Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-03 / 176. szám
1940- augusztus 3. ZAKAMEGYEI ÚJSÁG 3 Értékes barátságok fűzik a Budapesti Nemzetközi Vásárt a külföldi árumintavásárokhoz. A nemzetközi gazdasági együttműködés számtalan tényezője között nem utolsó .helyen állnak azok a személyes kapcsolatok, .barátságok és kölcsönös megbecsülések, amelyek a különböző országok gazdasági életében kimagasló intézményeket és személyeket egymáshoz fűzik. Ebből a szempontból örvendetes és külön megemlítésre méltó az a nemzetközi visszhang, amelyet a magyar árúé mintavásár igazgatójának, Hallóssy István kormányfőtanácsosnak kormányzói kitüntetése keltett a külföldi vásárok körében- HaL lóssy Istvánt a mondott alkalomból meleg/ üdvözlésekkel keresték fel a bécsi, breslaui, belgrádi és számos egyéb vásár vezetői Az Európa vásárainak élén haladó lipcsei vásár elnöke, a Budapesten is jól ismeri Ludvig Fichte pedig oly elismerő szavakat intézett hozzá, amelyek, ép erről a helyről, szinte küllőn kitüntetés számba vehetők. A Budapesti Nemzetközi Vásár Európa egyéb vásáraival egybekötő közös gazdasági érdekek szerené csész alátámasztást találnak abban a barátsági- ban és megbecsülésben, amelyben a külföldi vásárok közismert vezetői ennek a nagy magyar intézménynek szellemi vezérét részesítik' Erdély nemzetiségei és az erdélyi magyar városok. A trianoni békében Romániának juttatott 103.093 négyzetkilométer nemcsak n földrajzi értelemben vett Erdélyt jelenti, hanem magában foglalja a nagy magyar Alföld keleti szegélyét, északon Máramaros egy részét és délen a Bánságot. A magyarság — bár jórészt városokban él, — sokkal jobban szaporodott, mint a hegyekben élő oláhok és így ma az Erdélyben élő magyarság már kiheverte azt a körülbelül 200000 főnyi veszteséget, amit a román megszállás alkalmával elmenekült magyarok jelentettek számára. Erdély lakossága nemzetiségi szempontból igen kevert. Egységes képet csak a Székelyr föld mulat. Még az 1930. évi román népszámlálás is Udvarhely megyében 912, Csík megyében 82 8, Háromszék megyében pedig 80.1 százalék magyart mutat ki. Nagy a .magyarság aránya az 1910- évi népszámlálás adatait tekintetbe véve, Maros/forda (50-1 százalék), Kolozs (402 százalék), Bihar (42.2 százalék) és Szatmár (46.2 százalék) vármegyékben. Látható tehát, hogy a jelenlegi határ mellett és a Szilágyságon található magyar vidék az egyik, a Székelyföld pedig a másik pillére az erdélyi magyarságnak, amelyeket különösen a Kolozs és Maros-Torda megyékben található magj^ar szigetek kötnek össze. A városias telepítések azonban egész Erdélyben még a tiszta román vidékeken is úgyszólván kivétel nélkül magyar többséget mutatnak. ' * A németség nagyobb többségben a Szászföldön és a nemzetiségileg igen kevert Bánságban található- Nagy-KüküUő vármegyében 1930-ban a lakosság 39.8 százaléka, Ternes- Toronlál megyében '35 százaléka, Szebenben pedig 29.3 százalék német volt. A németek száma Erdélyben igen rossz szaporodási arányszámuk következtében állandóan fogy. A magyar statisztika 1910rbcn még 556009 németet mutatott ki. A román népszámlálás szerint azonban 1920-ban 545.344, — 1930-ban pedig már csak 543622 volt az Erdélyben élő németek száma. A nemzetiségek számszerű megoszlása azonban önmagában még1 nem világítja meg azt a szerepet, amit a magyarság Erdélyben betölt. 1910-ben Erdély városi lakosságának 62 százaléka magyar, 196 százaléka román, 15.9 százaléka pedig német volt. A román uralom) alatt a román közigazgatási tisztviselők erőr sen emelték ugyan a városban lakó románoknak a számát, 1930-ban azonban a városi lakosságnak még mindig csak 34-4 százaléka volt román és 44.9 százaléka magyar. Az erdélyi kultúráiis élet vezető városainak a 'lár kossága pedig tiszta magyar, Nagyváradon 91.1, Kolozsváron 83.4„ Marosvásárhelyen pedig 1910 évi eredmények szerint 89.3 százalékos magyar többség volt- Az 1930. évi román népszámlálás még Brassóban is csak1 32.7 százalék románt tud kimutatni a 39.3 százalék magyar és 22 százalék némettel szemben. > . i Az 1910- évi magyar népszámlálás tárgyilá- gossága beigazolódott. Ezekben az eredméi- nyekben még nem szerepelnek az Oromániár ból Erdélybe telepített tisztviselők sem. Ezért az erdélyi városok nemzetiségi megoszlását a valóságot hívebben visszatükröző ,1910. évi adatok alapján világítjuk meg. Ezek a szár1 mok bizonyítjékai annak, hogy Erdély kultúr rája magyar. Élhetnek a hegyekben oláhok, de a szellemi életet vezető városok lakosl- sága még a román nyelvterületeken is erős magyar többséget mutat, összehasonlításul közöljük az 1930- évi román népszámlálás eredt- ményeit is. Az erdélyi törvényhatósági jogú városok népessége nemzetiségi megoszlás szerint 1910- ben és 1930-ban. Kolozsvár : Lakosság összesen : 60808 100.844 ebből magyar 50704 54.776 német 1676 2.702 oláh 7-676 34.830 Temesvár: Lakosság összesen : 72.555 91.580 ebből magyar 28552 32.513 német 31655 30670 oláh 7.566 24.088 Nagyvárad : Lakosság összesen : 64-169 82.687 ebből magyar 58421 55.039 német 1416 1.118 oláh 3604 20.914 Arad: Lakosság összesen: 63 166 77.181 ebből magyar 46085 41.161 német 4365 4.617 oláh 10279 28.537 Szatmárnémeti Lakosság összesen : 34892 51.495 ebből majgyar 33094 30.308 német 629 669 oláh 986 13911 Maros vásárhely i Lakosság összesen : 25.517 38.517 ebből magyar 22.790 24.359 német 606 735 oláh 1717 9.493 Brassó: Lakosság összesen : 41056 59.232 ebből magyar 17-831 24.977 'némielt 10541 13.276 oláh 11.786 19.378 Még nagyobb a magyarság arányszáma egyes kisebb, azelőtt »rendezett tanácsú« vát- rosokban : ilyen például Nagykároly, Nagyszalonta, Torda, Székelyudvarhely, Nagy}- enyed, Zilah, Kézdivásárhely, Dicsőszenlmállton, Csíkszereda stb- Sőt ezek közül több színmagyar lakosságú. * Anyarozsot, kftrisbogsraf, mindenféle ggigynövényt, magvakat, szárított borseprőt, borkövet, állandóan legmagasabb áron vásárol Dr. Miklós gyógynövénynagykereskedés, Budapest, V., Vilmos Császár-út 6. Japán-angol konfliktus Tokio, augusztus 3- A japán miniszterelnök pénteken délután hosszas tanácskozási folytatott a német, olasz, amerikai és orosz nagykövetekkel. A tanácskozásokról semmi liíri sem került nyilvánosságra. A diplomáciai világ azonban azt sejti, hogy a japán-angol konfliktusról volt szó. Nem „bátorság“ hanem pirulás nélküli valami kellett ahoz, hogy Hubay csatlósai közül kettő, nevezetesen Gruber Lajos és a választások idejéből1 jól ismert Dücsőné szimatoló körültekintést tegyenek a városokban és vidékén, lehetne-e itt tanyát ütni, elvtársakat gyűjteni- Persze azt hitték, hogy a derék zajlai nép elfeledte már azt, milyen merényletet tervezett Hubay lés társa a magyar haza és nemzet egysége ellen és hogy bűnüknek megtorlásaképen kitessékelték őket a törvényhozás házából. Nem, nem feledte el ezl senki, ellenben kezdik elfelejteni a nyilasok közül' is a legtöbben, hogy valaha nyilasok voltak. Ezt tudomásul vehették GrubeívDücsőék és kudarcba fúladt szimatolásuk után »tapasztalatokkal gazdagodva«; autózhattak vissza, hogy többé ne legyen »bátorságuk« idejönni... Sopron a tisztviselői fizetések visszaállításáért. Sopron szab. kir. város törvémdiatósági bizottságának közgyűlése kimondotta, hogy felirattal fordul a miniszterelnökhöz, belügyminiszterhez és pénzüg3’miniszterhez a még fennálló tisztviselői fizetéscsökkentésekre von nalkozó kormányrendeletek hatályon kívül helyezése és az 1931. évi fizetések visszaállítása érdekében. A tisztviselők helyzetének vázolása mellett hangsúlyozza a határozat, hogy a fizetések visszaállításánál az ipar és kereskedelemnek e kérdéssel összefüggő érdekeit is figyelembe vették. Ha ugyanis a közalkalmazottaknak fizetése megfelelő, abból az ipar iés kereskedelem is részesül, mert a tisztviselő azt nem rakhatja bankba, hanem abból szükségleteit fedezi. Az ipar és kereskedelem adózása folytán az állampénztárba folyik vissza a tisztviselők visszaadott fizetése. A fizetések! visszaállítását olyan mértékben és mederben kéri, amint az a mai viszonyoknak megfelel. Kimondta továbbá a közgyűlés, hogv határozatát hasonló állásfoglalás céljából megküldi az összes törvényhatóságoknak. Az átirat megérkezett vármegyénkhöz is és azzal a szeptemberi megyegyűlés foglalkozik. Hóvizf ürdőn Varga Mihály volt Lakics*féle étteremben minden este aS,eVs Veres Lajos budapesti cigányprimás és zenekara muzsikál. Kitűnő borok. Állandóan frissen csapolt sör. Olcsó jó szobák. Telefon Hévizszentandrás 24.
