Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-05-11 / 107. szám

1940. május 11. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5 szőr -értesítőjüket. Mindig dicséretet kaptak tőlem, mert megérdemelték. A zalaegerszegi alsó cigány tanyán, Kasza- háza szomszédságában 7, a felsőn 11 család lakik. Ha valami kell nekik, most is hozzám jönnek és én szívesen eljárok érdekükben- A Zalamegyei Újság hasábjain is hírt adok a cigánytanya eseményeiről s tolmácsolom ké­relmüket : adjanak munkát az arra alkal­mas és érdemes cigányoknak. Kulcsár György Sándor helyettes vaj da hangoztatja, hogy sze­relné népéről lemosni a szégyent, tisztessé­ges munkával kívánnak kenyeret keresni s akit ő ajánl, azért helyt is áll. Már nemcsak az ő társaságából, hanem a vasmegyei cigá­nyok közül is többnek szerzett munkál. Jó magyaroknak és jó katolikusoknak tartják magukat- * ‘ Bizonyos tartózkodással fogadom ugyan be­szédjüket, de nem merek szándékuk becsüle­tességében kételkedni. A kedvezőtlen időjá­rás miatt összetorlódott a sok munka. Néhány munkahelyen nem is jelent­keznek elegendő számban munká­sok. Alkalmazzanak ott cigányokat. Kulcsár vajdahely éti es — tudom — megfelelőket ajánl. Képviselet: Bárd Imre cégnél, Keszthely Kossuth Lajos-utca 2 szám. Telefon 96. Amint látjuk, a zalaegerszegi cigánytelepe­ken sikerült rendet teremteni. Ha a viszonyok olt állandósulnak, akkor például szolgálhat az az egész országban. A cigány is ember, tehát emberséges bánásmódot érdemel. Ha a társadalom megváltoztatja eddigi magatartá­sát a cigányokkal szemben, megváltozik a cigány is. Igaz. ez nem történik meg egyik napról a másikra, de nem lesz nehéz a mun­ka- Hiszen tanul rendet és fegyelmet a ci­gány az iskolában és a katonaságnál. De ügjelni kell arra, hogy, amit ott tanul, ne .vetkezhess© le otthon, a cigánytanyán. Jó lenne ezért a mai ellenőrzés mellett még kü­lön hatósági megbízottra ruházni a felügye­letet a cigányok fölött. Ha ismét csak nemtö­rődömséget tanúsít a társadalom a cigányok­kal szemben, vagy a törődömség 'légióié bb ellenséges érzületben nyilvánul meg irántuk, akkor elfelejtik, amit az iskolában és a kato­naságnál tanullak. Vájjon mi jót várhatunk attól, akivel nem törődünk, akit magunktól mindig csak elhessegetünk, holott, mint sze­rencsétlen embertársunk, talán inast is ér­demelne ? Herboly Ferenc SPORT. SVSE II.—MZSE. A vasárnap, délután fél 5 órakor lejátszásra kerülő SVSE II—MZSE bajnoki mérkőzés a tavaszi szezon egyik leg­szebb mérkőzésének ígérkezik. A soproni vas­utasok csapatával becsülettel megküzdeni, kü­lönösen pedig legyőzni, még itthon sem köny- nyű feladat, annál is inkább., mert ahogy ér­tesültünk, a legkomolyabb edzéssel készült a holnapi találkozásra. Reményünkre szolgál, hogy a Move csapata is felkészült erre a küz­delemre és a vasárnapi mérkőzés után Za­laegerszeg sportrajongói minden bizonnyal egy szép sportélménnyel távozhatnak a cpá­lyáról. A mérkőzés előtt a Diákválogatolt játszik előmérkőzést fél 3 órai kezdéssel a Move második csapatával. m Tennisz szaküzlet Zalaegerszegen Keretek I a bdák hurok cipők stb, nagy választékban szakszerű hurozás SZABÓ CSERKÉSZOZLET Telefon : 266 Kossuth u. 31. »»»o « « A mindenható petróleum. Petróleum (cjörög-lalin) szó, annyi, mint kőolaj, a földben található, köny- nyen gyúladó, kellemetlen szagú folya­dék, amely megtisztítva mint világító anyag szerepel és még számos iparilag fontos anyagól szolgáltat. (Lexikon.) Ezért a könnyen gyúiadó, kellemetlen szagú folyadékért halnak meg mostanában az emberek ezerszámra, sőt előreláthatóan meghalnak majd tízezer- és százezerszámra is- A mindenható olaj, a szinte misztikus tisztelettel tisztelt szent olaj, ez a