Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-05-11 / 107. szám
6 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940- május 11. ja benzin- És megállnak a nyersolajfülési gépek is, ha nem tömik őket petróleummal, nem formázhatják az acélt és nem születhetnek gránátok, meg srapnellek. A petróleum hatalmat, gazdagságot, erőt és biztonságot ad, az olaj mindenható a Földön- Mintha az alvilág fejedelme az emberiség megrontására küldené a pokol ismeretlen mélységéből a felszínre az ördögöknek ezt a bűvös italát. Azt olvassuk, hogy Weygand tábornagy keleti szellem hadserege is a petróleumra vigyáz. Félmillió, vagy talán millió ember áll őrt a szondák mellett. Kanadából, Ausztráliából, Ujzélandból, az arab sivatagokról, Egyiptom forró homokjáról, Anglia ködéből és Franciaország napsütéséből verbuválták össze ezt a nagy embertömeget, amely nyomban megmozdul a maga félelmetes erejével, ha veszély fenyegeti az olajat. Petróleum őfelsége szilárdan ül trónján, amelynek pilléreit betonból és acélból tömhette össze a technika és amelynek malterét vérből és pénzből keverték államférfiak és közgazdászok. Inkább haljon meg százezernyi ember, dőljenek romba égbenyúló temploA budapesti büntető törvényszék tegnap hirdetett ítéletet a szombathelyi valuta-ügyben. Marschall Károly Ernőnél a valutát törvénybe ütköző visszaélés büntsttér ben mondta ki bűnösnek s ezért másfél évi börtönre ítélte, továbbá W.000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte. Ugyanekkor elkoboztatta az asszony szomi- bathelyi házát, két hold földjét, autóját és a nála lefoglalt 22.000 pengő készpénzt a 4100 pengőt kitevő folyószámla követelését. Rich- novszky Gyulát egyévi és kéthónapi börtön- büntetéssel sújtotta és 500 pengő pénzbüntetéssel s ezer pengő vagyoni elégtételnyújtást Ami a kalendáriumokkal történt lassan- lassan, az már sokkal több, mint sajátosság. Nem szólunk most arról a ma már egészen groteszk valamiről, amit évrőFévre könyvalakban megjelenő naptárak sajnálatos hagyományként makacsul őriznek, hogy t. i. az egész évi időjárást hétről-hétre, vagy legalább is hónaponként közlik jóelőre. Ma, á rádió korában, amikor a rádió útján bemondott »időjárásjelentés a következő 24 órára« is legfeljebb Budapest és környékére ■vehető komolyan, de a mi vidékünk például egész nyugodtan adhatna ki önálló jelentést az itteni mérések alapján, ma, amikor a meteorológia komoly tudományszámba megy, a kalendáriumokat meg merik úgy jelentetni, hogy külön rovat hétről-hétre, vagy havonként, mindenesetre a bizonyosság erejével, az előző év szeptember—október hónapjában egész évre megjósolta a várható időjárást. Népünk is messze került már a »kalendá- riumos műveltségtől«- — Vájjon kiknek szó] még a komolytalan időjóslás ? Veszi még valaki komolyan ? A naptár története. Mindegy. De egy érdekes jelenséget nem hagyhatunk minden szó nélkül. A 365 1/4 napos évbeosztás már a Kr. előtti XVI században ismert és használatos volt az egyiptomiak körében. A 12 harmincnapos mok, néptelenedjenek el nevető városok, I áradjon tengerré az özvegyek, árvák és nyomorékok hadserege, de az olajnak nem esketik bántódása. Amikor fejünk elkábul a sok egymásnak ellentmondó újságcikktől, amikor a hírek káoszából kétségbeesetten igyekszünk kihámozni az igazat, önkéntelenül is ki robban belőlünk a kérdés : miért kell 'a világnak elpusztulnia azért a rosszillatú folyadékért, amelyet istenséggé magasztos, sítolt korunk indusztrializáU szelleme ? Mi köze van a középeurópai szatócsnak, az északi fókavadásznak, a déli narancsül leivé nyesnek, a keleti juhpászlornak, a nyugati könyvelőnek Irakhoz és Batumhoz ? Ha a Föld valóban mindnyájunk anyja, úgy a mélyéből jövő éltető ajándék is mindnyájunké. Bölcs előrelátással úgy kell felosztani ezt a kincset, hogy jusson belőle minden lámpába, minden motorba- De ugyanakkor szabályozni kellene a csövek és vezetékek útját, hogy a Föld vére ne a bombavető repülőgépek és tankok motorját táplálja és ne a halál, hanem az élet lendítőkerekét lökje előre végnélküli szédült forgásba. < is megállapított terhére. Porgeszt nyolc hónapi börtönbüntetésre, 2500 pengő pénzbüntetésre és 4500 pengő vag3’oni elégtétel megfizetésére kötelezte, Stark Mártont másfél évi börtönre ítélte. Richnovszky Gyulánét az ellene emelt vádak alól felmentette a törvényr szék. A részletes indokolás szerint az elítéltek elkövették a terhűkre rótt bűncselekményt és velük szemben ennek megfelelő ítéletet kellett hozni. A védők kérésére a törvényszék elrendel e Richnovszky és Stark szabacllábrahelyezését. Marschallné továbbra is fogva marad. Rich- novszkyné felmentése jogerős. A többi vádlott ügye a bejelentett semmiségi panaszok folytán, a Kúriához kerül. hónapra oszlott az esztendő 5 kiegészítő nappal. A napot az estével kezdték. Tőlük maradt fönn a hét szerinti fölosztás is. Kr. e. 25-ben elfogadták a júliáni, 1582 óta a Ger- gely-féle naptárt. ' A khaldeusok és babiloniak holdévet használnak s a Kr. előtti 312-vel kezdődő Szé- leucida érát veszik kiindulásul. A perzsáknak nincs hetük ; a napot reggeltől számították. A mózesi időszámítás korán átveszi a hét szerinti fölosztást s a 12 hónapos holdévet használja. Maga Mózes generációk szerint számított; később, az Egyiptomból való ki- szabadulás, majd a királyok uralkodása volt a kiindulásuk : a babiloni fogság után egy- ideig elfogadták a szír szeleucida érát, de végül is rabi Hillel a világ teremtésétől vett számítást vezeti be a Kr. e. 3700. kezdő évvel. Az arabok, Mohameddel az élükön, a 12 hónapból álló 354 napos holdévet alkalmazzák szökőévekkel, nappal és éjjel szerinti különböző hosszúságú órákkal, míg a törökök már egyenlő órákat használtak, a napot a Nap nyugtától számítják ; a hét megvan a beosztásukban. Időszámításuk kezdete a hedsra. Mohamed futásának ideje : 622 július 16- A görögök nem használják a hetet ^ a hónapot három dekádra osztják. A római időszámítás kezdő éve Kr. e. 754. Róma alapítása. Kezdetben osztatlanok a hónapjaik, kér sőbb már alkalmazzák a hét szerinti beosztástFigyelem ■■■■■■■HannD D. HORVÁTH IMRE műszaki vasksreskedőnél Zalaegerszeg Telefon i 54. A Juliani naptár. A keresztény időszámítás a Julius Caesar szerinti úgynevezett júliáni naptárt fogadta el s ma is ezt használjuk a XIII. Gergety pápa idején történt átdolgozásban- 1582 február 14-én kelt bullájával rendelte el a hasz1 nálatát. Olaszország, Spanyolország, Portugália, Franciaország és Németalföld katolikus része még abban az évben elfogadta ; .Svájc katolikus kantonjai 1583-ban, Lengyelország 1586-ban, Magyarország 1587-ben, Németország 1699-ben Dániával együtt egymásután fogadták el és vezetik be. A régi magyar naptárakban a hét kezdő napja, mint a neve is mutatja: hétfő. A hetet záró pirosbetűs nap a vasárnap. Az utóbbi évtized alatt csaknem teljesen eltűntek az olyan naptárak, amelyek hétfővel kezdik és vasárnappal zárják a hetet. Hanem a hétfő második nappá lett. A hetedik nap, a vasárnap első nappá lépett elő, hogy a szombat legyen ilymódon a hetedik nappá, amelyről az mondatik : »megemlékezzél a szombat napról s azt megszenteljed«. Szombatosokká lettünk tehát ? Jobb igy? Egyszer még azt is megérjük, hogy hús vét vasárnapja szombatra esik. És igaza lesz annak a kis csacsi diáiénak, aki zavarában arra a kérdésre : mikorra esik az idén nagypéntek, azt felelte : csütörtökre. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 6081/1940. Hirdetmény. Közhírré teszjem, hogy Brandl Mór kereskedő által bérben bírt, az Aggápolda alapítvány Széchenyi-téri házában elhelyezett üz- ietheljdség folyó évi november hó 1-től kiadóBővebb tájékoztatást a város tiszti főügyésze és a városi számvevőség ad. Zalaegerszeg, 1940- május 7. Polgóírmester. Ha épít, 1 1 1 1 1 1 saját érdekében 1 1 keressen fel! IFJ< 1 LANG JANOS 1 * kőművesmester, építkezési vállalkozó 1 ZALAEGERSZEG, UJ UTCA 10 1 1 1 _ Vállalok a mai kornak meg1 1 ■ felelő epiíesekel, alalakilá1 ben, mint vidéken. A leg1 szolidabb árak mellett. I I érdemű közönség szives pártfogását. ítélet a szombathelyi valuta-ügyben. Időjóslás egy esztendőre. Miért lett sxombat a hét utolsó napja? Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással
