Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-28 / 222. szám

X XI11 cvfolvam. 222. szám­Ara 8 fiitér 1910 szeptember 28. SZOMBAT. ZALAÄEpJfEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 R. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénzlári csekkszámla : 49 368. Ma este 7 és 8 éra között érkeznek haza katonáink Az állomáson a polgármester, a vármegyeházán az alispán üdvözli őket Hős fiainkat a honvédelmi kötelesség hol­napokkal ezelőtt fegyverbe szólította s a tri)ar Tájékoztatásul a következőket közöljük a! A tekintély (A. K.) A külügyminiszter nyilatkozott e héten a tekintély hazánkban eljövendő ural­máról. Arról, hogy a csődbejutott demokra­tikus államigazgatás helyébe Magyarországon [is a fegyelem és a kötelesség teljesí lés még fo­kozottabb mértéke lép ,s hogy a hordók tete­jéről kritizáló örök és csakazérlis ellenzéket könyörtelen szükségszerűséggel felváltja majd a dolgozó, áldozatot hozni tudó, engedelmes­kedj, magyarság­önkéntelenül Hitler és Mussolini tekintély- uralmára kell gondolnunk, miközben Csáky István gróf nyilatkozatát olvassuk. Vájjon si­kerülni fog-e ez nálunk, Hitler vagy Musso­lini nélkül, évenként változó kormányokkal és ilyen meg olyan politikai frakciókkal, elégedetlen, sőt ellen-elégedellen képviselők csoportjával, alkudozó klikkekkel, öblöshan­gú ígérgetőkkel és óvatos duhajokkal. Váj­jon elég erős lesz-e a miniszterelnök nádpál­cája, hogy elhallgattassa az összes nyugdíjas ál-Tiborcokat, az aggodalmas alkotmány vé­dőket« és a többi Pató Pálokat, akik csak úgy hemzsegtek még nem is olyan régen a magyar élet piacán. No de nem sokáig tűnődünk efelett. Mert hiszen az biztos, hogy a lényeg, az új élet­forma, akár akarjuk, akár nem, elfoglalja helyét nálunk is. Mert Magyarország sincs külön nap alatt. Ránk is érvényes mindaz, ami Európában törvénnyé válik. Hiszen már a birodalomalapító Szent IsLván is tudta ezt. Felismerte, hogy sürgősen alkalmazkod­nunk kell, ha itt tartósan akarunk élnf És mert ezen a tájon Krisztus hitében éltek az emberek,’ első királyunk minden áron ragasz­kodott a kereszténységhez, hogy csak meg­tarthassa népét századokra, évezredekre, ta­lán örökre. És jött a múlt században a liberalizmus óriási hulláma. Ez elől sem térhettünk ki. ! Széchenyi, Kossuth, Deák szelleme vezérelte a magyar nemzetei, s a gazdasági konjunktú­rákban sok minden épült ebben az országban. Erősen iparosodtunk, vasutak keletkeztek és szinte a földből nőtt ki a Duna szépséges; királynője, fővárosunk, Budapest. De, sajnos, az előnyökkel rettenetes hátrányok is jártak. A kapitalista termelés évtizedei a végsőkig fokozták a városi prole tár tömegek nyomorát- Ennek következtében járvány lett a vörös szocialista-demagógia. A lavina egyre nőtt s egyszercsak elindult. Pusztába kiáltott szó maradt még XIII- Leó híres »Rerum mova- rurna« is, a liberális-kapitalista világ helero­hant a háború tűztengerébe. Négy borzalmas esztendő után pedig Párizs környékén rosz- szul gombolták be azt a bizonyos mellényt Több mint húsz évig tartott és most is csak véres csaták után jönnek rá a nemzetek Deák Ferenc egyszerű, de mély bölcseségéne, hoigy a rosszul begombolt mellényt bizony egészen ki is kell előbb gondolni... A huszadik század új világot teremt a régi helyébe, öncélú kapitalizmus és feudalizmus helyébe szociális és nemzeti intézményeket állít. A kételkedést felváltja a hit és a judeo-memzetközi maszlagok helyett újra q diadalmas kereszténység tölti be az agyakat és szíveket. A tekintély elvét újra helyreállít­ják. Persze nem parancsszóval, hanem önfel­áldozó példamutatással. Azzal, hogy nem má­noni szégyenvonal mellett várták, mikor lép­hetnek már az -elorvozott Erdély földjére, Szent László és Mátyás király városainak s azon túl a Székelyföldnek visszafoglalására]. Feladatukat teljesítették s ma, szombaton este 7—8 óra között érkeznek vissza Zalaegerszegi­re. A polgármester hangszórókon kérte a vá­ros lakosságától, hogy díszítsék föl a várost A lakosság még felhívás nélkül is teljesítette volna ezt a kedves kötelességét s azért bizo­nyos, hogy olyan fogadtatásban részesülnek katonáink, mint amilyen megilleti a hősöket A ^Szociális Missziótársulat zalaegerszegi, szervezete pénteken délután a Kultúrházban értekezletet tartott, amelyen az országos köz­pont képviseletében Alexandra nővér vett részt. Ima után a központi kiküldőit bejelentette, hogy az országos közgyűlést a viszonyok mi­att a folyó évben megtartani nem lehetett, a központ tehát az egyes szervezetekhez meg­bízottakat küld, akik a tennivalókat a szer­vezetekkel megbeszélik. Figyelmeztette az egybegyűlteket a kormányzó kolozsvári be­szédében mondottakra : az öröm napjai el­múltak, komoly munka következik. A Misszió- társulatra is komoly, új munka vár most úgy a hitéleti, mint karitatív szociális és kultú- j rális téren­A hitéleti téren a Katolikus Akció munka- programmját vették át: világi apostolkodás Krisztusért és az Egyházért. Ismertette ennek módozatait, a lelkigyakorlatokat, a nevelést s példákkal igazolta, milyen sajnálatos elté­velyedések mutatkoznak a nevelés, különö­sen a leánynevelés terén- Szólt a helyes gon­dolkodás fontosságáról, amire szintén nevelni kell az embert, mert helyes cselekedet csak attól várható, aki helyesen gondolkodni tud­nagyközönséggel: A pályaudvaron vitéz Tamásy István dr. polgármester a város nevében fogadja és kö­szönti a hazaérkezőket. Majd ia katonák az! országai Ion felsorakoznak s a levente zenekar hangjai mellett végigvonulnak a Kossuth Bal­jós utcán- A vármegyeháza előtt megáll a menet, ott a zenekar eljátsza a Hiszekegylet, majd Brand Sándor dr- alispán a vármegye nevében köszönti a honvédeket. Azután a le- rente zenekar a Himnuszt játsza, amelynek el­hangzása uLán a katonák megkoszorúzzák » A vallási kötelességek teljesítésének ellenőr­zése is elsőrendű feladata a Missziótársulat­nak. ' f Karitatív szociális föladat ia szegények meg­segítése. Itt bizonyos rendszert kell megálla­pítani, hogy a tagadhatatlanul nehéz és ké­nyes munka könnyen elvégezhető tegyen. Kultúrális téren kötelessége a Missziónak a katolikus sajtó támogatása, adventi és nagy­böjti előadások rendezése. , Felhívta még a figyelmet erdélyi testvé­reink megsegítésére. Bejelentette, hogy a Misz- sziótársulatnak 15 ezer asszony és 17 ezer le­ány tagja van. A vidéki szervezetek száma 269. Az előadáshoz Pehm József prelátus szór lott- Először is egy felhozott példával kapcso­latosan a segélyezésről szólott, aminek kifo­gástalan végrehajtása szigorú környezettanul­mányt követel. Szólott a vallási kötelezettsé­gek teljesítéséről s ismertette azt a gyakor­latot, amit ezen a téren a szervezet követ. Szükségesnek tartaná, hogy a központ a va­sárnapi munkaszünet felfüggesztése kérdésé­ben érvényesítse befolyását az illetékes mi­nisztériumokban. Majd köszönetét mondott a: központ képviselőjének fáradozásaiért hamarosan el fognak tűnni a magyar életből, gyors ütemben rendbehozza a kormány az ország itt-ott meglazult kerekeit és a tekin­tély oly tündöklőén sugározza be majd az Országház bársonyszékéiben ülő férfiakat, hogy öröm lesz azt nézni­Mindenesetre jó példával a rangosaknak kell elöljárniok. Az elöljáró, amint a sző- ér­telmesen mondja : járjon elöl, mindenkor, de főleg az áldozatok idején. Ha így lesz, akkor lesz tekintély. Meri a tekintély önmagát te­remti, úgv születik, szabadon, a tisztelők szí­vében. Mint a hálát vagy a szeretetet, ki kell érdemelni. Minisztertől a legkisebb hivatal! főnökéig, sőt még azon alul, mindenkinek kötelessége a tekintélyét ezen az egyetlen Te­hetséges módon fenntartani vagy hclyreál- 1 ítani a szebb magyar jövő érdekében­Hősök emlékművét és szállásukra térnek­Megkezdődik Zalaegerszegen az uj szociális tevékenység soktól várjuk a tisztességet, a szorgalmas munkál, a lemondást, az igazságosságot, ha­nem elsősorban mi magunk cselekszünk úgy, ahogy azt másoktól megkívánjuk. Hitler és Mussolini példája ezt igazolják- Az ő zsenialitásuk mellett ragyogó példamu­tatásuk a legszembetűnőbb. S ha tekintély- uralmuk időtálló lés diadalmas, ezt főként annak kell betudni, hogy ahol áldozatot kel­lett hozni, ott ők mindenkor elöl j áriak­Reméljük, sőt hisszük, hogy a Csáky Ist­ván gróf nyilatkozatában beharangozót"[ ma­gyar tekintély-uralom nem fog megfemeldeni az önérdekek sarában. A kormány valóban nagytekintélyű elnöke tudni fogja annak mód­jai, hogy a kollektív magyar munka érdeké­ben hogyan kell áldozatra bírni azokat, akik­nek van miből áldozniok- A mamim ut-jöve­delmek, álláshalmozások és kényuraskodások

Next

/
Oldalképek
Tartalom