Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-28 / 222. szám
Erdélyi László dr. Arra a kérdésre, mi indította arra, hogy Szerémivel újból foglalkozzék ? a következő magyarázatot adta az éleslátása a szegedi egyetem volt rektora nagy történelmi munkán dolgozik Zalaapátiban törté ne ttudós : — Amikor Wenzel akadémiai Szerémi-ki- adása elfogyott és a szegedi lelkes humanista Juhász László fiatal tanár szerény jövedelméből már valami 30 kötet latin műKarácsonyra jelenik meg a 40 ives könyv A zalaapáti bencés székházban tölti nyugalmi éveit Erdélyi László dr., a nagynevű törlénettudós, a szegedi Ferenc József egyetem nyug' tanára és volt rektora. A (nyugalmi , állapot azonban [nem jelent egyben pihenőt is 1 Erdélyi László dr.-nál, mert idejét most is teljesen a munkának szenteli- Munkálkodik szakadíallanul a história terén. Tanulmányoz, kutat, ír. Hatalmas, 40 ívre terjedő munkája van most készülőben, amelynek megjelenését érthetően nagy érdeklődéssel várja a tudományos Világ. . r l Erdélyi László dr.-nál Az apátsági parkban várakoztam a tudós historikusra, aki régi barátját és vendégét Mészáros Gyula dr.-t, a keleti népek és nyelvek kiváló ismerőjét kísérte az állomásra. Most is, mint más alkalmakkor, kitüntető szívélyességgel fogadott s amikor bejelentettem, hogy tudományos munkálkodása felől óhajtanék egynéhány kérdéssel alkalmatlankodni, mosolyogva válaszolt : »Legyen szerencséiül Fölmegyünk lakásomba s készséggel állok fő- szerkesztő úr rendelkezésére. Rágyújtunk és beszélgetünk.« Dolgozószobájának falán függ életnagyságé, mellképe. Sikerült olajfestmény. Egyik sarokban szintén' életnagyságé gipsz-mellszobra. 'Épen olyan jól sikerült, mint a kép. A szobor is, a kép is a dékáni lánccal ábrázolja a testi lés szellemi erők teljességének örvendő tudós papot. A kép Tóbiás György szegedi festőművésznek, a szobor Vágó Gábor, kolozsvári szobrászművésznek műveRáterelődött figyelmem pompás könyvtárára, amelyet illetően megjegyezte, hogy az eredeti könyvtárának csak kisebbik része. A nagyobbat a szegedi egyetem művelődéstörténeti intézetének adományozta, mert az egyetemnek Kolozsvárról történt átköltöztetése alkalmával csak 4—5 kötetet sikerült megmentenie. Az egyetem átköltöztetésével, jobban mondva menekülésével kapcsolatosan kaptam rövid ismertetőt. A nagy tudós éleiéből A pozsonymegyei Zsigárd községben született 1808. március 2-án. A pannonhalmi Szent Benedek Rendbe 1884-ben lépett és 1891-ben szentelték áldozópappá. 1892-ben avatták bölcsésze ttudorrá a budapesti egyetemen. Tizennyolc esztendeig működött Pannonhalmán, mint főiskolai tanár. 1911-ben nevezték ki a ^ kolozsvári tudományegyetemre a művelődéstörténet tanárának. A románok 1918. december 24-én szállták meg Kolozsvárt s 1919- május 12-én szüntették meg a magyar egyetem működését. Elbocsátották a tanárokat is. Nála két görögkatolikus pap jelent meg, hogy átvegyék intézetét. Az egyik tanítványa is volt, a másikat nem ismerte- Ez utóbbi a balázs- falvai teológián tanárkodon s ez szólította föl intézetének átadására. Tagadó válasz után a lanái kiment s csakhamar visszatért egy egyetemi altiszt és egy szuronyos román csendőr kíséretében. A tanár ráparancsolt az altisztre, hogy az erőszak jeléül Legye kezét Erdélyi vállára. Az altiszt reszkető kézzel engedelmeskedett a parancsnak, mire Erdélyi László kijelentette, hogy az erőszaknak enged, alaíita az átadási jegyzőkönyvet s eltávozott az egyetem épületéből. A következő iskolai évben már mint román intézet kezdte meg működését az egyetem. Erdélyi László dr. ezt a tanévet Iklódon (Szamosé jvár mellett) töltötte László László földbirtokosnál, akinek fiát és leányát tanította s aki egyetemi dotációban részesítette ezért- Mivel az a hír járta, hogy rövidesen megnyílik a magyar egyetem, visszament Kolozsvárra, hol az fegyelem folytatásaként Majláth Gusztáv gróf katolikus, Nagy Károly református és Ferenc József unitárius püspök együttes akciójára »református tanárképző« nyílt meg a piaristák rendházában s tanárai voltak az ott maradt egyetemi tanárok minden karról. A hallgatók vizsgáztak, többen be is fejezték egyer temi tanulmányaikat s a magyar kormány a bizonyítványokat el is ismerte- A románok ezután ezt is beszüntették és Erdélyi László dr 1921. júliusában átköltözködött Magyarországba lés a szegedi egyetemen folytatta tanári munkáját. Dékán volt 1916—17, és 1924—25-ben, prorektor 1933—34-ben. rektor 1936—37, prorektor ismét 1937—38. iskolai években és 1938-ban ment nyugalomba. Za- laapátiba helyeztette magát s ott él most a