá- tissima Regia Majestas concipistájához valóban nem igen illett, hogy Párisi emlegesse ■ahol őfelsége nagynénjének fejét vették a republikánusok. Kevéssel rá be is börlönözték, mert részt vett a Martinovics-féle összeesküvésben. Dacos, meg nem puhított emberként jött ki Kufsteinből és ment a mindennapi kenyér után jelentéktelen állásokba. így került Bécsbe s itt érte élete nagy fordulata, Lehetősége, ábrándja és végzete : 1809-ben amir kor Napoleon másodszor foglalta el a császárvárost, kiáltványt bocsátott ki a magyarokhoz! Bacsányi szövegezte meg ezt a proklamáció!. Hiszen meg lehet érteni : a szabadság rajongásában élő, állandóan az egész világ el- I len yerekedö, maga-magát félküzdő jobbágyfiú könnyen elvakulhatott és össze téveszthet le i a szabadságot azzal á Tirannussal, aki azt lépesvesszőnek akarta felhasználni. Olvassuk csak el kissé elmélyed tebben és a napóleoni hódítási szisztéma történelmi ismeretével : mindjárt kiviláglik, hogy milyen szabadság és függetlenség várt volna hazánkra, ha fejest ugrottunk volna az akkor kialakított és szuronyok erejével fenntartott államrendszerbe : Magyarok ! eljöll az a szempillantás, mellyben visszanyerhetitek régi függetlenségieket .. maradgyon fenn Hazátoknak Consti- tuátiója, akár azon állapottyában, a’mint eddig vala, akár pedig azon változtatásokkal^ a’mellyekel abban. Ti magatok szükségesnek ítélni fogtok.« »...Válasszatok Királyt magatoknak : ollyan Királyt, a’ki Ti érettetek or- szágollyon-« ».. Magyarok! Ez az, a’mit Európa Tőletek vár, roelly most reálok néz : ezt kívánom Tőletek Én is : állandó bizonyos békességet és tökéletes függetlenséget s bátorságot Illy jutalom vár Titeket, ha ditső Eleitekhez és önnön magatokhoz méltók akartok lenni.« »...Nem fogjátok tovább haszontalanul ontani véreteket olly gyenge Fejedelmekért, kiket szüntelenül megvesztegetett Miniszterek igazgattak, olly Miniszterek, kiket Anglia, Európának ezen köz ellensége, pénzK llötszfiwött áru különlegességek megérkeztek PÁL és INDRA Zalaegerszeg zel fizetett, ’s e szerént a’ maga gazdagságát az eg'yedülvaló kereskedésre és a mi viszál- kodásainkra építette.« Közel fekszik a gondolat : Kisfaludy, a hadban és politikában századok óta résztvevő magyar úr ösztönös érzékével választotta a kisebb rosszat, amikor a király oldalán hadakozott Napoleon ellen. Bacsányi a közéletbe be nem engedett osztályok tapasztalatlanságaival nem vette észre, micsoda szabadság jutott osztályrészül azoknak az államoknak, amelyek behódoltak a zsarnoknak^ Spanyolország, Itália, Németalföld a maguk bőrén tanulták meg, hogyan maradt fenn Con- sliluliójuk, milyenek azok a változtatások, amelyeket »tetszésük szerint« korszerűen végrehajthatnak alkotmányukon és államformájukon ; ugyancsak mesélhettek volna arról is, milyen szabadon választották meg királyaikat, az Imperator testvéreit, sógorait, marsall jait s hogy végül is milyen békesség várt a meghódolt országokra a véget nem érő hadjáratokhoz szolgáltatandó kaioma-konlingelések kötelező kiállítása révénBacsányi csupa tűz, várakozás és lendület volt, emigráns lett, amikor a francia seregek kivonultak Bécsből s a császár kegydíján élt. Majd amikor annak szerencse csillaga letűnt, az osztrákok elfogták s internálták Linzben. Onnan került haza koporsója néhány év előtt szülővárosába. Kései találkozó A két költő sirdombja ismét közel került egymáshoz, miután gazdáik porhüvelye földrajzilag is, szellemileg is tökéletesen ellentétes utakat futott te. S különös, fájó magyar sors : aki Napoleon seregei ellen harcolt, valójában ép úgy magyarságáért küzdött, mint az, áld a Hódító légiói mögött utazott és forgatta lázas fejében a lelkesítő mondatokat, amikkel világosságot akart gyújtani a tábla- bíróország nehezen oszladozó homályában. Most már az áldásokban rájuk imádkozott örök világosság fényénél nyílegyenesnek látják azt az útvesztőt, amelynek vargabetűin egyformán verejlékes reménytelenséggel botorkál a költő és a sir ja mellett legeltető írástudatlan pásztor, az ismeretlen cél felé masírozó közkatona és a hadhavezető p«n . ranesnok1. v
