Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-05-11 / 107. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940- május 11. Franciaország nem hátrál meg ■ ■ ■ Pár is jelenti: Reynaud miniszterelnök rádióbeszédében többek között a következőket mondotta : — Franciaország nyugodt, erős és talpon van. Ennek az órának a legnagyobb erőkifejtés órájának kell lennie. Nemzetünk legfiatalabb és legöregebb fiai teszik a mostani órában kockára életüket. Minden házba és kunyhóba ma a szomorúság fészkelte be magát, de ha a hadseregünkre gondolunk, akkor túl kell tennünk magunkat ezen- Mindenki legyen készen arra, hogy kötelességét teljesítse. Franciaország kardja kirepült hüvelyéből, Franciaország nem hátrál meg soha. Páris jelenti: A németek Párisba érkezett hírek szerint elérték a holland fő védelmi vonalat Arnhemban, 15 kilométerre a határtól- Több helyen ejtőernyős csapatok ereszkedtek le és harcba bocsátkoztak a holland védő őrséggel. Párisi jelentés szerint a német támadási klasszikus formában fejlődik ki. Rohamcsapatok menetelnek előre. Támadásukat az országutak és vasútvonalak bombázása előzi meg. A rajnai és moseli arcvonalról nem jelentettek semmiféle mozgolódást. Illetékes francia körök szerint Norvégiában 9—10 német hadosztály van harcban- >>>o<<< Megbeszélések Amerikában. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke, nyilatkozott az újságíróknak és többek között kijelentette, hogy megtárgyalták a nemzetközi helyzetet és szó volt a nyílt városok bombázásáról is. Arra a kérdésre, hogy Amerika kívül marad-e a háborún, Roosevelt azt felelte, hogy ezt a fontos kérdést előbb alaI posan meg kell fontolni és tárgyalni. Hull amerikai külügyminiszterrel megber i szélést folytatott az amerikai olasz nagykövet. 1 A megbeszélésről nem hajlandó nyilatkozni Hull külügyminiszter. A washingtoni angol nagykövet félórás megbeszélésen volt Hull külügyminiszternél. Olasz Jelentések. Az olasz lapok nyugodtan írnak az újabb fordulatról és két dolgot emelnek ki különösképen : 1. hogy a nyugati összecsapás elkerülhetetlen volt, 2. hogy ennek az összecsapásnak döntő szerepe van- Róma, május 11. A lapok írnak a németek I gyors előmeneteléről- Több belga helységet elfoglaltak. A német repülőgépek 100 ellenséges gépet semmisítettek meg. A Stefani Iroda jelentése szerint a német I csapatok több repülőteret bombáztak, több I helyen ejtőernyős katonaság harcolt. Zalai történeti tréfák. \ Irta: Darnay Kálmán. A Kisfaludy Sándor által épített füredi játékszín megnyitása után nagyon divatba jött a balatoni fürdőzés. Füredre jártak csengős, sallangos négyesen a gazdag földesurak. Oda hajtattak ruganyos csézájukon a Zala, Somogy és Veszprém megyei táblabírák. Kisfaludy Sándor is évről-évre ellátogatott egykét hétre, összebeszélve kaszinózó barátaival, az aratás, cséplés befejezése után, Füreden Eszterházy lépcsős vendéglőjében vertek tanyát- Deák Ferenc is ha megúnta nyír- laki hüsülését, közéjük verődött. Az Észr terházy-vendéglő belső szobájában egész nap folyt a tarakkozás. Éjjel pedig, az az időben felkapott ferbli járta. Az öregedő urak a játékszín oszlopos feljárója alatt kaszinóztak naphosszat, élükön Kisfaludy Sándorral és Deák Ferenccel. 1838 nyarán az együgyüségéről ismert Nikola Ádám esküdt uram is szabadságot kapott házsártos feleségétől. így ő is ott őgyel- gett a Füreden kaszinózó táblabírák között- Egyik nyári délután nagy riadalom támadt a sétányon. Zabó Lajos, a füredi vendégek ceremóniamestere hozta hírül, hogy a So~ mogy-Szilből itt fürdőzŐ Sárközyné nemzetes asszony tízéves Gyuri fia belefúladt a Balatonba. A táblabírák fejcsóválva fogadták a lesújtó híradást. De legjobban kikelt Nikola 'Ádám Sárközyné nagyasszonyt okolva vigyázatlanságáért. A táblabírák egy ideig türelemmel hall- gadták az esküdt úr sülellen okoskodását, de hogy nem fogyott ki a bölcselkedésből, tréfálkozva így szólalt meg Deák Ferenc : — Igazad van, Ádi öcsém ! Terajtad ilyesmi nem történnék meg. Mert ha fiad volna, te addig közel sem eresztenéd a vízhez, míg úszni nem tud./ & Zala vármegye 1843-ik évi »Adózunk — Nem adózunk« jelszavú ülésének viharai — mint szélcsendben a Balaton