Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-06-01 / 123. szám

1940 június 1. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 külözi, Oroszországban pedig nem minde­nütt fekszik a vas a szén mellett. Ilyen ese­tekben a vas vándorútra kel. És mint érr kékesebb anyag, elindul a szénhez. < < De egy másik fontos anyag is nélkülözhe­tetlen az acéltermelés számára. Ez a man­gánérc. Ez nem található azokon a helyeken, ahol a legnagyobb acéltermelés folyik, mert legnagyobb lelőhelyei Dél-Afrikában, Brazí­liában, Brit-Indiában, Ukrajnában vannak. (Utóbbi kivétel, olt együtt találnám a bárom anyag.) A nyersvas világtermelése másfél évszá­zad alaLt óriási karriert futott. 18ÜÜ-ban még egymillió tonnát sem ért el, 19üü-ban már 40 millió fölött állt. 1913, a háború előtti csúcspont, 78 millió tonna volt. A háború után 1929-ben már alig hiányzott valami a 100 millió tonnából, 1938-ban pedig a világ- termelés 104 millió tonnát ért el. A mostani világháború a fegyverkezési iparok növekedését hozta magával. Ennek természetes következménye, hogy a vas- és acéltermelés felé fordult az érdeklődés. Kü­lönösen az Északamerikai Egyesült Államok­ban növekedett gyorsan a nyersvan- és acél- termelés. Németország kapacitását a sziléziai kohók megszerzése is emelte. De a háború zavarokat is okozott. A luxemburgi termelés a kokszhiány miatt mélyen alatta van a há­ború előtti magas színvonalnak. A hadizónába eső'üzemek úgy a német Saar-vidéken, mint a francia területen beszüntették működésüket. Érthető okokból a semleges országok vas­termelése felé fordul a hadviselő államok érdeklődése. Állítóan Anglia 1 millió tonna belga vas- és acélárú szállítását kötötte le erre az esztendőre. Külön probléma lett a svéd vas. Svédország vasa már a XVIII. században világhírű volt, amit a svéd vas' kitűnő minőségének, a svéd vasipar fejlett technikájának, továbbá Pohlem és Sveden- borg vasgyárosoknak köszönhetett, akik kö­zül utóbbi a XVIII. században a kohászat legnevezetesebb teoretikusa volt. Azonban Svédország saját ipari fejlettsége ellenére is a vasat és az acélt inkább félgyártmány for­májában szállította ki más országok ipara számára. 1939 ősz óta Németország és Ang­lia régi gazdasági kapcsolataik felhasználá­sával arra törekedtek, hogy minél nagyobb részt szerezzenek maguknak a kitűnő minő­ségű svéd acélból. Az igen jelentős nagyságú amerikai tőkeérdekeltségek az angolok ér­dekeit támogatták, viszont Németország geo­politikai helyzeténél fogva tudott nyomást gyakorolni a svédekre. A mindinkább erő­södő tengeri és szárazföldi angol blokád egyik legfontosabb célja volt épen a vasnak, főként a svéd vasnak útján elvágni Németország felé. Nem feladatunk ilt a háborút illetően jós­lásokba bocsátkozni, de meg kell állapíta­nunk, hogy a vas, a háború fegyvere, a tör- ténelemcsinálásnak ismét igen erőteljes esz­közéve vált. Higyjük azonban, hogy a vas regénye ezzel nem fejeződött be. A kiegye­nesedett kardok ismét kaszává fognak gör­bülni, a fegyverek acélja termelőszerszá­mokká és a vas eszköz lesz az emberiség kezében, hogy a tragikus események után »happy end«-hez segítse a szenvedő világot. Értesítem a m. t. vevőközönséget, hogy Szekér Imre tüzelőanyag keres­kedő szolgálatából kiléptem s sa­ját nevem alatt nyitottam üzletet. Házhoz szállítok a legjutányosabb áron mindenféle hazai szenet, el­sőrendű tűzifát és építkezési anya­gokat. Tűzifát és erdőt kitermelés­re a legmagasabb napi áron veszek kereskedő. Temető utca 6. es. Zalaegerszeg város villamosműve. A villamos ügyről nem szívesen beszél az egerszegi ember... Nagyon sok gondot okoz annak az óriási összegnek előteremtése, amit a villamos ügyre fizetni kell. Nem is csoda hát, ha nem szeretünk arról beszélni, vagy, ha beszélünk is, mindig csak az elkeseredés hangján történik az. Dehát most már megvan a villamosmű, számolnunk kell tehát azzal a helyzettel, amit az teremtett. És, ha már megvan, annak szerkezeiéről, munkájáról néhány sorban megemlékezünk. Elvégre is : ami a mienk, azt meg is kell ismernünk. Zalaegerszeg város 1929. augusztus 20-án, épen első szent királyunk ünnepén tért át teljesen a régi egyenáramról, amelyet a vá­rosi villamosüzem termelt, a váltóáram használatára. Ezt az áramot a Vasvármegyei Elektromos Művek R. T. -nak Ikerváron a Rábán épült turbinája szolgáltatja. A 22 ezer Voltos magasfeszültségű áram Ikervártól Sü­megig 50, Sümegtől Zalaegerszegig 43, tehát közel 100 kilométeres távvezetéken teszi meg az utat. A távvezeték első szakasza, Sümegig a R. T., azontúl Zalaegerszeg város tulaj-? dona. A sümeg—zalaegerszegi szakaszon 728, Zalaegerszeg körzetében 142, vidéki leágazá­sokon 76, összesen tehát 946 oszlop tartja a távvezetéket, amely áthalad Mihályfa, Öhid, Szalapa, Tűrje, Zalabér