tudománynak. Egyben perjele a kon veidnek. Készülő műve »A mohácsi vész nemzedéke. Néplélektör- téneti korrajz egykori emlékiratból « Ebben a művében Erdélyi László dr. egy elhanyagolt, félreértett, lenézett forrást ismertet és méltat annak igazi értéke szerint. Ez a forrás Szerémi Györgynek, II- Lajos és Za- polyai János király udvari káplánjának Emlékirata Magyarország romlásáról. Szerémi Emlékiratáról a következőket mondja a tudós kutató Erdélyi László dr. : — A mohácsi csata maga egy napi esemény, magára vonta sok ember és író figyelmét s ha ezek föl jegyzéseit mind összeszedjük, nagyon szép és tudós történelmi művet alkothatunk, de ez teljes korképet nem ad. A leg1- tudósabb kortársak feljegyzései sem felelnek arra a kérdésre, hogyan látta az akkori viszonyokat az akkori magyar nép. Mit látott ez Magyarország régibb egy százada történetéből, hogyan nézte a készülő nagy válságot, a felfordulást, az ország nagy bukását s hogyan élt ez a nép ezek alatt la válságos évtizedek alatt ? Milyenek voltak akkor |a szokások, milyen volt a .mindennapi elet, milyennek ismerték közelállók az akkori nagyember eket ? —- Szerémi körülbelül 400 nyomtatott oldaliéi Emlékirata páratlanul áll a 18- századnál, az Önéle Beírásoknál régibb id őkről szóló összes forrásaink között- Lehet mondani, hogy Szerémi adatgazdagsága csak az ő közvetlen tapasztalatainak alig harminc évére (1514—1543) vonatkozik s ebből legalább 400 nyomtatott oldalnyi kerül ki és kínálkozik becses forrásul az e korra esetleg készülő történeti regények, színművek, festmények és művelődés történetek számára- Bár Szerémi politikai és diplomáciai tudása nagyon hiányos, de ,iglazi történetírói értéke a népi felfogás s a kor viszony ok b\őség'es és közvetlenül tapasztalt élénk előadásában van, mert megírta, miképen látta ni viszonyokat az akkori nép, miképen ítélte meg azokat, miképen gondolkozott az akkori országos események- » röl és veszedelmekről. Ez is törté- Peti érték, erősen társadalom- és művelődéstörténeti érték, amelyre épen a legmodernebb történeti tudomány kezdi felfigyelni és boldog lehet, ha olyan történeti forrásokat találhat, áminőket nagy könyvben nyújt a magyar történetírásnak Szerémi. i vet adott ki és Szerémi új kiadását is tervbe, munkába vette, fölkért engem, segítsem tanáccsal, mint aki 1892-ben doktori értekezésemben főleg bíráló céllal már foglalkoztam Szerémivel. Egy ideig húzódtam attól, hogy a Szádeczky akadémiai értekezésében különösen rosszhírbe hozott Szerémivel magamat kompromittáljam ; de mivel ezt a szerzőt újra elővettem és egyre jobban belesodródtam olvasásába, minden lapon éreztem, hogy ill komoly, értékes társadalomtörténeti adatok vannak szétszórva, kincsek a szemétkosár bán, amelyeket, ha kissé letörülgetünk és rendbe szedünk, a . kellő helyre rakjuk, nagyon becses múzeumi régiségtár alig 30 évre szorítkozó korpák társadalomtörténeti kultűrképe bontakozik ki. Eleven korkép ez, ahol minden adat a maga kis környezetével áll be a sorba s 'megmutatja, hogyan látta ama kor népének a közvéleménye, újságírója a dolgokat őszintén, sok gyanakvással, de a kor képét és hangulatát ebben is kiegészítő nagyobb teljességgel, ami érthetően hiányzott a hivatalos írásokban és a humanista klasszikusságra való törekvésekben— Igen nagy kár, hogy Szerémi nem kom magyar nyelvén írta meg ezt a nagy könyvet, mert így elestünk becses nyelvemlékektől is- Sok helyen amolyan konyhalatinsággal is találkozunk benne. Lefordítottam az egészet magyarra és most majd mindenki könnyes megismerheti Szerémi Emlékiratát. — A könyv — mondotta végül a nagy történettudós — a Szegedi Egyelem Barátai Egyesületének »Acta Universitatis« kiadványsorozatában Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek ajánlva jelenik mep Karácsony táján s bizton hiszem, hogy nyomán Szerémi Emlékirata osztatlanul kedvezőbb elbírálásban részesül, így elfoglalja méltó helyét a legkomolyabb és leghitelesebb források között. Az interjú ezzel befejeződött, de beszéIgenlésünk tárgya továbbra is ez maradt- Hálás köszönetét mondok Öméltóságának ezen a helyen is, hogy pompás magyarázataival ebbe a rendkívül jelentős tudományos kérdésbe belepillantani engedett s azzal olvasóközönségünket is megismertéin! szíveskedett. Egyben pedig a fáradhatatlanul munkálkodó tudósnak buzgalmát állította elénk. ILcrboly Ferenc. ha Bérei Béla zalaegerszegi polg. isk. tanár Szibériai gyöngyélet című 300 oldalas könyvét elolvassa. Az október elején csupán korlátolt példányszámban megjelenő mű ára 3 pengő Előjegyzéseket elfogad a Zrinyi könyvesbolt.