föld mé­lyéből titokzatos módon feltörő rossz illatú cseppfolyós anyag korunknak a bálványa. Közgazdászok azt mondják, hogy többel -ér, mint az arany, államférfiak szerint, akié a petróleum, az uralkodik a világon, hadvezé­rek stratégiájában ez a döntő fegyver és a költő egy csepp petróleumot egy csepp piros emberi vérrel mér. Ezerszámra születnek petróleumról szóló újságcikkek, nincsen olyan nagy világlap, vagy kéthetenként megjelenő vidéki hírkürl, amelyikben ne olvasnánk a kőolajról. Van­nak tudósai, fejedelmei, bölcsei, bolondjai és rajongói a petróleumnak. Baj, ha sok és baj, ha kevés van belőle. Ha valahol új forrás b.ugyog elő a föld­ből, vérrel, meg arannyal egyengetik a hozzávezető utat és ágyútorkok, meg gép­fegyvercsövek őrködnek, hogy lassan , nyugodtan folyhassék irdatlan csövekben végtelen tartályokba. Félelmetes hatalom petróleum, ez a rossz szagú, zsíros ta­pintású, égő folyadék. Néha boldoggá lesz országokat és népeket, néha szeren­csétlenné. Áldása és egyben átka is az emberiségnek. Ez a mostani háború, amelynek célját és értelmét ezerféleképen magyarázzák, tulaj- donképen szintén a petróleumért folyik. Végső következtetésben a norvég halászok, parasztok és kikötői rakodómunkások azért halnak meg, mert két nép verekszik a pet­róleumért- És ugyanezért zuhannak le a re­pülőgépről a halálba a kanadai fiúk, fúladj- nak a tengerbe a birminghami, brémai, shet- landi, liverpooli, kiéli és lübecki matrózok és terülnek el véresen, összeroncsol tan a Magi- not és Siegfried páncélerődök határolta me­zőkön Braunschweig, Bajorország, Norman­dia, Bretagne, Hessen és Ausztria férfiai. Fo­lyik a vér, akárcsak az olaj Irakban és a Kai-, ukázusban. És mennyi millió tonna olaj, meg vér fog még elfolyni, amíg Európába ismét visszatér a száműzött józanság és az eletet újra az anyag fölé emelik. Az átlag újságolvasó ember, a kispolgár, kistisztviselő és munkás, nem sokat tud a petróleumról. Tudja, hogy fűtő és világító anyag és ezzel megemlékszik, mert minden, ami ezen túl még tudnivaló, az ismeretkörét és érdeklődését meghaladja. A maga szűkre- szabott látóköréből nem figyelheti azokat a gigászi és sokszor láthatatlan mozgató erő­ket, amelyek a petróleum mögött meghúzód­nak és irányítják az olaj útját. Pedig foglal­koznunk kell, sokat és sokszor kell foglalkozi- nunk a petróleummal. Baku, Batum, Ploestü, Standard Oil Company, Boyal Dutscli mind olyan fogalmak, amelyek belevágnak min­dennapi életünkbe. Meg kell ismerkednünk ezzel az anyaggal és mindennel, ami vele összefügg, mint ahogy megtanultuk ismerni a szén és a vas útját, termelését, elosztását, versengéséi és harcát. Az iparosodás korá­ban a petróleum mint világító-energia má­sodrendű fontosságú, hiszen a villany min­denhonnan kiszorítja. A petróleum mini fűtőanyag válik nagyr gyá és fontossá és különösen desztillált formájában, benzinné finomítva lép elő nélkülözhetetlen cikké. A mótor lelke a benzin. Ez hajtja háborúban a repülőgépet, autót, tankot- Amelyik or­szágnak nincs benzinje, az alul marad a küz­delemben, mert mit ér a legvitézebb hadse- í reg bombavető és vadászrepülőgépek nélkül, [ ezek pedig értéktelen, halott tárgyak, hanem i töltik meg tartályukat benzinnel és a moto- \ rizált osztagok is lassan cammogó ármádiává ! változnak, ha az óriási gépkocsikat nemhajt­I — gazdag lehetnék — mondja vá­gyakozva sok ember. Ez a vágya már a közeljövőben teljesülhet, ha egy három vagy másfélpengős államsors­jegyet vásárol. Húzás már június 5-én lesz. Főnyeremény: 40,000 — ÄR- P­További nyeremények : 4 ^ P 20.ÜC0, P 10.000, kétszer P 5.000, négyszer P 2.5U0, hatszor P 2.000 A huszonkétszer P 1.000, stb,, stb. >»» o «« *

Next

/
Oldalképek
Tartalom