vízének hullámfodrai — lassankint elsimultak. A Sümeg— mihályfai országúton meglékelt koponyák ősz- szeforrtak. Az eltört, kificamodott karokat, lábakat helyrehúzta Marschal doktor, a francia fercsel. Sőt a »Nemadózunk« jelszó zász- lóbontogatói, elvtársaikkal beletörődtek — a májusi diadaluk után — az augusztusi bukásukba. Kénytelen-kelletlen fejet hajlottak vármegyénk nagyjai, Deák Ferenc és Csány László előtt, akiknek leikéből lángolt ki a hazafias áldozatkészség megérzése. Csak a köznemesség nem bírt megbarátkozni sorsával, amikor először a »szíj-botos« kisbíró kezükbe nyomta a porciós könyvet. Mert mi tagadás, mégis csak könnyebb volt »Kánya- és verébfejekkel« leróni a haza iránti kötelességek mint a csengő húszasoktól elbúcsúzkodni. Sőt még a Deák-párthoz tartozó táblabírák is vakargatlák tar koponyájukat, ha rájuk köszöntött az újévet követő Szent György, Szent István, Szent Mihály napján az adófizetés esedékessége. Bizony Kisfaludy Sándor is haditanácsot tartott 4gh Ferenc ispánjával, meg Scheiber házizsidójával a porciószedés napjának előestéjén. Hogyan is teremtsék elő a negyedé ven ként esedékes tizenkét húszast ? — A kaszinózó táblabírák nagyhangú tagjai pedig valóságos nyúzóknak tartották az adószedőket, akik kabátjukkal együtt bőrükbe is belemarkolnak. 4844 tavaszán Deák Ferenc, jó példával kívánván előljárni, személyesen hozta be Sümegre sógorának, Tarányi-Oszterhuber Mihálynak tizennyolc huszas porcióját. Azidő- közben került a városházára ^porció szed őriek a később nagy vagyont gyűjtött Szathmáry József, aki szokatlan előzékenységgel fogadta a pozsonyi »Diéta« híres követét. Sőt tá1 voztában udvariasan fel is segítette Deák Ferenc izmos termetére zsinóros dolmányát. Kifelé jöttében az oszlopos sóház előtt találkozott Deák az élete alkonyát járó Kisfaludy Sándorral, aki roskadó léptekkel szintén a városház felé igyekezett. Deák Ferenc a barátja kezében nyújtózkodó kéktáblás porciós könyvet megpillantva, mosolyogva fordult hozzá : — Ne higyjél ám, Sándor bátyám a mendemondának ! Nem húzza ám le a porciószedő az adózó kabátját, inkább felsegíti. • 182ÍLben nagyon dühöngött országszerte a kolera. Éjnek idején, összeácsolt, testetlen koporsókban, szekereken hordták ki a temető kápolnájába a halottakat, ahol a hajnali beszentelés után elhantolta azokat fárasztó János, a sümegi temető harcsabajszú sírásója. Rédey János, Kisfaludy Sándor kocsisa, nagyon kedvelt cselédje volt a költőnek. A szintén János névre hallgató édesapja is holtig hűségesen szolgálta a Tétről Sümegre származott apját, Mihály nemzeles urat. János kocsis józan életű, ügyes ember volt, akinek kezeügyébe állt minden házi dolog. Kitalálta még gondolatát is gazdájának. Gróf Festetics Györgytől ajándékba kapott Helikon és Pegasus lovait a költőnek, pedig olyan szeretettel ápolta, mintha saját tulajdonai volnának. A kelerajárvány legnagyobb dühöngése közepette a korakelő költő egyik Hétfő reggel a szokottnál is korábban lépett be az istálóba. Legnagyobb bámulatára, kedves lovait árván, elhagyatva találta. Érintetlen volt János kocsis ágya is, pokrócán csak a Tétről átszármazott kuvasz nyújtózkodottA hirtelenharagú költő felháborodva lépett ki az istálóból és épen szembe találkozott dülöngő léptekkel az istáló felé igyekező János kocsissal. Nagy haragjában rá is rivalt hűséges cselédjére : — Hát te hol csavarogtál áz éjjel'? — Ne haragudjék rám nemzefes uram ! De megkövetem, saját jóvoltomért bujóskát jártam ezzel a »hirtelen nyavalyával«, a kolerával. Tegnap prédikálta ki Zsoldos plébános úr, hogy a kolera éjjel ágyában lepi me»' az embereket. Hát én bizony a Goldner- kocsmában iddogálva virrásztottam, hogy a nyavala rám ne találjon, ha bekopogtat az istálóba. ; 0 A füredi játékszín igazgatója, Komlósy Ferenc uram a költő beaj áldására a téli idényt legtöbbször Sümegen töltötte. A színielőadások legszorgalmasabb látogatói a táblabírák voltak. Városunk volt az újévkor szerződtetett színészek előkészítő iskolája a füredi stzl-"--NÉZZE MEG! Szabó Béla Óriási választék a legújabb divatu nyári valamint para- fatalpu cipőkben Szabó Béla cipőszalon Zalaegerszeg. Plébánia épület »»»»o <«*)