és Pakod községeken, ahol mindenütt leágazások vannak, mert ezekj a községek is igénybeveszik az áramot. Külön leágazásnak (községnek) számít a kórház el- meoszlálya. Minden községben 20 KAV transzformátor van, számítva a terhelés bő­vülésére, ami évről-évre tapasztalható is. Amíg ugyanis 1933-ban az összes vásárolt áram öt­ezer KW óra volt, addig 1939[-bt n az elfogyasztott mennyiség már 524- ezer órára ugrott. Az 524 ezer KW órából a villamosüzem ér­tékesített 426 ezer KW-ot- A legnagyobb téli megterhelése az üzemnek 215 ezer KW volt, tehát a 490 ezer KVA teljesítményű transz­formátorok még 100 százalékos fogyasztási növekedést is tudnának teljesíteni. A veszteség 20 6 százalékról 1939-ben 18.82 százalékra csökkent. Ebben a veszteségben azonban bent van az úgynevezett hasznos veszteség is (árammérő, villamos csengő), úgy, hogy a tényleges veszteség 1939.-ben a vásárolt áramból csak 14.68 százalékot mu­tatott. Ez a körülmény" Zalaegerszeg város villamosmüvét az ország egyik legjövedelmezőbb köz- üzemévé emeli. ­A veszteségnek a legalacsonyabb nívóra va­ló csökkenése köszönhető egyrészt annak a gondozásnak, melyben úgy a magasfeszültségű mint a szekundár hálózatok részesülnek, más­részt pedig a fogyasztók és a felszerelt áram­mérők pontos ellenőrzésének. Zalaegerszeg város villamosüzemének ma­gasfeszültségű hálózata majdnem 53, míg a szekunderé Zalaegerszegen 29, a vidéké 18 kilométer. Zalaegerszeg városát a kapcsolóházzal együtt 4, a vágóhidat külön egy transzformá­torból látják el árammal oly képen, hogy a transzformátorokba vezetett 22 ezer Voltos magasfeszültségű áramot 380/220 V alacsony­feszültségűre alakítják át. A kapcsolóháznál és három transzformátor­házban vannak elhelyezve az utcai közvilágí­tás automatikusan kapcsoló (asztronomikus) órái, amelyeket havonkint csak kelszer-há- romszor kell ellenőrizni, illetően némileg utánállítani. Zalaegerszegnek 1940- január 1-én 2250 fo­gyasztója volt, a hat községnek pedig 441, a fogyasztók összes száma tehát 2691. A felsze­relt árammérők száma Zalaegerszegen 2320, vidéken 445, összesen 2765. Az utcai lámpák! száma Zalaegerszegen 369, a községekben 71, összesen 440- A felszerelt motorok összes! száma 193, amiből a vidékre 22 esik. A1 mo­torok összesen 554 lóerő teljesítményűek. Amint tehát föntebb kimutattuk, villamos­üzemünk még sokkal nagyobb terhelést is . elbírna. Számítunk is arra, hogy a fogyasztók! száma növekedik, mert a villany minden té­ren nagyobb hatalomra tesz szert. A villamosüzemnek vezetése Wassermann Frigyes városi műszaki tanácsos felügyelete és ellenőrzése mellett történik. A műszaki irá­nyítást Tímár János üzemvezető végzi, amint tudjuk, kiváló hozzáértéssel, a város vezető­ségének és a közönségnek legteljesebb meg­elégedésére. Mellette működik Horváth Sándor kapcsolóházi kezelő mint helyettese és 8 szerelő (akik közül hárman most katonai szolgálatot teljesítenek), továbbá egy állandó napszámos. Türjén és Zalabérben cgy-egy körzetszerelő lakik. A létszám tehát olyan cse­kély, hogy feladatuknak csak úgy tudnak megfelelni, hogy az éjjelt is nappallá te­szik. Lelkiismeretes munkájukért igazán el­ismerést érdemelnek a közönség részéről. Hogy milyen éber és fáradhatatlan a műszaki személyzet, annak bizonysága az is, hogy. 1939 folyamán csak két ízben volt üzemza­var, amit elemi csapások okoztak és a lehető legrövidebb idő alatt sikerült azokat meg­szüntetni. A gazdasági ügyeket Zalaegerszeg város Elektromos Műve intézi szintén a közönség teljes megelégedésére. így tehát, ha panasz­kodunk is a rengetes teher miatt, ami a villamosmű létesítése nyomán ránkszakadt, azt az egjret mégis elmondhatjuk, hogy van egy hatalmas üzeménk, amely — leszámítva azokat a kiseblf kellemetlenségeket, amelyek minden téren előadódhatnak — jól működik, feladatát teljesíti. (—) Új várplébános. Budapest, június 1. Serédi Jusztínián dr. bíboros hercegprímás Mészáros János érseki helynököt, udvari és várplébánost saját kérel­mére felmentette állásától és helyére Hamvas Endre esztergomi kanonokot nevezte ki ud­vari és várplébánossá. Felhívás. Azok az 1901—2—3 és 4 évben katonai iskolát látogató egyének, akik az iskola befe­jezése előtt annak kötelékéből kiváltak és még tartalékos tiszti jogosultságot nem szereztek, ámenedben ezt meg akarják szerezni, saját érdekükben jelentkezzenek június 15-ig az illetékes honvédkiegészítő parancsnokságon. FONTOS Mindenkit érdekel, akinek pénzre van szüksége, hogy június 5-éré esik a magyar királyi jótékonycélu állami sorsjáték húzása, amikor kihúzásra kerül a 40.000 P.-ős főnyeremény és több szép nyereményösszeg is. A sorsjegy kapható az összes sorsjenyfőárusitóknál és dohánytőzsdékben. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom