Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-03 / 176. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 augusztus 3. Közszemlén az 1941. évi választási névjegyzék. A névjegyzék a zalaegerszegi kir. járásúin*. A polgármester közhírré teszi, hogy az országgyűlési 'képviselőválasztók 1941. évi névjegy zéktervezet ellen beadott felszólamlásom kai Zala vármegye Központi Választmánya felülbírálta s az így elkészült névjegyzék folyó )évi augusztus hó 5-től augusztus hó 20-ig a városházán a városi irattárnok jelenlétében.' I. emelet 10. számú szobában, naponként, vasárnap is, reggel 8 órától déli 12 óráig bárki (által megtekinthető és lemásolható. Nemrég hírek jelentek meg, amelyek leszögezik, hogy Amerika területén van a világ aranykészletének 80 százaléka. Évek óta az ismeretlen orosz aranykészlet figyelembe vétele nélkül állapítják meg az Unió felé vivő aranyfiuktuáció arányát és az orosz arany menny isége t nem számítva, a most felállított 80 százalékos arány nem túlzottAz európai államok ma níár valót ban az arany egyötödét birtokolják. Iga^j hogy az angol, francia államoknak, valamint a megszállott három országnak aranyai a tengerentúl vannak, de ezeknek tetemes részét a hadfelszerelés költségei fel fogják emészteni. A jövő gazdasági helyzet kialakulása úgy képzelhető el, hogy Amerika is kényszerülni fog a háború után valutáját az aranykészlettől függetleníteni, különben olyan árfolyamot ér el a dollár, amelyen külkereskedelmet folytaim nem tud. í Hatalmas aranykészlete mellett is igyekszik majd az óriási vfagVon karjai közül rnenef külni és a szegény országok gazdasági rendszerére áttérni. Ami Európában történik, az nemcsak politikai és társiadalmi harc, hanem elsősorban nagy gazdasági forradalom, amelyikben az aranyat detronizálták. A német gazdálkodási rendszer teljes eredményessége a háborús győzelemben mutatkozik és hogy ezt annyian kétségbe vonták, az annak tudható be, hogy a világ az arany bűvös hatalma íalatt, a tőke mindenhatóságának bűvkörében élt. A német gazdálkodás a termelési tényezők fontossági osztályozásának felbontását jelentette : az államszervezés a munkát állította elsőrendű termelési tényezővé a tőkével szemben. Pótolták munkával azt, ami aranyban hiányzott. A »munkavaluta« felfokozása csak átmeneti lehetett, mert az nem felel meg a kor szociális fejlettségének és ezért olyan új korinak kell jönnie, amelyben a munkateljesítmény mérsékeltebb ütemét az aranygazdálkodás teszi lehetővé. Ez az utóbbi fogalom szintén a harmadik birodalom gazdasági terminológiájából ered és a pénznek az áruforgalomból való kiszorítását jelenti A pénz már csak értékmérő és nem csereeszköz, mert a forgdlom az árúik kompenzációjából áll elő. Egy ilyen pénznek csak matematikai jóién tősége van és belső értékre nincsen szüksége : felszabadul tehát laz arany rabságától. Az aranygazdálkodás, a modern csereforgalom tökéletesedik azáltal, ha Európa nyersanyag nélküli országai eddig nélkülözött jiyersanyagokhoz jutnak. Mivel a német gazdasági forradalom első részének sikere bizfságnál is a fenti időben megtekinthető s aprói teljes vagy részleges másolat kérhető- Zala vármegye Központi Választmányának határozata ellen a felszólalásra jogosullak a névjegyzék közszemlére tételének ideje alatt panasszal fordulhatnak a közigazgatási bírósághoz. A panaszt a Központi Választmány elnökéhez kell írásban benyújtani. >»>> o <<« tosítja a gyarmatszerzést, valószínű, hogy a német birodalom tovább halad a forradalom útjain, amelyre eredetileg szükségből, szegénységből lépett Amerika minden aranygazdagsága mellett is igazodni kényszerül ehez a program mhoz. Ma még Caesar a kivitel terén, árakat diktál és fürdik a konjunktúrában, Délamerikában elnémultak vetélytársai, Anglia és Németország, amelyek nyakig vannak a totális háborúban. Japán az egyedüli, amely a versei nyen kívül álló módon leszorított[ ( termelési költséggel még valahogy létezik az exportpiacon. A Balatoni Kurírban írja Dornyay Béig dr. a következőket : Tihany, a Balaton egykori hatalmas szigete, könnyű védhetőségével, jó halászó és átkelő helyeivel, majd természeti szépségeivel stb. mindig vonzotta az embert, az őskortól fogva a mai napig. Ezt a majdnem mindenféle kultúrát felölelő régészeti leletei is bizonyítják, nemcsak a szakemberek, de a laikus érdeklődők előtt is. Hogy a Sokféle lelet között római is akad, erre Dornyay Béla dr. hívta föl a szakkörök figyelmét (1933-ban meg Csányi Károly dr., műegyetemi építészprofesszor csúcshegytelepi villájának építésénél kerültek elő jelentős római maradványok !) • Ugyanis 193 Eben a tihanyi félsziget déli csúcsánál levő, híres révátkelő közelében fekvő újlaki templomrom körül nagyobb föld- munkálatokat végeztek, amikor is~ mindenféle érdekes leletek : őskori cserépedények, orsógombok, római (!) vastagedény-töredékek, festett üveggyöngyök, vadkan-agyarak, középkori magyar hullámvonalas díszű cserépbögrék, Anjou-kori nyílhegyek, magyar kardok, stb., stb. kerültek elő, amelyeket Dornyay Béla dr. gyűjtött össze ott a helyszínen és ezek alapján előadást is tartott kollégái, — a bio loggiái tanfolyam hallgatósága, előtt, amelynek akkor ő is egyik tagja volt. Később az itt szerzett megfigyelései Illusztrált cikkben meg is jelentek a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet ÉvkönyveibenAnnál nagyobb öröm érte most Dornyay drót is, hogy első hivatalos kiszállása épen arra a helyre vitte őt, ahol már kilenc évvel előbb is eredményesen ásatott és ahonnét a megmentett régészeti leleteket már beszolgáltathatta a Keszthelyi Balatoni MúzeumnakMost az Egyetemi önkéntes Munkaszolgálat minden dicséretet megérdemlő, derék ifjai végeznek hatalmas f öldmünká la toküt az emlí1939Lben az amerikai export emelkedése 55 százalékos volt átlagban, különösen emelkedett Oroszországba 81, Olaszországba 60, Ka^- naclába 48 százalékos többkivitellel. A »világ szállítója« lett tehát az Unió máris, holott az Angliába induló htíts diszálWmányok alig indultak meg. De a prosperity langyos^kellemes érzésébe valószínűen belevegyül a jövő gondja is. Ha az európai államok ljadigépezete megáll, a munkanélküliség megakadályozása vegeit sürgősen át kell váltani az ipart a békecikkek termelésére. A jelenlegi háború korántsem« fogyasztott olyan nyersanyagkészletet, minitj a tartós, nyugodt ütemmel mindent felemészl- tő világháború. Ahogy a háborút leállítják, a békecikkek nyersanyagainak erőteljes bér szerzése, blokált készletek előbúvása köi- vetkezik és Európa a szociális megrázkócf- tatást csak erős ütemű termeléssel kerüf- heti el. Amerika számára Európa elvész, nem fogyaszt többé, viszont a gyarmatokon, Délamerikában szembetalálja magát az új Európával, amelynek munkavalutája van, aranya nincsen és ezért dolgozni és olcsón termelni kényszerül. Az aranyfedezettel fölényesen bíró dolláron kialakult árak versenyképesek nem lehetnek. Az Európából menekült arany önmagának foglya lesz és elveszti azt az értékbecsí- lést, tekintélyt, amely száz év óta mindenhatóvá tette. í Egyes közgazdasági írók szerint Ame'r rikát az »aranyguta« veszélyezteti, a vérbőség, amelytől a gazdasági élet redi- kális átszervezésével tud menekülni- Európa évtizedekig nem tudja visszaszívni tesztébe a menekített aranyat és enélkül egy puritánabb gazdasági rendet épít ki, »ahol a pénz nem Isten«. , tett újlaki, románstílű (!) templomrom alatt (a Domvay-féLe nagy balatoni kalauzban — p. 61, 141, 159 — tévesen még csúcsívesnek írtam) és eközben ismét számos őskori cserépedény és töredék került elő az egyetemi munkaszolgálatosok csákányai alól. Ezeket Schleusner János egyetemi hallgató, aid a szegedi egyetemen Banner János professzor intézetében már foglalkozott régészettel, találta meg, felismerte régészeti értéküket és értesítette róluk a Nemzeti Múzeumot, ezj pedig a Balatoni Múzeumot. Ig'y szállott ki azután a helyszínre Dornyay Béla dr., a Balatoni Múzeum őre, július 27-én, megszemlélte a lelőhelyet és a begyűjtött anyagot elhozta Keszthelyre. Már a találó Schleuszner János helyesen felismerte, hogy a leletek a bronzkor úgynevezett badeni-kultúrájához tartoznak, amit az épen Keszthelyen tartózkodó Török Gyula dr. régész, múzeumőr is csak megerősített. Különös érdekessége az eddig begyűjtött^ régészeti anyagnak egy négy szögű füllel ellátott, ékezett alakú, bemélyítésekkel díszített és a többi feketére égetett és durván iszapolt anyagtól készült edénytől elütő, négy hegyes lábú, teljesen V A V alakú és ismeretlen rendeltetésű kis cserép tárgy, amely a mosc talált leleteket még értékesebbé teszi. Dornyay Béla dr. ugyanekkor elhozta az Entz Géza dr. igazgató-professzor jóvoltából a Biológiai Intézetben eddig ideiglenesen elhelyezett bölény (Bison) koponya részéi js, amelyen a két szarvcsap is teljesen megvan- íte- méljük, hogy az egyetemiek további földmun- kálatainál még újabb leletek is előkerülnek, amelyeket szintén megment egy Schleusznen- hez hasonló érdeklődő a Balatoni Múzeumi és ezzel a miagyar tudomány és a balatoni régészet számára. , . > : . Í » » » O « « « i „Aranyguta“ fenyegeti az Egyesült Államokat — A világgazdaság új útja. Tihanyi őskori leletek.
